Ebben a rövid összefoglalóban megpróbálunk segítséget nyújtani a marketingben járatlan íróknak, hogy miként találhatják meg az olvasóikat és vásárlóikat.

Az írói énmárka építése, más néven az írói brand építése sosem egyszerű feladat, számos kutatómunkával, tanulással és odafigyeléssel jár. Több marketinggel foglalkozó vállalkozás pont ezt a terhet igyekszik levenni azok válláról, akik úgy érzik, ehhez nekik sem érzékük, sem pedig idejük nincs rá, mert szeretnének magára az alkotásra koncentrálni vagy életük egyéb elfoglaltságai miatt nem szeretnének foglalkozni vele.

A bejegyzés végén további tippek leírását tartalmazó linkeket találsz.

„Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót.” – Milton Berle

Az írói brand:

Akármilyen hihetetlenül is hangzik, az énmárka (írói brand) építése már a történetírás előtt elkezdődik, elkezdődhet, akkor is, amennyiben ennek nem vagyunk tudatában. Az énmárka az esetek többségében nem más, mint amik mi magunk vagyunk, amennyiben önmagunkat adjuk, nem pedig kreálunk egy alteregót, akinek a miénktől teljesen eltérő jellemzői vannak. Mit szeretünk csinálni, mik a kedvenceink, milyen filmeket nézünk, milyen zenéket hallgatunk, milyen könyveket olvasunk, milyen politikai nézeteink vannak, miben hiszünk, mi tetszik vagy nem tetszik stb.

Amikor önmagunkat adjuk, akkor a környezetünkben lévő emberekben kialakul egy benyomás rólunk, ami alapján kialakulnak a velünk kapcsolatos érzéseik, gondolataik. Ez akkor is így van, ha nem célunk semmilyen hatást gyakorolni másokra, ettől még az ember mindig kialakít a másikról magában egy összképet. Ezt a folyamatot lehet tudatosan is végezni, amikor megvan a cél, hogy mit akarunk elérni, és ha ezt elkezdjük, el is érkeztünk az énmárka építéséhez.

Miután megvan a cél (írók esetében az ismertség, az írásai iránti érdeklődés felkeltése), kezdődhet a folyamat első lépése. Kiknek írunk? Ezt fontos tisztázni, mivel ez több mindent befolyásol.

„Tudni, kinek írunk, a tudást jelenti, hogyan írjunk.” – Virginia Woolf

Célközönség:

Nem csak magát a marketingfolyamatokat határozza meg, hanem magát az írás folyamatát, hiszen nem ugyanúgy írunk egy 5-8 éves gyereknek, egy serdülőnek, egy fiatal felnőttnek vagy az idősebb korosztálynak. Ahogy az olvasók neme sem mindegy (férfi vagy nő, netán LMBTQ személy). Más témák, más megközelítés, más szöveg szükséges; és ez befolyásolja, hogy a marketing során hogyan kommunikáljunk.

Tehát ha íróként tisztában vagyunk vele, hogy kinek írunk, máris kaptunk egy erős marketingfegyvert (íróit meg pláne), és ha ezt jól használjuk, könnyebbé teszi az ismertté válást (meg a történetírást).

Célközönség esetén meg kell különböztetni egy szélesebb réteget (teszem azt, a romantikus zsánert kedvelők) és egy azon belüli szűkebbet (dark romance, romantikus fantasy, romantikus thriller stb). Ennek oka, hogy amikor reklámot készítünk, gondolni kell arra, hogy attól, hogy adott regény milyen alzsánerben íródott, jelentős eltérések lehetnek az abban a zsánerben írók stílusa között. Azaz, attól, hogy XY romantikus thrillere, vagy nagy általánosságban a romantikus thrillerek nem jönnek be az amúgy romantikus regényt kedvelő olvasónak, attól még előfordulhat, hogy XZ ilyen jellegű regénye viszont igen. Ezért mindig érdemes kétféle reklámban gondolkodni: egy, amivel a szűk közönséget szólítjuk meg, és egy másik, amivel a tágabb közönséget. És abba most nem megyünk bele, hogy ha korosztályilag nagy a szórás az olvasók között, akkor még ez alapján szintén lehet eltérő reklámokat létrehozni.

