Elmélkedő – avagy miről érdemes írni?

Elmélkedő – avagy miről érdemes írni?

Ez a téma sokszor jobban érdekli az írókat mint az, hogy hogyan lehet történetet írni. Sokan meg vannak győződve arról, hogy a sztorinak kell egyedinek lenni, olyannak, amilyet még senki nem talált ki. Gyakran úgy határozzák meg, hogy kiemelkedő ötlet/regényötlet, amivel érdemes foglalkozni; tehát a sok ötlet közül melyiknél van esély arra, hogy sikeres legyen.

Bár a kezdő írók rengeteg időt töltenek azzal, hogy a fenti kívánalomnak eleget tegyenek, sajnos el kell keserítenünk őket. Nincs ilyen ötlet.

Az író van; az egyedi látásmódja, ahogy a világot szemléli. Ez határozza meg azt, hogyan tud ábrázolni, narrálni, történetet alkotni.

A siker kulcsa abban rejlik, hogyan tudja megírni a regényt.

Miről is szólnak a történetek? Karakterekről és konfliktusokról. Kölcsönhatásokról. Mit tud ebben az író újat mutatni? Semmit. Attól válik egyedivé, ahogyan megközelíti a történetet, ahogyan ábrázolja a karaktereket, ahogy a csak rá jellemző nyelvhasználattal meséli el a benne élő sztorit.

A kérdés nem az, hogy miről érdemes írni, hanem az:

HOGYAN ÉRDEMES MEGÍRNI, HOGY SIKERES LEGYEN?

Stílus és Technika: Az ötlet

Segít sikeressé tenni a történetet, ha az reflektál az adott korban élő emberek olyan kérdéseire, amelyekre keresik a válaszokat. Olyan kérdések ezek, amelyekre nincsenek egyetemes válaszok, mert mindenki másként értelmezi.

Ilyen az élet és halál kérdésköre, a szerelem, az önállósodás és stabilitás elérése, a biztonságban élés, félelmeink legyőzése. Minden korszak valamilyen módon reflektál a felsorolt témákra, és ha az író képes ezeket figyelembe véve megírni a történetet, vagy eleve úgy tud írni, akkor képes lesz sikeres történetet írni.

A szerelem témakörét nem kell kifejteni, hogyan jelenik meg kalandregényekben. Az önállósodás is elég elcsépelt téma, hiszen a legtöbb fiatalról szóló sztori középpontjában ez áll, vagyis hogyan lesz életképtelen kamaszból felnőtt. Félelmeink legyőzését már az első két témával bőven lehet vegyíteni, hát még egy jó kis thrillerben vagy krimiben. Biztonságban élés. Elég széles a paletta: a háborús történettől a családon belüli erőszakig lehet válogatni, és még a zsánerek sem szabnak határt.

Élet és halál. Ezt bármelyik témával lehet vegyíteni, értelmeztetni, feldolgozni. Lehet ez a fő szál, lehet motiváló erő, lehet megoldás, lehet felismerés – a racionális tudományos megközelítéstől a spirituális reinkarnációig bezárólag szinte bármi.

Stílus és Technika: Elmélkedő – avagy miről érdemes írni?

“Mindenki azt mondja, hogy eredeti dolgokat találtál fel, de valójában ez nem igaz. Ez nem csak úgy kipattan a fejedből. Az ötletek az általad eddig látott felhalmozódott tudásanyagból kerülnek ki. Te csak elraktározod. Aztán amikor eljön a pillanat, hogy létrehozd a saját verziódat, előveszed az elraktározott anyagok legjobb részeit az agyadból. Amikor megpróbálod összetenni a részleteket, ez olyan, mint a kémia. Olyan dolgok történhetnek, amelyre nem is gondoltál.” – George Lucas
James Cameron: A science fiction története

Az ötlet alapja az íróból kipattanó szikra. Azonban nagyon hamar rá lehet jönni, hogy az ötletet már valaki vagy valakik ezerféleképpen feldolgozták. És itt el is megy a kedve az írónak; ahelyett, hogy azon kezdene gondolkozni, hogyan tudná úgy megírni, hogy az jó legyen.

Nem szabad az ötletet eldobni, mert az írót valamiért az a téma foglalkoztatja, különben nem jött volna a szikra. Látott benne valamit. Hogy az alapötletben nincs semmi plusz, mert már más megvalósított valami hasonlót? Akkor gondolkozni kell, hozzátenni a magáét!

