Egyetlen szóval kifejezve: körültekintően.

A barátságos hangnemben történő kommunikáció nem elég. A könyvkiadónak tisztában kell lenni a könyvpiac működésével, a terjesztői hálózattal, a szerzői joggal, a felhasználáshoz fűződő jogokkal, a könyvpiacra jellemző terjesztői- és kiadói jutalékokkal, az elszámolással, a várható gyártási költségekkel, a marketinggel (és nem elég a face-en naponta posztolni, hogy „vegyétek a könyvemet”).

Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen zsáner mennyire keresett, milyen eladási statisztikái vannak egy elsőkönyves írónak az adott zsáneren belül (elkerülendő a jelentős túlgyártást).

Érdemes több könyvkiadótól ajánlatot kérni, alaposan átnézni, összehasonlítani őket. Így nagy eséllyel elkerülhető, hogy a szerző olyan feltételekkel ír alá egy szerződést, amiről kiderül, hogy nem jogszerű, ráadásul hátrányosan érinti (Szerzői jog). Tudomásul kell venni, hogy sok kiadónál nem az a lényeg, hogy a könyv megfelelő minőségben kerüljön a boltok polcaira és keresett legyen, hanem az, hogy a szerző kifizesse a könyvhöz kapcsolódó költségeket.

Sajnos ebből még nincs eladás, így a befektetett pénz ott nyaral egy helyes kis (vagy nagy) könyvkupacban.

Sok kezdő írónak jelent már meg különböző kiadóknál könyve; tájékozódj, kérdezz! Sok pénzről van szó, szánj rá időt.

Nézzük, hogyan is zajlik a könyvkiadás

A könyvkiadásnak három fajtája van:

• Kiadói megjelentetés, azaz hagyományos vagy normál kiadás.
• Magánkiadás, amikor a szerző intéz mindent. Ő keres minden munkafázishoz szakembert, kezdve a szerkesztőtől a korrektoron át a grafikusig, és még a reklámot is neki kell megoldania, szakemberrel egyeztetni annak kivitelezéséről. Nagyon sok idő, és nagyon sok pénz.
• Szerzői kiadás, amikor a szerző megbíz egy szerzői kiadással foglalkozó kiadót, hogy minden, a könyvkiadással kapcsolatos munkálatot ő és/vagy az általa szerződtetett szakemberek intézzenek. Nagyon sok pénz, azonban a megtérülés esélye nagyobb.

A kiadói megjelenés:

A klasszikus értelemben vett könyvkiadást jelenti, vagyis azt, amikor egy kiadó teljes egészében vállalja a szerző által megírt mű megjelentetését. Ilyenkor a kiadó által foglalkoztatott szakemberek dolgoznak az íróval a könyvön, hogy az minden tekintetben megjelenésre alkalmas legyen.

A könyvkiadó szerződést köt a szerzővel, amiben megállapodnak a szerzői jogdíj mértékéről és egyéb feltételekről. Általában a szerzői jogdíj 5–10% közötti, de ez leginkább a két fél kölcsönös megállapodásán alapul.

A szerzői- és magánkiadás:

Sokan a mai napig az elsőkönyves amatőr írókat sorolják ide, pedig egyre több sikeresnek mondható író fog bele a magánkiadásba különböző okokból, esetleg alapít erre a célra kiadót, ami kizárólag a saját könyvét jelenteti meg és forgalmazza.

Magánkiadás során a szerző intézi a teljes kiadási folyamatot. Tárgyal a nyomdával, a terjesztőkkel, és azokkal a további szakemberekkel, akiknek a munkája nélkülözhetetlen, hogy a könyv eljusson a kiadásig.

Nagyon nagy hátránya, hogy a szerzőnek sok idejébe telik, mire a megfelelő partnereket megtalálja, illetve nagy az esélye, hogy a nem megfelelő partnereket találja meg. Ez utóbbi esetben pedig a kész termék sok kívánnivalót hagy maga után.

A teljes kiadási folyamat során neki kell mindent kézben tartani és irányítani, megszervezni.

Mivel a hazai írók nagy része nem az írásból, a könyvkiadásból él, könnyű elképzelni, hogy főállás mellett mennyi időt és energiát visz el egy ilyen folyamat. Elég a legkisebb figyelmetlenség, és ha ezt későn veszi észre, százezrek úszhatnak el.

Szerzői kiadás során a szerző egy erre szakosodott könyvkiadót választ, aki minden, a könyvkiadással kapcsolatos munkát lebonyolít a szerző helyett, amit ugyanúgy a szerzőnek kell fizetnie, ahogyan a magánkiadás során is. Azonban itt már előtérbe kerül, hogy az ilyen kiadók odafigyelnek a hírnevükre, ezért kisebb az esélye annak, hogy a könyv ne a könyvkiadás elvárásainak megfelelően jelenjen meg. Vagyis a kiadó többnyire garancia a minőségi termékre.