Ugyanígy érdemes figyelni arra, hogy a célközönség mit kedvel, és ez alapján reklámokat készíteni. Ilyen például, hogy sokan szeretik a mémeket, a felkapott mainstream témákat stb. A mémek gyártása kapcsolódhat a saját életünkhöz, a történetünkhöz vagy valamilyen minket érdeklő témához (ilyenkor viszont érdemes a szélesebb közönség számára rövid leírást mellékelni erről a témáról, hogy értsék a mémet).

Ha ezekkel már tisztában vagyunk, kezdődhet a marketing terv összeállítása és az írói brand építése.

„Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.” – Henry Ford

Marketing terv:

A célközönségből kiindulva a marketing tevékenységeket azokon a platformokon kell folytatni, ahol a vásárlók nagy számban előfordulnak. Ilyen felületek lehetnek többek közt a közösségi média felületei, az adott regényeket kedvelők Facebook csoportjai, a Moly.hu oldalon való kiemelés és a regénynek megfelelő zónákban való megosztása, online- és/vagy nyomtatott magazinok. Mellette azok a felületek, ahol a szűkebb olvasóréteg található (például: tematikus blogok), azonban ezeken a helyeken sokkal kevesebb a kulturális rovat, a könyvajánló (részletesebb kifejtés a Marketing felületekben).

A meglévő írói weboldalon és Facebook oldalon olyan témákra kell alapozni elsősorban, amelyeket az író feldolgoz a regényeiben (Miket posztolj íróként?). Nem mindig az aktuális regényre kell ezeknél koncentrálni, hanem a már megjelent, illetve a még ötlet szintjén állókra is. Témakörök: a regényben feldolgozott kultúra, társadalmi szokások, azonosságok és eltérések a regénybeli és az európai kultúrák között, nyelvi sajátosságok, néprajz (hagyományok kialakulása, vallási szokások kialakulása), néprajzi szimbólumok eredete és átalakulása a történelem során, emberi jogok változása, színek jelentése stb.

Az ilyen témák kibontása többcélú. Egyik ilyen, hogy a közönség számára érdekes témák kerülnek leírásra, feldolgozásra, a világ olyan dolgait ismerheti meg ezáltal, amellyel nem biztos, hogy amúgy az élete során igen. Ezzel eleve olyan embereket vonzhat a web- vagy Facebook oldalára, akiket ezek a témák érdekelnek, és ha jó stílusban megírt posztról van szó, nagy az esélye, hogy ebből, a csak a téma iránt érdeklődő látogatóból egy majdani olvasó lesz. A másik pedig, hogy az író betekintést ad a kulisszák mögé, az olvasó részese lehet az alkotói folyamatnak.

A fentiek mellett az olvasóréteg szélesítésének érdekében érdemes az írót és/vagy az olvasókat foglalkoztató témákról is rendszeres bejegyzéseket közzé tenni. Hobbi, szabadidős tevékenység, és minden olyan, amit az író szívesen oszt meg a közönséggel (bográcsos főzés, kirándulás, nyaralás, múzeumlátogatás, koncert, verseny, gyűjtés, társadalmi téma stb) vagy ami az olvasókat nagyon érdekli, foglalkoztatja, és az író utánajár, röviden ír róla.

Az íróval történő eseményeket kontextusba hozni a regény eseményeivel.

Fiktív példa Facebook posztra. ↓↓↓

„A képen a regény egyik látványossága látható, amit a regényem főszereplője, [karakter neve], velem  ellentétben már legalább élőben láthatott. Igaz, ő is csak futólag, de azért kicsit féltékeny vagyok rá. Ahogy minden regényem szereplőjére, mert olyan helyekre juthatnak el, amelyekről én még csak álmodozhatok. Ezért is imádok történeteket írni.”

[beleolvasó link]
[webshop link – ahol megvehető a könyv]
[fénykép a helyszínről]

vagy:

„XY – a regényem főszereplője – hasonló fejet vághatott, amikor megtudta, hogy [másik karakter neve] terhes.”