Sok tanfolyam azzal csábítja a kezdő írókat, hogy két nap alatt megtanítja mindezt nekik. Ne legyünk naivak. Mindenhez idő kell. A kezdeti ötletből nem lehet két nap alatt kidolgozni a teljes regény történetét, dramaturgiáját, a szereplőket, a helyszíneket.. stb. Az íráshoz nem elég az íróí vagy irodalmi eszközök ismerete, a titok azok használatban rejlik. Járni, olvasni, biciklizni sem két nap alatt tanult meg senki, az írói eszközök tudatos használatához is sok gyakorlás kell.

Mivel minden ember más készségekkel, tudásanyaggal rendelkezik, érdemes személyre szabott tanfolyamot keresni.

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Időstop – Hogyan szakítsunk időt az írásra?

Időstop – Hogyan szakítsunk időt az írásra?

“Az idő mindent megold majdanán. Ő pedig nagy úr minden számára, melynek alakja vagyon. Nem mintha akármeddig rendelkezésre állna, de ameddig vagyon, addig egész sok hasznot hajt. Szóval igyekezzetek kiélvezni!”

Murakami Haruki

Hogyan szakítsunk időt az írásra?

Sajnos a legtöbb író nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy csak az írással tudjon foglalkozni. Munka (és esetleg még család) mellett nehéz úgy menedzselni a szabadidőt, hogy elegendő időt tudjon fordítani az írásra. Nehéz, de nem lehetetlen 😊

A rossz hír talán az, hogy nem lehet megúszni a gondolkodást. Ha az író nem tudja, milyen a környezet, nehezebben helyezi el a szereplőket benne, ha nem tudja a karakterek jellemzőit, lapos, unalmas párbeszédek keletkeznek, az olvasó már a 10. oldalnál kitalálja a sztori végét.

Először is érdemes végig gondolni a munkamódszert. Alapvetően két típus létezik: aki mindent jegyzetel, vázlatot, karakterleírást készít és úgy bontja ki a regény cselekményét, és aki csak leül, és ír. Bár látszólag nagyon különböző módszerek, csak egy dolog különbözeti meg egymástól őket, mégpedig az, hogy míg az első típusnak az írás segít átgondolni, felépíteni a sztorit, addig a második típus inkább fejben rakja össze a történetet, és csak akkor kezd el írni, amikor a történet szinte teljesen összeállt. Természetesen egyik író sem csak az egyik vagy csak a másik típus, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen munkamódszerrel tud a leghatékonyabban dolgozni.

Mindenféleképpen érdemes vázlatot készíteni arról, hogy melyik fejezetben mi történik, és a karakterekről is, ami segít abban, hogy ne csússzon szét a regény dramaturgiája, megfelelő legyen a kronológia, hitelesek legyenek a szereplők.

Ha ez megvan, az író máris közelebb került a céljához.

Természetesen senki nem tud egy regényt egy szuszra megírni. A regény megírásának ideje nagyban függ a rendelkezésre álló időtől, a gépelés sebességétől, a zavaró tényezőktől (kutya, gyerek, szomszéd, stb.). Annak érdekében, hogy ne legyen stílustörés, fontos, hogy mielőtt az író folytatja a regényt, elolvassa a már kész mű utolsó pár oldalát, így már a regény hangulatát átvéve tudja folytatni az írást.

Érdemes kihasználni az olyan holt időket, mint pl. utazás, mosogatás, amikor van idő arra, hogy az író gondolatban kicsit hosszabban elidőzzön egy-egy karakternél vagy helyszínnél. Ezeket a gondolatokat akár le is lehet jegyzetelni. Itt is fontos, hogy az író tudja, inkább valamilyen okoseszköz áll jobban kézre, vagy a hagyományos jegyzetfüzet és toll.

Sokat segíthet, ha az író kijelöl magának egy célt (naponta/hetente megírok 10-20-50 oldalt) és egy idősávot, amikor csak az írással tud foglalkozni. Nyilván semmi nincs kőbe vésve, de érdemes megpróbálni rendszert vinni az alkotás folyamatába. Lehet, hogy egyik héten hétfőn tudunk időt szakítani az írásra, másik héten csak szombaton, de ez ne álljon a lelkesedés útjába.

