Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig
Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig
A bejegyzés kizárólag a szórakoztató irodalmi művek szempontjából mutatja be a könyvkiadási folyamatokat.
A kezdet
A regényírás egy nagyon izgalmas és kreatív folyamat, ahol az írók megoszthatják gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat az olvasókkal.
A könyvkiadásnak számos előnye van, például:
- A fiókon kívül mások is olvashatják a történetet.
- Az író által írt regény segíthet másoknak a mindennapi életet könnyebbé tenni.
- Ezek a történetek ösztönzőleg hathatnak az olvasóra.
- Az olvasott történet segíti az olvasót a mindennapi problémák megoldásában.
- Segíthet megérteni a körülöttünk lévő világot.
- Megismerhetünk más gondolkodásmódú embereket, akikkel a való életben ritkán találkozhatunk (pl. író-olvasó találkozó).
- Olyan helyekre juthatunk el, ahová soha vagy nagyon kis eséllyel (pl. más bolygók, más korok).
Ha te is szeretnél könyvet kiadni, akkor érdemes megismerned a könyvkiadás folyamatát és lépéseit.
A könyvkiadás nem egyszerű feladat, de ha megfelelően felkészülsz és kitartó vagy, akkor megvalósíthatod az álmodat. A következő bejegyzésben bemutatom a könyvkiadás alapjait.
A könyvkiadási folyamat
A könyvkiadás során a szerző által írt szöveget nyomtatott vagy digitális formában elérhetővé teszik a közönség számára.
Több lépésből áll, amelyek közé tartozik a szerkesztés, a korrektúra, a tipográfia, a borítótervezés, az illusztrációk készítése, a nyomtatás vagy a digitális formátum kiválasztása, a terjesztés és a marketing.
A könyvkiadás célja, hogy minőségi és érdekes tartalmat kínáljon az olvasóknak. Fontos, hogy a kiadvány megfeleljen a szerzői- és szomszédos jogoknak.
Ebben a bejegyzésben kihagyjuk azokat a köröket, hogy milyen kéziratra melyik kiadó kíváncsi és mekkora esély van a megjelenésre. Ideális esetet veszünk alapul, amikor a kéziratról megszületett a döntés, hogy kiadásra kerül.
Ezt a döntést a legtöbb kiadó esetében a szerkesztő javaslatára a kiadóvezető hozza meg, míg magánkiadásban maga az író.
A magán könyvkiadás költségeiről itt olvashtasz.
Amennyiben bizonytalan vagy abban, hogy a regényed megfelel-e a kiadási elvárásoknak (történet szerkezeti, tartalmi és szövegminőségi szempontok alapján), vedd igénybe irodalmi lektori véleményezés szolgáltatásunkat. ↓↓↓
1. Szerkesztés
A pozitív döntést követően következik az érdemi munka a kéziraton, maga a szerkesztés.
Több körből áll. Az első körök szerkezeti és technikai hibákra mutat rá (dramaturgia, dramaturgiai ív, karakterábrázolás, párbeszédek, információadagolás, fejezetek sorrendje, jelenetek felépítése). A következő körök ezek ellenőrzéséről szól, mellette a szerkesztő stilisztikai (a szöveg érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmát előidéző fogalmazás) észrevételeket szintén tesz.
Ahogy a történet egyre jobban elnyeri végső formáját, a szerkesztési folyamat egyre inkább a szöveggel kezd el foglalkozni. A szerkesztő figyeli, hogy a történet szövege mennyire igazodik adott zsánerhez, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz adott részek megfelelő átírásához (bár ez utóbbi inkább irodalmi lektori feladat).
Irodalmi lektor: aki az írónak konkrét technikai tanácsokat ad a megfelelő kivitelezéshez, ha szükséges, konkrét példákat is ír a megoldásra, ami alapján az író már képes elvégezni a szükséges módosításokat (tehát nem a szerkesztő vagy a lektor írja meg a szerző helyett, hanem neki kell a felvázolt javaslat vagy példa alapján).
2. Korrektúra
Amikor a történet elnyerte végleges formáját, következik a korrektúra, ahol a nyelvtani hibák (elütések, ragozások, szóismétlések, feleslegesen használt kötőszavak stb.) mellett az értelemzavaró fogalmazások szintén jelzésre kerülnek (például: “János felé fordul.” János fordul valaki felé vagy János felé fordul valaki?)
A korrektor munkáját egészítheti ki a nyelvi lektor, amennyiben szükséges (korhű szöveg, fordított szöveg stb).
A korrektor a munkája során végig egyeztet a szerkesztővel, mivel előfordulhat, hogy egy-egy átfogalmazás, vagy akár egy szó is megváltoztathatja egy adott jelenet dramaturgiáját. Ilyenkor megbeszélik, a változtatást hogyan érdemes elvégezni, ezt pedig közlik az íróval, aki az információk alapján átdolgozza a szükséges részt.
Itt szintén igaz, hogy ha a korrektor tesz is konkrét javaslatot az átírásra, a szerzőnek nem azt kell bemásolnia, hanem az alapján elvégeznie a szükséges módosítást (a történetet az író írja, mindenki más csak segít jobbá tenni a történetet és a szöveget).
3. Szakmai lektorálás
A legtöbb szórakoztató irodalmi műnél nem kerül rá sor, vagy nem olyan mélységben, hogy az lektorálásnak legyen nevezhető. Ettől függetlenül, amikor érdemes lehet szakmai lektort felkérni a regény megírása előtt, közben vagy után:
- történelmi eseményt feldolgozó regény, ahol az író történelmileg hű történetet ír
- sci-fi történet, amennyiben a tudomány hangsúlyos a történetben
- krimi, amennyiben nagyon pontosan szeretnénk a nyomozást és az elkövetést ábrázolni
- dokumentumregény, amikor a könyv alapjául szolgáló történet hiteles dokumentumok alapján kerül megírásra
Ezek a legáltalánosabb esetek. Szakmai lektor alkalmazását leginkább az érintett téma mélysége és részletessége határozza meg minden regény esetében.
