“Nekivág!” Rejtő Jenő irodalmi pályázat

“Nekivág!” Rejtő Jenő irodalmi pályázat

A Stílus és Technika írástechnikai oldal irodalmi pályázatot hirdet, ahová rövid prózai műveket vár. A legjobbak egy válogatás antológiában kiadásra kerülnek.

A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI

Tematikus megkötés: Rejtő Jenő munkásságát alapul véve olyan történetek megírását várjuk, ahol adott művet a rejtői humor jellemzi. Nem kimondottan légiós, vadnyugati, esetleg Rejtő Jenő által alkalmazott más történeti jellemzőre épüljön, hanem az irodalom bármely zsánere alapjául szolgálhat. Azaz lehet: kaland, krimi, romantikus, detektív, fantasy, sci-fi stb., esetleg jelenet is.

Rejtő Jenő

Technikai segítség: egyenesen Rejtő Jenő siet a pályázók segítségére hathatós technikai tanácsokkal, amelyek A detektív, a cowboy és a légió című történetében olvashatóak.

– Bravó! Szóval, tisztában van az egyetlen fő törvényével a kalandregénynek: az olvasó gyűlöli a reformokat! A detektív pipázzon, a bűnös legyen cinikus, és az ékszer legyen nyakék. És főleg, az író ne akarjon okosabb lenni. Ne írjon prémboás hölgyet, aki titokzatos, mert a titokzatos hölgy az szürke ruhás, és lehajtott fejjel siet.”

Korhatár

Betöltött 18. életév.

Szerzői jog

A szerző a pályamű beküldésével

  • büntetőjogi felelősségének tudatában kijelenti, hogy a beküldött történet a saját szellemi terméke.
  • hozzájárul műve(i) felhasználásához, megjelentetéséhez más publikálási felületeken is, amennyiben az adott pályamű a zsűri értékelése alapján nem kerül be a kötetbe.
  • elfogadja, hogy az érintett írás(ok) felhasználási joga* 5 évre a Stílus és Technika-t illeti meg.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

*A felhasználási jog az alábbiakra terjed ki:

  • könyv nyomtatott formában történő kiadása (többszörözés és forgalomba hozatal útján történő terjesztés)
  • könyv elektronikus formában történő kiadása (digitális többszörözés és forgalomba hozatal útján történő terjesztés)
  • internetes felhasználás (pl.: web-, Facebook, vagy egyéb online oldalakon való közzététel)
  • idegen nyelvre történő fordítás
  • idegen nyelven történő nyomtatott és digitális többszörözésre, terjesztésére, valamint internetes felhasználásra

Terjedelmi korlát

Egy pályamű terjedelme minimum 10.000, maximum 40.000 leütés, beleértve a szóközöket is.

Kikötések

Kizárólag olyan magyar nyelven írt műveket várunk, amelyeket eddig még sem nyomtatásban, sem internetes felületen nem közöltek (ideértve a saját blogot, zárt Facebook csoportot stb.). Egy szerző két pályaművet küldhet be.

"Nekivág!" novellapályázat
  • A műveket Word *.doc vagy *.docx formátumban kérjük
  • A dokumentumokat lehetőleg az alábbi formázási beállításokkal lássák el. (segédlet)
  • A fájl nevében szerepeljen a szerző neve és a mű címe. Pl.: Sikeres Szerző – Élete fő műve vagy sikeres-szerzo-elete-fomuve

Beküldési határidő

2021. április 30. éjfél

A zsűrizésre érdemes művek szerzőit 2021. július 30-ig e-mailben értesítjük és nevüket weboldalunkon közzétesszük.

Eredményhirdetés

2021. október

Díjak

• A pályázat legjobb alkotásait országos terjesztésben megjelenő kötetben publikáljuk.

• A nyomtatott kötetben megjelenők egy tiszteletpéldányt kapnak az elkészült könyvből.

• A zsűrizésre érdemes, de a kötetbe be nem kerülő műveket e-könyvben és online oldalakon publikáljuk. (Partnereink)

Pályázatok elbírálása

A beérkezett műveket előszűrjük, és a továbbjutott írásokat a zsűri tagjai bírálják el.

Nevezési díj

NINCS

Nevezés

A pályázó írása(i) beküldésével elfogadja a fentebb leírt részvételi feltételeket.

A pályázat kiírója fenntartja a jogot, hogy amennyiben nem érkezik be megfelelő mennyiségű és irodalmilag értékelhető pályamű, akkor a pályázatot eredmény nélkül lezárja.