A tapasztalat az, hogy ha hosszabb időre félbehagyja az író a regényt, már nem tudja úgy folytatni, hogy egy értő olvasó számára ne legyen észrevehető a stílustörés. (Természetesen ezen egy jó szerkesztő és egy jó korrektor tud segíteni, de néha vállalhatatlanul nagy többletmunkával járna.) Ha a karakterek nem is, a narráció mindenféleképpen változik, hiszen minden nap olvasunk, beszélgetünk, picit változik a saját egyéni nyelvhasználatunk is.

Akkor sem kell kétségbeesni, ha nem sikerül minden a terv szerint, ha egy-egy résszel nehezebben boldogul az író. Érdemes megvizsgálni, hogy vajon ugyanolyan típusú részeknél akad-e el? Ha igen, akkor valószínűleg az írói készségei ebben a témában még nem megfelelőek. (Ezen pl. segíthet személyre szabott írástechnikai tanfolyamunk).

TIPPEK:

Megtalálni a hatékony munkamódszert​

  1. megtalálni a hatékony munkamódszert:
        – vázlatolós vagy inkább gondolkodós típus vagy
        – készítsd el a regény vázlatát, karaktereit
  2. használd ki a holtidőket akár gondolkodásra, akár jegyzetelésre
  3. gondolkodni (ezt sajnos nem lehet megúszni 😊 )
  4. jelölj ki egy idősávot minden héten, amikor csak az írásra tudsz figyelni

Hogyan kezdj neki?

Minden olyan esetben, amikor nem folyamatosan tudsz időt szánni a történet írására, mindig olvasd el az utoljára írt részt. Ez segít felvenni a fonalat és a narrációs stílust (elbeszélői magatartás).
Ugyanis ahogy az embert a hétköznapokban különböző hatások érik, változik a hangulata és sokszor a közlési stílusa is, ezek pedig befolyásolhatják az elbeszélői magatartást. Minél több idő telik el két részlet között, annál nagyobb az esélye az eltérésnek.
Ettől függetlenül a visszaolvasás akkor is jót tehet, ha minden nap tudunk időt szánni az írásra.
 
Hogyan kezdj neki?
  1.  Átnézed, miről is akarsz most írni: fejezet vagy novella, annak tartalma, cselekményei, a cselekményeket befolyásoló tényezők (karakter, események stb.).
  2. Átolvasod az utolsó részt, amit írtál, hogy lásd, hol is tartottál és hogy ráhangolódj az elbeszélői magatartásra.
  3. Végiggondolod, hogyan akarod megírni az adott részt.
  4. Megírod.

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.

CÍM – AVAGY A CÍMADÁS NEHÉZSÉGEI

CÍM – AVAGY A CÍMADÁS NEHÉZSÉGEI

A legtöbb szerzőnek komoly fejfájást okoz, hogy milyen címet is adjon a történetének, függetlenül annak terjedelmétől.

A címet sokan magával a történettel azonosítják, ezért minden író azt szeretné, hogy az az egy vagy pár szó visszaadja magát a történetet, az általa keltett érzéseket.

Azonban amikor elolvasunk egy címet, az valószínűleg semmit nem fog nekünk elárulni a könyvről. Ahogyan sokaknak nem mond semmit sem az, hogy “Leeroy Jenkins!”. De ha azt mondom, hogy Éhezők viadala, esetleg Elfújta a szél, netán Utas és holdvilág; máris érzések, hangulatok tucatjai törnek a felszínre. Pedig amikor először találkoztunk ezekkel a címekkel, semmit nem jelentettek számunkra.

“Az elme képezhető arra, hogy papíron könnyítsen magán.” – Billy Collins

Előfordul olyan, hogy egy írónak maga a cím sugallta hangulat adja a támpontot a regény írása közben. Más író a végén tudja megfogalmazni, pár szóban megjeleníteni a történetet.

Viszont a figyelemfelkeltés fontos lehet. De hogyan találjunk ki olyan címet, ami egyszerre figyelemfelkeltő, a történetre jellemző és nem elcsépelt szavakból, kifejezésekből áll? (Rejtélyes gyilkosság, A szerelem örvénye, Csókkal a háború ellen, Az idegenek köztünk élnek stb.)

Ilyenkor azt is meg kell vizsgálni, miről is szól a történetünk. Mennyire szükséges a hatásvadász cím? Mennyire szabad egy Háború és béke-nek, vagy egy Büszkeség és balítélet-nek ilyen címet adni? De nézzük meg, mennyire hatásvadász cím a Trónok Harca, A Gyűrűk Ura, Láthatatlan ember, Járőr a Szaharában, A szakállas Neptun stb.

