Bárcsak…

A második Mohácsként emlegetett szívszorító esemény krónikása a regényben egy magyar gyalogos honvéd, Becski Sándor, a márkói születésű huszonöt éves férfi. Az ő szemszögéből követhetjük végig az eseményeket. Így az olvasó szemtől-szembe kerül a háború, szenvedés és nélkülözés világával.
A honvédnak meg kell birkóznia barátai elvesztésével, s rádöbben arra is, hogy nem csupán a nemzetek, hanem egész Európa haldoklik. Mindvégig haza vágyik a frontról, áhítozik a régi élete után.

Szívbemarkoló történet a háborúról, az általa okozott szenvedésről és az emberi lélek gyengeségeiről.

Fülszöveg:
Háború. Minden nemzet történelmének része. Amíg csak a győztes vagy vesztes csatákról hallunk, távolinak tűnnek. De mi történik, ha a nagy csatákat egy átlagos katona szemszögéből kell néznünk? Amikor testközelbe jön a múlt, szinte megfoghatóvá válik mindaz a fájdalom, amit egy háború jelent. Különösen igaz ez olyan hadjáratokra, amelyek mélyen beleégnek a nemzeti emlékezetbe, mint a Don-kanyar tragédiája. Kállay Gyopár nagyon fiatalon, 14 évesen kezdte írni a történetet, mely a halál négy aspektusát dolgozza fel. Rendkívüli tehetséggel jeleníti meg a háború okozta veszteségeket, az élni akarást egy márkói honvéd történetén keresztül. Narrációs stílusának köszönhetően megelevenedik előttünk a korszak, együtt lélegzünk szereplőivel, halljuk nagyapáink, dédapáink hangját.