[beleolvasó link]
[webshop link – ahol megvehető a könyv]
[fénykép valakiről, aki megdöbben valamin]

A reklámozásnál figyelni kell arra, hogy a könyv megjelenése előtt és közvetlenül utána sem szabad minden felületen egyszerre megjeleníteni a könyvvel kapcsolatos anyagokat. El kell osztani ezek megjelenését, még akkor is, ha egyszerre rendelkezésre áll már minden (recenzió, interjú, reklámszöveg, közösségi oldal posztok stb.). A cikkek és posztok megjelenését ütemezni kell.

Minél jobban megismerteted a követőidet az írói munkásságoddal, a kreatív folyamataiddal, a téged foglalkoztató gondolatokkal, és a tetteid ezeket tükrözik, úgy fog erősödni az írói branded (tehát csak akkor posztolj állatmentésről vagy bármilyen témáról, amennyiben az ténylegesen foglalkoztat, aktív vagy azon a területen, mert amúgy csak fotelkommentelő maradsz, amivel ártasz az írói brandednek – kivéve, ha nem érdekel, hogy a közönség mit gondol rólad és a hétköznapi életedről, bár így kicsit nehezebb lesz hitelesnek látszani).

„Ha befektetsz egy dollárt, arra használd a másikat, hogy mindenki tudomást szerezzen róla.” – Henry Ford

Írói web- és közösségi oldal létrehozása:

• Facebook
• Instagram
• TikTok
• hu vagy Blogger, weboldal

A közösségi oldalakon napi 1-3 poszt jelenjen meg (ebből maximum 1 lehet a könyvvel kapcsolatos), és amennyiben ez a poszt a könyvvel kapcsolatos tartalom (recenzió, ajánló, interjú), akkor ugyanazon a napon maximum 2 csoportban legyen tovább osztva. Hiába van kettőnél több olyan Facebook csoport, amiben a regény célközönsége található, sosem szabad egyszerre ugyanazon a napon megosztani a Facebook oldalra kitett tartalmat. Két-három napos eltéréssel érdemes, és tartani kell az egy nap 2 megosztás korlátozást. Ugyanígy, amikor a Facebookon megosztásra kerül egy tartalom, és annak van Instagrammos megfelelője is, ebben az esetben is alkalmazni kell az elcsúsztatott megosztást. Azaz, vagy az Instagrammon kell hamarabb megjelennie, vagy a Facebookon, és a másikra csak 2-3 nap eltéréssel szabad feltenni. Ez alól kivétel: a könyv megjelenésének időpontja, a könyvbemutató időpontja. Ennél a kettőnél fontos, hogy egyszerre jelenjen meg minden írói platformon.

Facebook csoportnál azt is figyelembe kell venni, hogy hány taggal rendelkezik. Az 1000 tag alattiaknál érdemes csak maximum heti 2 megosztást eszközölni. 2-4000 tag közötti csoport esetén heti 3 megosztás, míg e fölött a heti 4-5 is mehet.

Okok:

• Amennyiben az összes csoportban egyszerre jelenik meg, a második vagy harmadik hírfolyamos megjelenés után automatikusan tovább görgetnek, nem fogják elolvasni, a posztban lévő linkre kattintani.
• A Facebook csoportok tagjai nem minden nap aktívak, így nagyobb az esély olyan, a témát érdeklő személyt elérni, aki nem rendszeres látogatója ezeknek a csoportoknak.
• Ha kombinálod az eltérő reklámcélú posztokat (például más kép, más szöveg – de nem fizetett kiemelés!!!) az eltérő ütemű megosztással, szintén nagyobb az esély rá, hogy a lehető legtöbb potenciális embert érd el.
• Törekedj arra, hogy a posztod aktivitást váltson ki. Hozzászólás, like stb, mert ezzel a legtöbb csoportban mindig fent marad. (Amennyiben a poszt témája engedi, használj tézis mondatokat!)