A filmekben kukkolók vagyunk, de a regényekben az az élményünk, hogy valaki másként élünk: belülről ismerjük meg egy másik ember lelkét. Más művészeti forma nem csinál ilyet. Ez az oka annak, hogy néha, amikor leteszünk egy könyvet, azon kapjuk magunkat, hogy kicsit mások lettünk. A regények belülről változtatnak meg minket. – Donna Tartt

A hatásvadász címek többnyire azokra a regényekre, történetekre jellemzőek, amelyek instant történetek. Gyors sodrású, fordulatokban gazdag, az olvasónak nem sokat kell rajta gondolkoznia, mert minden egyértelmű, vagy ha nem, a végére az lesz.

Tehát csak csínján az ilyen címekkel, mert a sztereotípiák miatt visszafelé is elsülhet az egész, nem biztos, hogy a mű valóban eljut a célközönséghez.

TIPP!!!

Azt tudom javasolni, hogy foglald össze egy mondatban a történetet úgy, hogy abban az egy mondatban el tudd mondani a történet jellemzőjét. Ez lesz az alap.

Utána ezt az egy mondatot írd le 1-3 szóval.

Tehát gondolkozz, mielőtt írsz!

Az eredmény pedig magáért beszél.

További írástechnikai segítség

Írástechnikai tippek és trükkök a „Stílus és Technika” írástechnikai Facebook csoportban

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.

A párbeszéd helyesírása

A párbeszéd helyesírása

„… a központozás egyenrangú a mondanivalóval, sőt néha mégtöbb… Természetesen mindennek az ellenkezője is igaz…”

(Kálnoky László: Eszmefuttatás a költészet mikéntjéről)

A párbeszédek helyesírását illetően leginkább az jelenthet kihívást, hogy mikor, mit kezdünk nagybetűvel, illetve az, hogy hová, milyen írásjelet kell tennünk. Mielőtt a konkrét példákra térnénk rá, tisztáznunk kell azt is, hogy egy párbeszéd kétféle típusú elemből épül(het) fel: egyrészt a szereplők szólama, másrészt pedig az ezek előtt / közben / után álló elbeszélői szólam.

A szereplők szólama a tulajdonképpeni párbeszéd, amivel kapcsolatban általános szabály, hogy gondolatjellel vezetjük fel. Ha szőrszálhasogatóak szeretnénk lenni, mondhatnánk, hogy párbeszédjellel, de ez nem különbözik tipográfiailag a gondolatjeltől. A gondolatjel azonban megkülönböztetendő a szintén gyakran használt kötőjeltől és nagykötőjeltől: ezektől eltérő jellegzetessége a gondolatjelnek, hogy mindig szóközzel kapcsolódik az előtte álló utolsó karakterhez. Máskülönben a nagykötőjellel egyforma hosszúságú, azaz:

1. A legegyszerűbb eset kétségkívül az, amikor a szereplők mondatai úgy következnek egymás után a párbeszédben, hogy azt egyáltalán nem szakítja meg az elbeszélő szólama. Ebben az esetben a szereplők megszólalásait gondolatjellel felvezetve írhatjuk egymás alá, minden mondatot nagybetűvel kezdve. Fontos arra figyelni, hogy a gondolatjel után szóköz következik. A mondatvégi írásjeleket minden esetben ki kell tenni, hiszen semmi nem szakítja meg a párbeszédet, ami miatt egyszerűsítést kellene alkalmazni: a pontot, a felkiáltójelet, a kérdőjelet és a három pontot tehát egyaránt kitesszük. Szinte mintha nem is párbeszédet írnánk: a különbség a helyesírásban mindössze annyi például egy leíráshoz képest, hogy amikor egy szereplő új megszólalása jön, azt új sorba kezdjük, gondolatjel + szóköz kombinációval felvezetve.

Szeretem a feliratos filmeket…

Én is.

Milyen sok közös van bennünk!

Biztos vagy benne?

2. A fentinél némiképp komplikáltabb eset, ha a szereplők párbeszédben elhangzó mondatait közvetlenül megelőzi az elbeszélői szólam, általában egy idéző mondat (pl. mondta az asszony). Ilyenkor az elbeszélőnek a szereplői megszólalást felvezető mondatát nagy kezdőbetűvel kezdjük, és kettőspontot teszünk a végére, majd következhet a szereplők párbeszéde, az 1. esettel teljesen megegyező módon: gondolatjel, melyet szóköz követ + nagybetűvel kezdett mondat + minden esetben kitett mondatvégi írásjel.

