Párpeszéd

Párpeszéd

A párbeszéd elég fontos eleme a legtöbb történetnek, ezért fontos, hogy az ilyen jelenetek, ábrázolások jók legyenek.
 
Sokan elakadnak ott, hogy attól tartanak egy párbeszédet jól megírtnak, ha az passzol a jelenet résztvevőinek az iskolázottságához, jelleméhez. Ez nem is annyira rossz megközelítés, azonban egy párbeszédet nem kizárólag a karakter attribútumai határoznak meg.

Gyakorlat

Szereplők

 

Mari néni a sarki zöldségesből, már 70 feletti, túlélte a világháborút gyerekként, majd az iskolát sosem befejezve saját vállalkozásokba kezdett. Tyúkot, disznót tartott; piacra járt tojást és disznóhús feldolgozásából készült élelmiszert eladni. Idővel termelni kezdte a takarmányt, majd ezt követően zöldségest nyitott a lakótelep egyik iskolája közelében.

Dr. Kovács Elemér körzeti orvos, 42 éves, rendszeres vásárlója Mari néninek, mert szereti a friss tojást, és azt, hogy Mari néni mindig odafigyel arra, hogy áruja friss legyen, ráadásul mindenkivel kedves, a gyerekeknek meg mindig ad ajándékba gyümölcsöt.

Párbeszéd jelenet 1.:
Dr. Kovács Elemér vásárolni tér be hazafelé menet a zöldségesbe.
Párbeszéd jelenet 2.:
Mari néni és Dr. Kovács Elemér az SZTK-ban találkoznak a rendelőben.

Feladat

 
A fent leírtak alapján képzeld el a párbeszédeket, azok jellemzőit.

Gondolkodó

Kell-e minden történetbe párbeszéd? Ha igen, ha nem, miért?

Egy történetben, amennyiben alkalmazunk párbeszédes ábrázolást, milyen arányban jó alkalmazni?

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak 2. – A cselekmény

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak 2. – A cselekmény

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak rovatunk újabb posztja. 😉 🙂

Ebből a jelenetből megismerhetjük a történetek szinte összes lehetséges cselekményszálát.

“- Halál és leleplezés. Egyetemes és egyedi. Bonyodalmak:

Transzvesztita melodráma
(…)
Gyilkosok.
(…)
Szolgálhatunk gyalázattal. Meggyalázással. Vagy mindkettővel.
(…)
– Feltétlenül muszáj obszcénnak lennie? Fel voltam készülve rá. De ennyi az egész? Semmi rejtvény, semmi méltóság, semmi klasszikus? Vagy költészet? Csak ez!? Egy pornográf komédiás és prostituáltak söpredéke.
– Látott volna bennünket jobb időkben, adtunk az erkölcsre.
(…)
– Mi a szokásos témáknál maradunk, csak megfordítva. Azt tesszük a színpadon, ami azon kívül is előfordul. Hisz mindennek a kijárata, egyben más valaminek a bejárata is.
(…)
– Egy pillanat. Mit hajlandó tenni ennyiért? Tudnak jó darabokat is?
– Darabokat? Óóh, igen!
– Valami görögöt netán? Biztos ismeri az antik tragédiákat. Nagy klasszikus öldöklések, istenekre vágyódó hajadonok. Vagy fordítva. Ez a maga műfaja. Nem?
– Nem mondhatnám éppen. A vér, szerelem, retorika a mi területünk. Netán, vér és szerelem retorika nélkül. Vagy vér és retorika szerelem nélkül. Vagy mindhárom egyszerre, vagy egymás után. De ki van zárva a szerelem és a retorika vér nélkül. A vér kötelező. Csupa vér az egész.
– Ez az, amit az emberek kívánnak?”
Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak 1. – Zsáneri meghatározások

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak 1. – Zsáneri meghatározások

Írástechnikai tanácsok kezdő íróknak rovatunk újabb posztja. (komplett írástechnikai kurzus Rejtő Jenő jóvoltából) 😉 🙂

“Szóval, tisztában van az egyetlen fő törvényével a kalandregénynek: az olvasó gyűlöli a reformokat! A detektív pipázzon, a bűnös legyen cinikus, és az ékszer legyen nyakék. És főleg, az író ne akarjon okosabb lenni. Ne írjon prémboás hölgyet, aki titokzatos, mert a titokzatos hölgy az szürke ruhás, és lehajtott fejjel siet.”