„Aki azért nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az ennyi erővel az óráját is megállíthatná, hogy időt takarítson meg.” – Henry Ford

Online szöveges felületen (közösségi oldalak, weboldalak, blogok) eltérő szövegterjedelem a célravezető.

• Instagram fiók: Lehetőleg 1 mondat, ami maximum 5-6 szóból áll, és inkább a képi információnak kell közvetítenie a mondandót, a gondolatot. Lehet olyan képi anyag is, amire rá van helyezve a szöveg, de annak mobilon jól olvashatónak kell lennie.
• Facebook oldal: Maximum 100-120 szó terjedelmű legyen, többnyire kerülni kell az ennél hosszabb írást. A posztban inkább arra kell törekedni, hogy egy külső hivatkozásra kattintsanak, amennyiben hosszabb szövegben szeretnénk a gondolatot kifejteni. Kivétel nélkül itt is minden esetben szükséges képi anyag felhasználása, ami passzol a posztban lévő szöveghez, de az sem gond, ha figyelemfelkeltésre helyezzük a hangsúlyt, azonban ez utóbbit nem szabad sokszor alkalmazni. Amennyiben az a cél, hogy a poszttal megosztott tartalomra kattintsanak (külső hivatkozás), akkor maximum 2 mondatos és körülbelül 6-8 szavas szöveg alkalmazása a célszerű. Vagy a példában írt rövid felvezetés.
• hu, blogger vagy weboldal (pl.: WordPress): Attól függően, hogy az író oldala vagy kizárólag a könyvé, a tartalmakat ezek alapján kell kategorizálni rajta. Ezeken az oldalakon a szöveg lehetőleg ne legyen 6-900 szónál hosszabb (ez kb. a legtöbb embernek 2-3 perces olvasás). Amennyiben ennél hosszabb a szöveg, igyekezni kell a terjedelemhez (6-900 szó) igazított szakaszokra osztani, és több részletben feltenni. Lehet egyszerre is, azonban ilyenkor minden esetben a szakaszokat külön oldalakra tenni, és jelölni őket, hogy 1., 2., 3. rész stb., és minden ilyen külön részhez, a részhez kapcsolódó képi anyag elhelyezése.
• Videók elhelyezése: YouTube és TikTok felület. Mind a két felület alkalmas a Tudtad-e? témák boncolgatására azokkal a témakörökkel kapcsolatban, amelyek a regényekben kifejtésre kerülnek, azok központi elemei. A TikTok esetében pl. lehet rövid videókat készíteni, vagy a Tudtad-e? témáknál képi anyagokat párosítani az ismeretanyaghoz. A YouTube alkalmas arra, hogy az író hosszabban beszéljen – akár kedvenc zenéjének aláfestésével (szerzői jogra figyeljetek!) – az általa kedvelt dolgokról, az őt foglalkoztató témákról, a regényírás közbeni gondolatairól (hogy miért olyan irányt vett a regény, mi adta adott jelenethez az ihletet, milyen érzések kavarogtak benne, amikor kitalálta majd megírta a jelenetet stb.) Az ilyen videók célja, hogy megmutassa, az írót mennyire érintik magánemberként azok a témák, amelyekről ír. Vagyis valahol választ adunk arra a közönségnek, hogy miért erről ír. Minél több oldalról van ez bemutatva, az olvasó számára annál hitelesebbnek fog tűnni az író, és annál inkább késztetést érez, hogy az író gondolatain és elbeszélői stílusán keresztül megismerje az író által kreált „világot”. Mert attól függetlenül, hogy valós események lehetnek az alapjai, a történetek nagy részét az írói fantázia egészíti ki, amit viszont az író világképe formál.
• Podcast: A videóknál leírthoz hasonlóan, azonban csak az író beszédére támaszkodva a már leírt témák közvetítésére alkalmas.

Marketing felületek:

A közösségi oldalakon kívül minden olyan online oldal, ahol a könyvben említett témák vannak fókuszban (viszont érdemes olykor fizetett megjelenésben gondolkozni egy-egy felkapottabb online magazin kultúra/irodalom rovatában).