Ezt mondta halkan a nő:

Szeretem a feliratos filmeket…

Én is.

Milyen sok közös van bennünk!

A heves reakció csak egy pikírt kérdést váltott ki:

Biztos vagy benne?

3. A következő lehetőség a 2. eset fordítottja, azaz: a szereplő párbeszédben elhangzó mondatát nem megelőzi, hanem követi az elbeszélő idéző mondata (pl. mondta az asszony) vagy bármilyen más hozzátoldás, megjegyzés a narrátortól (pl. az sosem jelentett semmi jót, ami így kezdődött). A szereplők párbeszédét az eddigi esetekhez nagyon hasonlóan kell írni, a különbség mindössze annyi, hogy a mondatvégi írásjelek közül a pontot nem tesszük ki a szereplő mondatának végére (ez nem fejez ki olyan érzelmi-hangulati töltetet, amit külön jelezni kellene, mint pl. egy felkiáltójel vagy három pont, tehát egyszerűsíteni kell). A felkiáltójelet, kérdőjelet és három pontot viszont minden esetben ki kell írnunk a szereplő mondatának végére. A szereplői megszólaláshoz gondolatjellel toldjuk hozzá az elbeszélő idéző mondatát vagy bármilyen megjegyzését, a gondolatjel előtt és után is szóköz áll. A párbeszédet követő elbeszélői szólamot kisbetűvel kezdjük, ponttal zárjuk.

Szeretem a feliratos filmeket… – mondta halkan a nő.

Én is válaszolta a férfi.

Milyen sok közös van bennünk! – az sosem jelentett semmi jót, ami így kezdődött.

Biztos vagy benne?

4. A legkomplikáltabb eset a párbeszédek helyesírását illetően kétségkívül az, hogyha az elbeszélői szólam a szereplők mondatai közé ékelődik, és nem pedig tisztán megelőzi vagy követi a párbeszédben elhangzó szereplői megszólalásokat, mint a 2–3. esetben.

4.1 Ezen belül a viszonylag komplikált eseten belül a legegyszerűbb, ha egyazon szereplői megszólalás során elhangzó két önálló mondat közé ékelődik be az elbeszélő szólama a párbeszédben. A szereplő első mondatát és az utána következő elbeszélői szólamot ugyanúgy írjuk, mint a 3. esetben. A kérdés csupán annyi, hogy ezt követően hogyan kell helyesen írni az új mondattal folytatódó szereplői megszólalást: gondolatjellel kell felvezetni (amely előtt és után is szóköz áll), ezután írhatjuk a szereplő új mondatát nagy kezdőbetűvel, a mondat végére pedig minden írásjelet ki kell tenni, a pontot is, hiszen nem toldjuk már meg semmivel ezt a részt, jelölni kell a végét.

Képletszerűen: gondolatjel + szóköz + nagybetűvel kezdett szereplői mondat, amelynek végére a ponton kívül minden írásjelet ki kell tenni + szóköz + gondolatjel + kisbetűvel kezdett elbeszélői szólam, amely (általában) ponttal zárul + szóköz + gondolatjel + nagybetűvel kezdett új szereplői mondat, amelynek a végére minden írásjelet ki kell tenni, a pontot is, hiszen az egész zárul.

Szeretem a feliratos filmeket! – mondta halkan a nő. – Te is?

Én is válaszolta a férfi. – De a szinkronizáltakat jobban.

4.2 Előfordulhat az is, hogy az elbeszélő szólama a nem a szereplő két különálló mondata közé ékelődik, hanem a szereplő egy mondatán belülre. Ebben az esetben a mondatba beékelődő elbeszélői megjegyzést gondolatjelpárral toldjuk be (a gondolatjelek előtt és után is szóköz áll), és kisbetűvel kezdjük, hiszen nem egy külön mondat – ebből fakadóan írásjelet sem teszünk a végére.

Képletszerűen: gondolatjel + szóköz + nagybetűvel kezdett szereplői mondat + szóköz + gondolatjellel felvezetett kisbetűs elbeszélői szólam + szóköz + gondolatjel + szóköz + kisbetűvel folytatódó szereplői mondat, amelynek a végére minden írásjelet kiteszünk.

Pár éve már igazán – mondta halkan a nő – megszerettem a feliratos filmeket.

Én is.