Rejtő Jenő Csontbrigád

A zsűri tagjai

Fedina LÍdia

Fedina Lídia

író, műfordító, szakfordító, forgatókönyvíró

Irodalmi munkássága 1989-ben kezdődött, a Vili, a veréb című rajzfilm mesekönyvátiratával. 2002-ben alkotta meg az Akikről a mesék szólnak összeállítást, és ő írta a Klaudia lányregénysorozatot is. 2007-ben jelent meg első sci-fi regénye, A bűn kódja címmel, 2011-ben pedig egy fantasy könyve Az elfelejtett varázsigék. A Kossuth Kiadó pályázatán nyert megjelenést Macskakaparás című e-könyve.

2016-ban a Metropolis Media gondozásában látott napvilágot a 2017-es Zsoldos Péter-díjon második helyezést elért Virokalipszis című járvány regénye. 2018-ban Nincs ki üzenjen című novellájával elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.

Rendszeresen publikál novellákat és kisregényeket a Galaktika magazinban, valamint meséket és képregényt a Dörmögő Dömötörben. Számos mű- és szakfordítása látott napvilágot. Korai munkáinak komoly hangvételét és bonyolult történetszövését mára letisztult, sajátos humorral átszőtt mesemondás váltotta fel. Többféle műfajban egyaránt alkot minden korosztálynak.

2019-ben megjelent Iszonyat című novellája Galaktika közönségdíjas.

Legutóbbi munkái:

  • 2017-ben Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép c. művét dolgozta át filmsorozattá.

  • 2018 karácsonyára megjelent A Seuso mozaik című thrillere, és

  • 2020-ban az Idiótazás című humoros sci-fi regénye.

(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fedina_Lídia)

Goldmann Júlia

Goldman Júlia

Magyar író, matematikus, tanár és programozó, aki J. Goldenlane álnéven ír.

Az írónő a legnépszerűbb magyar fantasyírók közé tartozik, melyet humorban gazdag történeteinek köszönhet. Goldman erőteljes hatással volt a 2010-es években debütáló hazai fantasy és sci-fi-szerzőkre, népszerűsége pedig az első könyvének kiadása óta töretlen.

Az írónő életművét (melyet korábban a Beholder Kft. gondozott) 2015 óta a Delta Vision kiadó adja ki, mellette évről évre újabb regényekkel örvendezteti meg rajongóit. Miközben legújabb regényét írja, A jósnő hercege-nek és A herceg jósnője-nek új kiadása 2020. novemberében jelenik meg.

Hatottak rá: Rejtő Jenő, Szerb Antal

(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Goldman_Júlia)

Letya - Könyvek, ahogy én látom

Letya

Könyves blogger és okleveles villamosmérnök.

A két dolog csak annyiban függ össze, hogy sokkal kritikusabb szemmel olvassa a sci-fi regényeket, mint az átlagolvasó.

A „Könyvek, ahogy én látom” blog gazdája, szerkesztője, írója, immáron több mint nyolc éve. Egy ideig a Kritizátor blog vendégírója is volt. Ajánlói megjelentek a Minden Nap Könyv könyves portálon, illetve a sci-fi témájú bejegyzései a Scifi.hu oldalon is olvashatóak.

Kedveli a történelmi-, életrajzi-, ismeretterjesztő regényeket, de leginkább a tudományos-fantasztikus, fantasy és szépirodalmi műfaj áll hozzá közel. A blogon ajánlók, kritikák és friss megjelenésekről készült bejegyzések olvashatóak.

Előolvasóként több regény és egy antológia útját követte nyomon, az első piszkozattól a megjelenésig.

Kedvenc szerzői: Milan Kundera, Robert Merle, Stanisław Lem, Isaac Asimov és Rejtő Jenő (és még van egy pár)

A pályázatokat az alábbi e-mail-címre kérjük beküldeni:

bekuldes@stilusestechnika.hu

Hogy lehet ötvenféleképpen megírni azt, amit az ember egyszer sem tud…?

Rejtő Jenő - Ezeregy történet éjszakája

– …Hol a Dosztojevszkijt, hol a Shakespeare-t, hol a Bús Feketét tartom a kezemben.
– Az nem klasszikus.
– Ki van zárva, hogy egy könyv bús is legyen, fekete is legyen, és ne legyen klasszikus.
Rejtő Jenő - A jutalomjáték

Rejtő Jenő Vissza a pokolba
Rejtő Jenő Szőke ciklon
Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak 4. – Romantikus regény írása

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak 4. – Romantikus regény írása

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak rovatunk újabb posztja 😁 😎
Hogyan írjunk romantikus regényt…
Rejtő Jenő: A szőke ciklon

Az író töredelmesen, de röviden beismeri, hogy regényének előzményei vannak.