Azért többnyire, mert a piacon sokféle könyvkiadó van, akik néha kicsit egyedi módon értelmezik a megfelelő minőséget.

Beltartalom: azaz maga a történet, aminek a minőségén a szöveggondozás tud sokat segíteni, természetesen csodákra senki nem képes, csakis annyit tud javítani a szövegen, amennyit az író képességei megengednek.

Borító: erről talán nem is kellene szót ejteni, hiszen mindenki ismeri a meglátni és megszeretni érzést, vagyis egy könyv esetében a „megvenni” érzést. Elsősorban a borító grafikája kelti fel a bolti vásárló figyelmét, ami arra készteti, hogy a kezébe vegye, elolvassa a fülszöveget, és ha még mindig úgy érzi, meglelte az „igazit”, bele is lapozzon, netán további gondolkodás nélkül megvegye. Ebből is látszik, hogy néha – ha van elég pénz – egy jobb grafikus felkérése többet hoz vissza a konyhára. Nem beszélve egy jó borítóképben rejlő marketing lehetőségekről.

Fülszöveg: a legtöbb esetben ez a másodlagos vásárlásra ösztönző rész egy ismeretlen író könyvénél. Vannak olyan szerzők, akik képesek jól eltalálni a saját könyvük fülszövegét, azonban nem véletlen, hogy a legtöbb kiadó külön embert alkalmaz erre a feladatra, mivel a fülszövegnek szintén ki kell váltania a „megvenni” érzést. Érdemes keresni olyan szakembert, aki profi fülszövegeket tud írni. Megéri. Ráadásul szintén jól jön a könyv reklámozásánál.

Tördelés (nyomdai előkészítés): esztétika. Avagy ahogy a megírt történet megjelenik az olvasó előtt. Nagyon sokat emel az olvasási élményen, ha a könyv méretéhez megfelelő betűméretet választanak, és olyan betűtípust, ami könnyen olvasható. Az is sokat számít, hogyan követik a fejezetek egymást, hogyan helyezkednek el a bekezdések, és olykor egy-egy optikai tuning (fejlécben író neve és regény címe, mintás oldalszámozás) szintén sokat dob a küllemén. Ezek olyan apróságok, amelyek szintén azt segítik elő, hogy a bizonytalan vásárlót arra ösztönözze, érdemes megvennie a könyvet.

Nyomdai kivitelezés: szerencsére manapság már szinte kivétel nélkül jó minőséget biztosító gyártástechnológiák állnak rendelkezésre, legyen szó digitális vagy ofszet eljárásról, amelyek leginkább a gyártási költségben térnek el egymástól. Digitális nyomást inkább kis példányszámnál használunk (1-150 darab között), amiből következik, hogy egy legyártott példányra magasabb gyártási költség jut. A nyomdaipari fejlődésnek köszönhetően már 2-300 példányos gyártástól is viszonylag gazdaságos az ofszet technológiával előállított könyv. Természetesen vannak olyan könyvek, amelyeket a magasabb gyártási költségek ellenére is érdemesebb digitális technológiával előállítani (pl. olyan művészeti albumok, ahol a kép minősége kiemelkedően fontos).

Következő bejegyzéseinkben szót ejtünk:

– a könyvborítókról, hogy mi a különbség a kartonált, azaz puha fedeles és a kemény fedeles borító között, mi a védőborító, melyik borító milyen könyvkötészeti eljárásnál javasolt, hogyan tervezz meg egy borítót, vagy mi lehet az intő jel, hogy rossz borítógrafikussal dolgozol.

– mire figyelj és miért a dokumentum formázásakor, amiben a történetedet írod, és hogy ez a kézirat elkészülte után miért fog neked segíteni.

– a tördelő munkájáról: hogyan készíti el a nyomdai gyártásra alkalmas belívet, azaz, ahol maga a történet található a könyvben. Azt is elmeséljük, mire érdemes figyelni a tördelővel való munkálatok során, hogy elkerüld a rosszul elkészített belívet, ami rontja a könyv eladási lehetőségeit.

– a fogyasztói ár kialakításáról, azaz, mennyiért is add a könyvedet.

– a könyvterjesztésről. Elérkezett a nagy nap, kézbe veheted álmaid fizikai megtestesülését, a könyvet. Azonban ezt el is kell juttatni az olvasókhoz, akik jobb esetben egyben vásárlók is.