Kéziratom mintegy húsleveskocka-kivonat formájában adja a kalandregények úgynevezett alapelemeit. Vagy száz regényt olvastam át, és az alábbiakban foglaltam össze tapasztalataimat – és olvasni kezdett:

– A fogalmak tisztázása: Légió: Vidám, vakmerő, durva és menetelő katonai alakulat. Regényalakok: elállatiasodott, kegyetlen és durva gyilkosok. Elemberesedett, kegyetlen és durva állatok, akikben van szív, nem ismerik a félelmet és – naivak. Mellékalakok: Arab zsoldban kémkedő garázdák. Hős: Fiatalos külsejű, tréfás, de legyőzhetetlen egyének. Gondtalan ifjak vagy lefokozott tisztek. Ajánlatos kezdet: Kocsma vagy kantin, ahol egy mind ez ideig legyőzhetetlen, valószínűtlenül hatalmas katona garázdálkodik. Valószínűtlenül karcsú s csinos légionista, igen udvariasan, félig agyonveri, majd visszaül a helyérc, és illatosítja magát. Nemes ügyért néhány légionárius veszélyes vállalkozásba fog, súlyos kockázatok árán minden sikerül, és céljukat elérve, becsületrendet kapnak, továbbá készpénzt. Helyenként ajánlatos egy lefokozott tisztet rehabilitálni. Sűrű kiszólások: Nom du nom, garde, piszkos csirkefogó stb. Szahara: rendkívül meleg terep. Időnként a számum mindent elsöpör. Célja, hogy a menetoszlop szenvedjen benne. Menetoszlop: Felismerhető vánszorgásáról, állandóan hiányos vízadagjairól. Útközben sokan kidőlnek, és mire a csapat eléri a kijelölt oázist, a menetoszlop már egyetlen emberből sem áll.

Gyermektelenül

Gyermektelenül

Milyen lehet az élet gyerek nélkül?

Ezt a kérdést nap mint nap emberek ezrei teszik fel. Valaki azért, mert számára elképzelhetetlen az, hogy neki ne legyen. Másnak azért, mert kíváncsi rá, mi lenne, ha nem lennének. Megint más azt latolgatja, ha nincsenek, mennyivel több mindenre maradhat ideje.

Megannyi nézőpont. Ezeket szeretnénk az irodalom eszközeivel megmutatni az olvasóknak.

A kötetben a gyermektelenséget mint témát járjuk körbe, ahol az írásokban ábrázolásra kerül, miként is jelenik ez meg az emberek életében. Legyen szó tudatos döntésről, egészségügyi problémáról, netán szociális helyzetből, kapcsolatból adódó.

Hogy a kötet megjelenhessen, keresnénk még pár írót, akik elég elszántak, hogy részt vegyenek egy szerzői kiadású kötet megjelenésében. Igen, sajna nem elég nagyon jól írni, fizetni is kell a révésznek.

Igyekszünk a költségeket minimalizálni, azért figyelve arra, ez a minőség rovására ne menjen. Számításaink szerint 15-17ezer Ft / fő, ami tartalmazza a borítógrafikát, tördelést és nyomdai munkálatokat.

Jelenleg 8 író vesz részt benne, melléjük keresünk még legalább ugyanennyit, hogy a kötet a megfelelő terjedelmet elérje.

Tervezett megjelenés 2021. áprilisi könyvfeszt, akár meg lesz tartva, akár nem. Így az írások leadási ideje 2020. november vége, hogy a szerkesztési munkálatok február végéig befejeződhessenek, és márciusban már a nyomdába legyen küldve az anyag.

A kötet kiadón keresztül jelenik meg, így annak webshopjából, illetve terjesztői hálózatból is elérhető lesz (Libri, Líra stb.) Ez azt jelenti, hogy a befolyó pénzekből a kiadó leveszi a maga jutalékát, illetve még minimális költségek kerülnek levonásra (bérszámfejtés – amennyiben szükséges; SzJA), és a többi kiutalásra kerül az íróknak.

Minden íróval szerződést kötünk, amiben részletezve lesznek a jogok és kötelezettségek. Befizetés kizárólag akkor van, amennyiben minden író aláírta a szerződést, és a történetek készre vannak szerkesztve, azaz mehetnek a tördelőhöz.

Terjedelem: 8-10 A4-es oldal, ami olyan 32-37,000 leütés szóközökkel együtt.

Tematikai megkötés nincs, azaz prózán belül bármilyen történet megfelel, amennyiben az adott témát megfelelően dolgozza fel, ábrázolja azt. Ez azt jelenti, hogy nem kizárólag dramatizált, tragikus sorsokat várunk történet formájában, hanem bármit, ami prózaként értelmezhető.

Példák:

  • szociális közeg miatti gyermektelenség, amikor olyan körülmények között él a nő, mint feleség, ahol nincs pénz a gyerekre, de a szociális közeg elvárásai miatt nem védekeznek (vallásos, mélyszegénység, bármi egyéb), ezért minimum két évente teherbe esik és minden gyerekét titokban megszüli és lerakja egy kórház előtt, vagy lemond róluk.
  • párkapcsolati miatti gyermektelenség, ahol a nő odáig van a férfiért, azonban a férfi nem akar gyereket, mert élni akar, és az idő viszont elrohan felettük, tehát idővel már túl koros lesz hozzá.
  • egészségügyi, amikor valamelyik fél meddő, és sem az örökbefogadás, sem más eljárás nem megoldható az anyagi és életviteli helyzet miatt.
  • azonos nemű párok küzdelme az örökbefogadással kapcsolatos bürokratikus ügyintézés terén.
  • örök agglegény férfi, aki jól érzi úgy magát, hogy egyik nőről a másikra száll, és egy gyermek csak zavarná a hódításban, mert olyankor a nő figyelme már megoszlik kettejük között, míg ő kizárólag azt szereti, ha a nő rá figyel.
  • lehet a valóságtól eltérő alapon is, azaz kitalált társadalom, kitalált törvényekkel stb..
  • mentális zavarral küzdő személy, akinek a gyermek mást jelent, mint általában az embereknek.
  • stb.
 