A regény úgynevezett előzményein olvasó és író egyaránt szeret hamar túlesni. Az ilyesmi részint unalmas, részint sablonos, különösen ma, mikor a regényírás bizonyos fajtáit már nem is iparszerűen, hanem a konyhaművészet szabályai szerint, kész receptek alapján főzik ki. Például: “Végy két ifjú szerető szívet, törd meg, forrald fel a szenvedélyeket, hintsél a tetejébe egy kis édes egyházi áldást, és jól megfőzve vagy félig sületlenül bármikor feltálalhatod az olvasónak.”

Azt hiszem, okosabb, ha egyszerűen beismerem, hogy regényemhez szükséges néhány előzményt közölni az olvasóval. Essünk túl ezen; mennél hamarabb, annál jobb.

Mi kell tehát a regényemhez?

Vegyünk egy szegény fiatal leányt, aki balladák műfordításából él, nem valami fényesen, miután a világ nagytőkései között igen elenyésző számban szerepelnek azok, akik vagyonukat ballada-műfordítással szerezték. Azután vegyünk elő egy öreg fegyencet, tisztítsuk meg a szívét gondosan minden bűntől, míg rábukkanunk valahol a belsejében az igaz emberi jóság drágakövére. A drágakő értéke legalább egymillió font sterling. Az öreg fegyenc, Jim Hogan, valamikor az említett fiatal leány apjának, Mr. Westonnak iskolatársa volt. Mr. Weston olykor meglátogatta fegyenc barátját, néha csomagot küldött neki, szóval igyekezett Jim Hogan szerencsétlen sorsán enyhíteni. Miután Mr. Weston meghalt, családja mint hagyományt vette át a vén bűnös pártfogolását, továbbra is küldték számára a csomagokat, és az elhunyt Weston helyett leánya, Evelyn látogatta meg olykor Hogant. Szükségünk van még egy könnyelmű fiatalemberre, akit Eddy Rancingnak hívnak, álmodozó és inkorrekt úr. A miss Westonék lakásával szomszédos manzárdszobát bérli, foglalkozására nézve egy találmányon dolgozik, amelyet motorkerékpárra kell szerelni, és milliókat jövedelmez. A találmánynak még csak a lényege hiányzik. Az ifjú körülbelül két félév jogtudományt hallgatott az egyetemen, gyámja és nagybátyja, Mr. Arthur Rancing jóvoltából. Most már hosszabb ideje, elsejétől negyedikéig, gondosan elkártyázza Mr. Arthur Rancing gyám és nagybácsi pénzküldeményeit. Üres óráiban miss Evelyn Westonba szerelmes, történetünk kezdetéig reménytelenül. Eddy Rancingon kívül még be kell mutatnunk Mr. Charles Gordont, aki hatéves büntetése elteltével most fogja elhagyni a fegyházat. Öt évet és háromszázhatvankét napot egészen jól kibírt, de most már kezd az idegeire mászni ez a dolog a fegyházzal, és úgy érzi, hogy a hátralevő három nap elviselhetetlen. Van így néha az ember. Egy turista barátom, aki már több ízben mászott fel a Mont Blanc-ra, múlt héten megpofozta a házmestert, mert nem járt a lift, és gyalog kellett közlekednie az ötödik emeletre. Gordon, három nappal szabadulása előtt, heves migrénekről és szívdobogásról panaszkodott, mire a megértő fegyházorvos kórházba utalta.

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak 3. – A fordulat

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak 3. – A fordulat

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak rovatunk újabb posztja. 😉

Minden valamirevaló történet rendelkezik fordulattal, ami az addigra már kiszámítható cselekményben úgynevezett csavart hoz, klisésen kifejezve, “nem várt fordulat”-ot, amelyeknek a többsége mára szintén közhellyé silányult, annyiszor alkalmazták. Lentebb erre mutatunk példát, és azt, Rejtő Jenő mennyire zseniálisan alkalmazta történeteiben ezeket a klisés fordulatokat.

És most jön a fordulat.

Az olvasó higgadtságát kérem, amire különben állandóan szüksége lesz a vérfagyasztó história folyamán, amelyben kísértetek és borzalmak hemzsegnek, attól kezdve, ahogy a Stanley Up To Date elhagyta Honolulut, öt nap késéssel. Mert itt jelentkezik a dermesztő, kiszámíthatatlan végzet hírnöke.

