Írástechnikával foglalkozó, vagy regényírásban segítő könyvek listája:
„Vagy százötven éven át a vers volt a vezető műfaj a magyar irodalomban. Mindenki költő akart lenni, s még véletlenül sem prózaíró. Még az én gyerekkoromban is így volt. Aztán a gazdasági rendszerváltás átsúlyozta ezt az értékrendet, s ma prózával, főként regénnyel lehet nagyképűsködni, nem egy szonettel.”
Háy János
John Gillard – Kreatív Íróakadémia – 50 nagyszerű író & 175 alkotói feladat
Will Storr – A történetmesélés tudománya
Hogyan hatnak agyunkra a történetek, és hogyan építsük fel azokat. Storr írása felbecsülhetetlen értékű mindenki számára, aki bármilyen formában kreatív írással foglalkozik, vagy érdeklődik iránta, kivételes sorvezető ahhoz, hogy kiszabadíthassuk szövegalkotó elménket eddigi korlátai közül.
Stephen King – Az írásról
Alexander Steele – Kezdő írók kézikönyve
Joseph Campbell – Az ezerarcú hős
Joseph Campbell · Bill Moyers – A mítosz hatalma
Bruno Bettelheim – A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (Annak ellenére, hogy Bettelheim a könyv alapjául szolgáló tanulmányt plagizálta, mégis meghatározó részévé vált a mesével és gyermekekkel foglalkozó szakemberek körében. A könyvet kimondottan azoknak javaslom, akik meseírásra adják fejüket, mivel Bettelheim írása segít abban, hogy az írás megfeleljen a korosztályi elvárásoknak. Ezzel biztosítva, hogy a célközönség körében nagyobb tetszést érjen el a mű.)
Vlagyimir Jakovlevics Propp – A mese morfológiája (Ismerd meg a modern történetek gyökereit, és hogy milyen felépítésű történetek léteznek, mi jellemző igazán egy történetre. Ez a könyv a legtöbb forgatókönyvíró képzés alapját képezi.)
Tzvetan Todorov – Bevezetés a fantasztikus irodalomba
Vlagyimir Jakovlevics Propp – A varázsmese történeti gyökerei („Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék […] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”)
Ismerd meg a modern történetek gyökereit, hogy a mesékben megjelenő szimbólumok miként változtak az idők folyamán (táltos paripa, sötét erdő, erdő mélyén kis házikó stb), és milyen környezeti és társadalmi változások álltak ezek mögött.
Syd Field – Forgatókönyv (Annak ellenére, hogy a forgatókönyvírásról szól, a szerző leírásai alapján könnyedén átültethetőek a technikák zsáner-történetekhez.)
Fritz Breithaupt – A narratív agy | Miért gondolkodunk történetekben?
Mesélek, tehát vagyok – állítja Fritz Breithaupt. Mindenütt történetekkel találkozunk, és az életet intenzívebben éljük meg, ha történetekbe ágyazzuk, hiszen az elbeszéléseken keresztül egyéni tapasztalatainkat is közös élménnyé alakítjuk. De miért emlékszünk a történetekből inkább az általuk kiváltott érzelmekre, mint a leírt eseményekre? Milyen hatással vannak a narratívák az agyban zajló mechanizmusokra? A történetmesélés gondolkodásmódunk kialakításának hasznos eszköze, amely nemcsak a nehéz és tragikus élethelyzetekben segít, de a boldog érzelmek feldolgozásában is. A szerző az agykutatás legfrissebb eredményeire, valamint több ezer résztvevővel végzett kísérletekre támaszkodik, emellett narratológiai eszközökkel filmsorozatokat, regényeket, Grimm-meséket és mindennapi irodai pletykákat is elemez.
Amiket szintén ajánlani tudunk, bár nem kapcsolódik szorosan a történetíráshoz:
Egri Lajos – A drámaírás művészete (Ahogy a cím is utal rá, elsősorban színpadi drámák megírásához nyújt segítséget. Ezt a könyvet nem tudom jó szívvel ajánlani, mert aki nincs tisztában a színpadi művek felépítésével, működésével, az nehezen fogja a benne olvasottakat irodalmi művekre átültetni.)
Peter Brook – Üres tér (Szintén egy könyv, ami a színházhoz kapcsolódik, és itt is igaz az Egri Lajos könyvénél leírtak.)
Andrej Tarkovszkij – A megörökített idő (A közelmúlt filmtörténetének egyik legnagyobb alakja, könyvéből új nézőpontokat ismerhetünk meg, amely segíthet történeteink jobb megírásában.)
David Bordwell – Elbeszélés a játékfilmben (A film és az írott történet közötti hasonlóság, hogy képekben meséli el a történetet, annyi különbséggel, hogy az utóbbi esetében a vászon az elménkben van, ezért ez a könyv szintén sokat tud segíteni történeteink jobb megírásában.)
Szövegírás gyakorlásához, hogy a gondolataidat a lehető legjobban tudd kifejezni:
Hernádi Sándor – Stílusiskola
Hernádi Sándor – Az olvasás bűvészete
Illetve olvasd az oldalunkon megjelenő írástechnikához kapcsolódó írásokat.
Vagy keresd fel blogunkat: A Szerkesztő válaszol
Legutóbbi hozzászólások