A történet mondanivalója

A történet mondanivalója

Kurzusaink során rendszerint felteszem az alábbi kérdést:

Mi a történet legfontosabb eleme? 

Az alábbi válaszok közül választhat a hallgató:
– a mondanivalója
– a történetvezetés
– a cselekmény
– a karakter
– az információadagolás
– a szöveg ritmusa
– a párbeszéd
– a leíró rész
– milyen zsánerben íródik.

A legtöbben a mondanivalóra szavaznak, miközben maguk sem tudják, hogy az általuk írt történetnek mi a mondanivalója. Ez a feltételezés abból indul ki, hogy a legtöbb kezdő író mindenáron el akar mondani valamit, legfőképp a saját érzéseit, azaz figyelemre vágyik. Mondjuk ez nem rossz kezdés, hiszen ha az íróra figyelnek, akkor olvasottá, a későbbiek során sikeressé is válhat. A másik hibás feltételezés a hazai írástechnikai tanfolyamokon rosszul rögzült módszerből ered, amikor Egri Lajos: A drámaírás művészetére alapozva akarnak írástechnikát oktatni. Ebből a nagyon szuper könyvből kiemelték többek közt a premisszát, ami Egri Lajos értelmezésében meg kell hogy határozza a történet mondanivalóját is. Itt követték el azt a hibát, hogy nem szövegkörnyezetben értelmezték ezt a kijelentést, hanem kiragadták belőle, ez pedig ahhoz vezetett, hogy az írást tanulni vágyó szerzők százait vitték az évek alatt tévútra, akik nem értik, miért is nem tudnak egyről a kettőre jutni. 

Ha valaki figyelmesen olvassa Egri Lajos könyvét, ami a drámaírásról (és nem a regényírásról!) szól, akkor azt is észreveszi, hogy Egri a színházi darabok azon fajtájáról ír, amelyekkel a drámaíró közvetíteni akar valamilyen üzenetet a közönség számára. Ő abból indult ki, hogy a színháznak és egyes művészeti ágaknak is társadalomformáló szerepe van, ezért a művészi alkotásoknak mondanivalóval kell rendelkeznie, amivel a társadalom felé a premisszában megfogalmazott üzenetet közvetítjük. 

Amikor a hallgatókkal eljutunk idáig, felteszem az újabb kérdést nekik:

Üzenetet akarsz küldeni vagy szórakoztató irodalmat írni? 

A válaszok itt már megoszlanak, mert ki ezt, ki azt, ki mindkettőt. 

 Ez a momentum nagyon sok kezdő írót rádöbbent, eddig fogalma sem volt, mit akar az írással elérni, ami pedig szükséges ahhoz, hogy értelmet nyerjen számára az írás, valamint az, milyen ábrázolási módokat kell elsajátítania és a későbbiek során alkalmaznia, hogy a történeteit jól tudja megírni. 

Ám, hogy az alap kérdést se hagyjam megválaszolatlanul: A mondanivaló kivételével mindegyik ugyanolyan fontos a történet szempontjából.

Fel szokott merülni, hogy ha nincs mondanivalója, akkor miről szól a regény? A regény szólhat bármiről. Szerelemről, árulásról, reményről, küzdelemről, életről, halálról, vagy akár ezek mindegyikéről, azonban egyik sem mondanivaló. Ezek önmagukban nem hordoznak üzenetet, és nem is szabad, hogy egy regény írásakor mindenáron üzenetet akarjunk közvetíteni az olvasó felé. Egy művészi alkotás akkor tud a leghatásosabb lenni, ha nem vezetni akarjuk az élvezőjét, hanem hagyjuk, hogy a mű mindig mást tudjon neki adni, attól függően, éppen milyen lelkiállapotban vagy életszakaszban találkozik vele. Nevezhetjük ezt egyfajta Rorschach-tesztnek is. Azonban szeretném ismételni magamat, hogy amikor szórakoztató irodalmat írunk, az a cél, hogy szórakoztassunk, és nem szabad mondanivalókon, üzeneteken gondolkoznunk. Teljesítenünk kell a célt, hogy szórakoztassunk.

Sokan úgy gondolják, akkor így sokkal könnyebb lesz megírni azt a regényt. El kell keserítsem őket, sajnos nem. A karaktereknek, párbeszédeknek, leíró részeknek, fordulatoknak mind jól megírva a helyükön kell lenniük. Ráadásul ugyanúgy egy mondatban meg kell tudni határozni, hogy miről is szól a történet.