Ezen az aleseten belül is speciális eset, ha az elbeszélő szólama tagmondathatáron ékelődik be a párbeszédben elhangzó szereplői mondatba, a magyar nyelvben ugyanis a tagmondatokat vesszővel választjuk el: pl. Én is, de a szinkronizáltakat jobban. A tagmondathatárokat elválasztó vessző ebben az esetben a gondolatjelpárt záró gondolatjelhez tapad szóköz nélkül, mondhatni: közvetlenül a szereplő második tagmondata előtt áll, hiszen az a szerepe, hogy a szereplő két tagmondatát elválassza, az ebből a szempontból mellékes, hogy a két szereplői tagmondat közé egy elbeszélői megjegyzés is beékelődik.

Képletszerűen: gondolatjel + szóköz + nagybetűvel kezdett szereplői mondat + szóköz + gondolatjellel felvezetett kisbetűs elbeszélői szólam + szóköz + gondolatjel és hozzá tapadó vessző + szóköz + kisbetűvel folytatódó szereplői mondat, amelynek a végére minden írásjelet kiteszünk.

Szeretem a feliratos filmeket.

Én is válaszolta a férfi –, de a szinkronizáltakat jobban szeretem.

4.3 Elképzelhető az is, hogy egyazon szereplői megszólalás során elhangzó két önálló mondat közé ékelődik be az elbeszélői szólam a párbeszédben, azonban nem pusztán egy rövid idéző mondat a narrátori megszólalás, mint a 4.1 esetben (mondta halkan a nő), hanem hosszabb, többmondatos kiegészítés, hozzátoldás, pl. a szereplők vagy a szituációk leírása. Ekkor ugyanúgy kell eljárni, mint a 4.1 esetben, a különbség mindössze annyi, hogy az elbeszélői hozzátoldás az elbeszélő első mondata után még folytatódik akár több, nagybetűvel kezdett, írásjellel lezárt mondattal. Ezeket értelemszerűen a gondolatjelpár közé írjuk, amelyek jelzik, hogy ez a szólam beékelődik a szereplő párbeszédben elhangzó mondatai közé.

Szeretem a feliratos filmeket – mondta a nő, és oldalra sandított. Közben a telefonjával babrált. Egészen beesteledett. – Te is?

Formázási segédlet

És mindezt hogyan tudod megvalósítani az ismertebb szövegszerkesztőkben (MS Word, LibreOffice)?

További írástechnikai tippek és trükkök

Keresd fel a „Stílus és Technika” írástechnikai csoportunkat a Facebookon.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.

Párbeszéd

Párbeszéd

A párbeszéd elég fontos eleme a legtöbb történetnek, ezért fontos, hogy az ilyen jelenetek, ábrázolások jók legyenek.
 
Sokan elakadnak ott, hogy attól tartanak egy párbeszédet jól megírtnak, ha az passzol a jelenet résztvevőinek az iskolázottságához, jelleméhez. Ez nem is annyira rossz megközelítés, azonban egy párbeszédet nem kizárólag a karakter attribútumai határoznak meg.

Gyakorlat

Szereplők

 

Mari néni a sarki zöldségesből, már 70 feletti, túlélte a világháborút gyerekként, majd az iskolát sosem befejezve saját vállalkozásokba kezdett. Tyúkot, disznót tartott; piacra járt tojást és disznóhús feldolgozásából készült élelmiszert eladni. Idővel termelni kezdte a takarmányt, majd ezt követően zöldségest nyitott a lakótelep egyik iskolája közelében.

Dr. Kovács Elemér körzeti orvos, 42 éves, rendszeres vásárlója Mari néninek, mert szereti a friss tojást, és azt, hogy Mari néni mindig odafigyel arra, hogy áruja friss legyen, ráadásul mindenkivel kedves, a gyerekeknek meg mindig ad ajándékba gyümölcsöt.

Párbeszéd jelenet 1.:
Dr. Kovács Elemér vásárolni tér be hazafelé menet a zöldségesbe.
Párbeszéd jelenet 2.:
Mari néni és Dr. Kovács Elemér az SZTK-ban találkoznak a rendelőben.

Feladat

 
A fent leírtak alapján képzeld el a párbeszédeket, azok jellemzőit.

Gondolkodó

Kell-e minden történetbe párbeszéd? Ha igen, ha nem, miért?

Egy történetben, amennyiben alkalmazunk párbeszédes ábrázolást, milyen arányban jó alkalmazni?

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.