A közösségi oldalak és egyéb webfelületek mellett olyan személyek, szakemberek megkeresése és számukra a könyv ajánlása, akik akár közvetlenül vagy közvetve foglalkoznak a regény témájával (vagy egy adott témájával – romantikus zsánernél például párkapcsolati terapeuták, szexuálterapeuták stb). Kutatók, egyetemi tanárok, előadók, újságírók stb. Amennyiben lehetséges, olyan személyek megkeresése előnyös, akik a foglalkozási területükön blogot vezetnek, YouTube-csatornával rendelkeznek, azaz a foglalkozásukkal kapcsolatban rendszeresen készítenek a nagyobb közönség számára közérthető és tájékoztató jellegű publikációkat, podcasteket, videókat.

Influenszerek megkeresése: itt érdemes olyan személyt keresni, akiről ismert, hogy szeret olvasni és/vagy a világképe hasonló az íróéval, értékrendjük sok esetben azonos.

Ismert, sikeres író megkeresése: bár ezt csak akkor javasoljuk, amennyiben adott író nyitott az ilyen megkeresésekre.

„Sose hátrálj, soha ne add fel!” – Galaxy Quest film

Minden könyvbemutató és író-olvasó találkozó alkalmas az írói brand, énmárka építésére, amelyek esetében érdemes olyan beszélgetőpartnert beszervezni (például a regény témájában jártas, vagy a zsánerben stb), akivel a könyv témája kivesézhető, ezáltal szintén betekintést adni a regény mélyebb rétegeibe a közönségnek.

Író-olvasó találkozók témája nem pusztán maga a regény lehet vagy az író személye, hanem lehet szimplán egy összeülős kávézós-teázós esemény, ahol kötetlenül lehet beszélgetni.

Természetesen az ebben a posztban leírtak nem tuti tippek, amivel egyből bestseller szerzővé avanzsálódik mindenki, mivel egy írói brand felépítése, az író ismertté tétele és a könyv sikerre vitele sok tényezőtől függ, amelyek befolyásolhatják a szükséges eszközöket és módszereket. Vagyis hiába vezet minden út Rómába, nem mindenki ugyanazon az – és legrövidebb – úton éri el. Ahogy nem egy perc alatt lesz látható az eredmény sem, hanem a legtöbb esetben évek munkája szükséges ehhez (persze vannak szerencsefaktorok, a csillagok együttállása stb).

Jelen posztban nem érintettünk minden területet, ami az énmárka építését és az író, netán a könyv sikerességet elősegíti, mivel ahhoz figyelembe kellene még venni a gazdasági és jogi környezetet, a társadalmi folyamatokat, a könyvpiac jelenlegi helyzetét, jelenlegi trendjeit, és így tovább. Amire ez a bejegyzés alkalmas, hogy aki érez némi késztetést a saját marketinghez, annak adjunk némi támpontot, hogy miket érdemes figyelembe venni, mielőtt reklámozni kezdi a könyvét vagy magát, hogyan válhat ismert íróvá.

A Nagy titok:

Végül pedig elárulunk egy nagy titkot: Manapság már nem a könyvet kell eladni, hanem az írót, ő a termék. Ebből következik, hogy a legtöbb megjelenő könyv esetében nem a tökéletes irodalmi kivitelezés a lényeg (ez egyre inkább utópia), hanem hogy az író szimpatikus legyen a közönségnek. Ha nem hiszed, próbáld ki!

További tippek, hogy valóra váltsd írói elképzeléseidet:

Ki fog engem olvasni? – Marketing tippek 1.

Írói oldal – Marketing tippek 2.

Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.

TikTok tippek íróknak – Marketing tippek 4.

Miket posztolj íróként? 1. – Marketing tippek 5.

E-könyv, mint marketingeszköz

Az író, mint marketing- és sales menedzser

Milyen egy jó bejegyzés?

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

Pályázati kisokos

Mennyi az annyi? – nyomdai példányszám

MAGÁNKIADÁS – MELYIK KIADÓT VÁLASSZUK

A könyvkiadás költségei – Magánkiadás