Jön a nő!

Mindig így kezdődik! Vigyázat! Figyelem!

A férfi mindent kiszámít alaposan, előrelátóan, precízen, véglegesen. És erre jön a nő! Másodpercenként százhúsz kilométeres hazugságokkal, lihegve, hadarva, szemlesütve, ájuldozva vagy mosolyogva; egyszer csak jön, és mindent halomra dönt!

Aztán leül e halomra, és kipúderezi magát. És őszinte részvétét fejezi ki.

Óvakodjunk a nőtől! A legegyszerűbb mindennapi fogalmak is zavarosak lesznek, ha nővel kapcsolatban akarjuk tisztázni őket. Vegyük például a szerelmet.

Vagy ne vegyük? Mindegy. Tehát vegyük. Itt van például a szerelem.

Hol?

Bocsánat, hogy a szavamba vágok, de ezt most tisztázzuk végre. Hol az a sokat hangoztatott szerelem?! Ki látta? Az illető tartsa fel a jobbik eszét.

Na ugye?

Pedig ez roppant fontos! Mert regényünkben is megjelenik ez az izé, és szintén sok bajt okoz. A szerelem mindig bajt okoz. Tehát kategorikusan közlöm: szerelem nincs! Vagy helyesebben: kizárólag szerelem van. Beszélni kell erről. Nagyon fontos, mert ha kikapcsoljuk a szerelem nevű fogalomzavart az eshetőségek közül, úgy határozott terv szerint élhetünk. És ki mondja, hogy ez nem fontos?

Én!

Felelőtlenségem teljes tudatlanságában állítom, hogy Mr. Theónak igaza volt, amikor nyomban konstatálta, hogy ezzel a nővel nem szabad szóba állni, és azután öt napig szóba állt, ült, táncolt, járt prózában, dalban és sóhajok között szüntelenül ezzel a nővel. Azt hiszem, még csókolództak is. Öt nap múltán azonban nyers kacajjal a lelkében konstatálta, hogy a nő egy ön- és közveszélyes elem, aki elől menekülni kell.

Ekkor megkérte a kezét.

De Lilian kimondta a boldogtalanító nemet. Így a Stanley Up To Date útnak indulhatott. A hölgy szép volt. Csak ne keressük a logikát mindenben! Indokolás nincs! A nő olyan, mint egy költői hasonlat. Ha szép, akkor az sem baj, ha nincs semmi értelme.

Rejtő Jenő – Piszkos Fred közbelép

A párbeszéd helyesírása

A párbeszéd helyesírása

„… a központozás egyenrangú a mondanivalóval, sőt néha mégtöbb… Természetesen mindennek az ellenkezője is igaz…”

(Kálnoky László: Eszmefuttatás a költészet mikéntjéről)

A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadásában teljesen egyértelműen le van írva, alapesetben hogyan írjuk helyesen a párbeszédeket.

259. Szépirodalmi művekben a párbeszéd jelölésére nem idézőjelet, hanem gondolatjelet szokás használni. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. [Vö. 257.]

a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait, gondolatjel van előttük, utánuk viszont nincs.
Határozatlanul mondta:

Nem is tudom.

Reménykedve kérdezte:

Ugye, hiszel nekem?

Türelmetlenül szólt rá:

Add már ide!

b) Ha a szereplő szavai megelőzik az író idéző mondatát, az idézet és az idéző mondat közé is teszünk gondolatjelet.

Nem is tudom – mondta határozatlanul.

Ugye, hiszel nekem? – kérdezte reménykedve.

Add már ide! – szólt rá türelmetlenül.

c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva, a megszakítás után újabb gondolatjel következik.

Nagyon vártalak már – fogadta a barátját.

Sok a teendőnk.

Kik jártak itt? – faggatta tovább.

Nem látta véletlenül?

Ne higgy neki! – támadt rá. – Annyiszor becsapott!

Gyere ide – kiáltott rá –, és segíts már egy kicsit!

Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –, hogy kisemmiztek.

d) Az idéző mondatok nélküli párbeszédben a megszólalások külön sorokban kezdődnek, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van.

Kapitány uram, vagy kétszázan kimennénk az éjjel.

Hova a pokolba?

Maklárra.

Maklárra?

Jó estét mondani a töröknek.

Viszont mi van akkor, ha nem ennyire egyszerű mondatokból állnak a párbeszédek?