4. Tipográfia, borítóterv
A tipográfia nem csak a betűkkel való tervezést jelenti, hanem a szöveg és a kép együttes elrendezését is, amely segíti az információ megjelenítését és megértését.
Könyvkiadás során a tipográfus (vagy tördelő, kiadványszerkesztő) feladata, hogy olyan írásképet alakítson ki, amely esztétikus, célszerű és összhangban van a könyv tartalmával és célközönségével. Nem kizárólag a szöveg kinézetét befolyásolja, hanem a hangulatát, a jelentését és az olvasási élményt is.
A borítóterv készítése izgalmas folyamat, és sok tényezőtől függ.
A borítóterv nemcsak a könyv tartalmát, hangulatát és műfaját kell, hogy tükrözze, hanem a szerző személyiségét, a célcsoport elvárásait és a piaci trendeket is figyelembe kell venni. Elkészítése többnyire csapatmunka, amelyben a szerkesztő, a tervező, a grafikus és a szerző is részt vesz.
A borítónak fel kell keltenie az olvasók érdeklődését és kíváncsiságát, hogy meg akarják venni és el akarják olvasni a könyvet.
A borítótervezés során több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik a könyv mérete és formátuma, ami meghatározza a borító alakját és anyagát. A másik a színvilág és a tipográfia, ami befolyásolja a borító hangulatát és stílusát. A harmadik a képi elemek és az illusztrációk használata, ami segíthet kiemelni a könyv fő üzenetét vagy kulcsmotívumait. A negyedik a cím és az alcím elhelyezése és kiemelése, ami fontos információt ad az olvasónak a könyvről. Végül pedig nem szabad elfelejteni a szerző nevét és az esetleges ajánlásokat vagy díjakat sem, amelyek növelhetik a könyv hitelességét és vonzerejét.
5. Marketing
Mielőtt nyomdába, végül a terjesztőkhöz kerül, érdemes megkezdeni a könyv reklámozását. Erről ebben a bejegyzéssorozatban írtunk bővebben.
6. Nyomda
A nyomda az a hely, ahol a könyved fizikai formát ölt, és ahol a minőség és a határidő is fontos tényező.
A nyomda a könyvkiadásban nemcsak a nyomtatást végzi, hanem a könyvborítót, a kötést, a vágást és a csomagolást is.
A nyomda kiválasztása nem egyszerű feladat, hiszen sok szempontot kell figyelembe venni:
- az árat,
- a technikai lehetőségeket (digitális vagy ofszet nyomás, ragasztott vagy cérnafűzött),
- a referenciákat.
Példányszám
A gyártásnál azt is érdemes nézni, hogy a terjesztői hálózatba beadva hány könyvesboltba tud eljutni a könyv.
Javasolt példányszám magánkiadás esetén első könyves íróknak: 200-500 darab.
Természetesen, ha szerény büdzsével rendelkezünk, akkor annyit, amennyit még kényelmesen be tudunk ruházni.
7. Fogyasztói ár
A könyv fogyasztói árát elsődlegesen a gyártási költségek határozzák meg, amennyiben a befektetőnek számít, hogy az értékesítésből mekkora összeg folyik be.
Szintén befolyásolja a fogyasztói árat a terjesztés módja. Amennyiben kihagyjuk a nagy terjesztőket (Libri, Líra, Book24, bookline stb.) adhatjuk olcsóbban vagy nagyobb profitra (azaz gyorsabb megtérülésre) számíthatunk (szerk. megj.: a könyvvásárlások zöme a mai napig impulzív vásárlás, azaz, a vásárló a boltban meglátja a borítót, kézbe veszi a könyvet, elolvassa a fülszöveget, netán beleolvas, és ezt követően dönt a vásárlásról, ami azt jelenti, hogy az eladások nagy része a könyvesboltokban történik).
Az árat úgy érdemes kialakítani, hogy a terjesztői jutalékok levonását követően legalább a nyomdai gyártás költsége megtérüljön (szerk. megj.: ez a kalkuláció kizárólag a magánkiadású és kis példányszámú kiadványokra érvényes).
Szerzői- és magánkiadásnál a teljes költség (szerkesztés, korrektúra, borító, tördelés, nyomda, logisztika) megtérülése ~700-1000 példány értékesítésénél realizálható, attól függően, milyen terjedelmű (oldalszám) és kivitelű (puha- vagy kemény borító, színes stb.) a kiadvány.
Az ár kialakításánál érdemes megnézni a hasonló kiadványok árait és azokhoz igazítani.
8. Terjesztés
A terjesztés biztosítja, hogy a könyv eljusson az olvasókhoz.
A terjesztés több csatornán keresztül történhet, mint például a könyvesboltok, az online áruházak, a könyvtárak vagy a kiadói rendezvények. Hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen kapcsolatokat épít ki a kiadó (magánkiadásnál az író) a kereskedőkkel, a médiumokkal és az olvasókkal.
A könyvkiadásban részt vevő vállalkozások sokfélék lehetnek, attól függően, hogy milyen témájú és műfajú könyveket adnak ki, milyen céljaik és értékeik vannak, és milyen módon kommunikálnak a szerzőkkel és az olvasókkal.
A könyvkiadás tehát nem csak egy üzleti tevékenység, hanem társadalmi szerepvállalás is, amely befolyásolja és tükrözi a társadalmi változásokat és trendeket.
Legutóbbi hozzászólások