Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak rovatunk újabb posztja. 😉 🙂

Ebből a jelenetből megismerhetjük a történetek szinte összes lehetséges cselekményszálát.

“- Halál és leleplezés. Egyetemes és egyedi. Bonyodalmak:

Transzvesztita melodráma
(…)
Gyilkosok.
(…)
Szolgálhatunk gyalázattal. Meggyalázással. Vagy mindkettővel.
(…)
– Feltétlenül muszáj obszcénnak lennie? Fel voltam készülve rá. De ennyi az egész? Semmi rejtvény, semmi méltóság, semmi klasszikus? Vagy költészet? Csak ez!? Egy pornográf komédiás és prostituáltak söpredéke.
– Látott volna bennünket jobb időkben, adtunk az erkölcsre.
(…)
– Mi a szokásos témáknál maradunk, csak megfordítva. Azt tesszük a színpadon, ami azon kívül is előfordul. Hisz mindennek a kijárata, egyben más valaminek a bejárata is.
(…)
– Egy pillanat. Mit hajlandó tenni ennyiért? Tudnak jó darabokat is?
– Darabokat? Óóh, igen!
– Valami görögöt netán? Biztos ismeri az antik tragédiákat. Nagy klasszikus öldöklések, istenekre vágyódó hajadonok. Vagy fordítva. Ez a maga műfaja. Nem?
– Nem mondhatnám éppen. A vér, szerelem, retorika a mi területünk. Netán, vér és szerelem retorika nélkül. Vagy vér és retorika szerelem nélkül. Vagy mindhárom egyszerre, vagy egymás után. De ki van zárva a szerelem és a retorika vér nélkül. A vér kötelező. Csupa vér az egész.
– Ez az, amit az emberek kívánnak?”