A párbeszédeket gyakran kiegészítjük leíró részekkel vagy a párbeszédhez szorosan kapcsolódó cselekvéssel.

Írásjelek a párbeszédeknél
A párbeszédek után nem minden esetben tesszük ki kijelentő mondat esetén az írásjelet. Ilyen eset, ha a párbeszédet azzal kapcsolatban lévő cselekvést kifejező ige követi.

“– Az ott – mutatott fel a lány.”

Az írásjel ilyenkor a párbeszédet követő mondat végére kerül. Amennyiben a párbeszéd kérdő, felszólító, óhajtó vagy felkiáltó módú, akkor az írásjel kihelyezésre kerül, a párbeszédet követő leírás végére pedig pont kerül.
“– Most? – kérdezte megilletődötten a nő.”
“– Tessék – zuhant magába, miközben átadta az üveggolyót.”
“– Pusztulj! – lökte el magától.”

Ahogy a példákban is látjuk, párbeszédhez kapcsolódó cselekvést kifejező igét – amennyiben közvetlenül a gondolatjel után írjuk –, kis betűvel írjuk.

Ha nem a párbeszédhez kapcsolódó cselekvést fejezi ki, vagy nem ige kerül a gondolatjel után, akkor nagy betűvel kell írni.

“– Most? – Megilletődötten kérdezte a nő.”
“– Tessék. – Magába zuhanva adta át az üveggolyót.”
“– Pusztulj! – Ellökte magától.”

Ajánlott irodalom

Ajánlott irodalom

Írástechnikával foglalkozó, vagy abban segítő könyvek listája:

“Vagy százötven éven át a vers volt a vezető műfaj a magyar irodalomban. Mindenki költő akart lenni, s még véletlenül sem prózaíró. Még az én gyerekkoromban is így volt. Aztán a gazdasági rendszerváltás átsúlyozta ezt az értékrendet, s ma prózával, főként regénnyel lehet nagyképűsködni, nem egy szonettel.”

Háy János

Stephen King – Az írásról

Ezen a könyvön nincs mit magyarázni. Stephen King nem csak fantasztikus író, hanem sikerei előtt nyelvtan- és irodalomtanárként dolgozott, tehát tudja, miről beszél, amikor a történetírásról ír.

Alexander Steele – Kezdő írók kézikönyve

Bruno Bettelheim – A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (Annak ellenére, hogy Bettelheim a könyv alapjául szolgáló tanulmányt plagizálta, mégis meghatározó részévé vált a mesével és gyermekekkel foglalkozó szakemberek körében. A könyvet kimondottan azoknak javaslom, akik meseírásra adják fejüket, mivel Bettelheim írása segít abban, hogy az írás megfeleljen a korosztályi elvárásoknak. Ezzel biztosítva, hogy a célközönség körében nagyobb tetszést érjen el a mű.)

Vlagyimir Jakovlevics Propp – A mese morfológiája (Ismerd meg a modern történetek gyökereit, és hogy milyen felépítésű történetek léteznek, mi jellemző igazán egy történetre. Ez a könyv a legtöbb forgatókönyvíró képzés alapját képezi.)

Syd Field – Forgatókönyv (Annak ellenére, hogy a forgatókönyvírásról szól, a szerző leírásai alapján könnyedén átültethetőek a technikák zsáner-történetekhez.)

Amiket szintén ajánlani tudunk, bár nem kapcsolódik szorosan a történetíráshoz:

Egri Lajos – A drámaírás művészete (Ahogy a cím is utal rá, elsősorban színpadi drámák megírásához nyújt segítséget. Ezt a könyvet nem tudom jó szívvel ajánlani, mert aki nincs tisztában a színpadi művek felépítésével, működésével, az nehezen fogja a benne olvasottakat irodalmi művekre átültetni.)

Peter Brook – Üres tér (Szintén egy könyv, ami a színházhoz kapcsolódik, és itt is igaz az Egri Lajos könyvénél leírtak.)

Andrej Tarkovszkij – A megörökített idő (A közelmúlt filmtörténetének egyik legnagyobb alakja, könyvéből új nézőpontokat ismerhetünk meg, amely segíthet történeteink jobb megírásában.)

David Bordwell – Elbeszélés a játékfilmben (A film és az írott történet közötti hasonlóság, hogy képekben meséli el a történetet, annyi különbséggel, hogy az utóbbi esetében a vászon az elménkben van, ezért ez a könyv szintén sokat tud segíteni történeteink jobb megírásában.)

Illetve olvasd az oldalunkon megjelenő írástechnikához kapcsolódó írásokat.