Út-vesztők

A hajléktalan fotós és a modellek csillogó világával ismerkedő sminkes egymásra találása, tragédiaközeli elválása szívfájdítóan érzelmesen mutatja be, hogyan találhatunk kiutat érzelmeink labirintusából, hogyan kezdhetjük újra, és találhatjuk meg a boldogságot.

*a kedvezményes ár csak 2023. február 13-ig leadott megrendelésekre érvényes. Minden előrendelő dedikált könyvet és ajándék könyvjelzőt kap. Három szerencsés pedig az Út-vesztők keményfedeles példányát kapja a puhafedeles helyett.

Szabó V. Dóra: Út-vesztők
Líra Könyv
Könyvtárellátó, KELLO

Fülszöveg

Mindig van remény… egy jobb életre, egy teljesebb életre. Csak rajtunk múlik, valóra válik-e vagy sem.

Szabó-V. Dóra: Út-vesztők, romantikával átszőtt regényében a két főszereplő nem átlagos életén keresztül keresi a választ arra, hogy kaphatunk-e, megérdemlünk-e egy új esélyt, vagy mindent elveszítünk elhibázott döntéseink miatt.
A hajléktalan fotós és a modellek csillogó világával ismerkedő sminkes egymásra találása, tragédiaközeli elválása szívfájdítóan érzelmesen mutatja be, hogyan találhatunk kiutat érzelmeink labirintusából, hogyan kezdhetjük újra, és találhatjuk meg a boldogságot.

Út-vesztők

^

Besorolás

romantikus

^

ISBN

978-615-01-6981-1

^

Nyelv

Magyar

^

Oldalak száma

430

^

Kiadás éve

2023

1.

 

Samuel

 

A Nowy Świat félreeső beugrójának romos falához dőlve próbálok árnyékba húzódni. A lábam rég elgémberedett a folyamatos üléstől. A beton kurva kemény. A seggem is fáj. Nem beszélve a golyóimról. Faszom! Azt a pár darab ruhát, ami az egyetlen vagyonom, magam alá tuszkolom.

Varsónak ez az egyik legforgalmasabb belvárosi utcája, de most még minden csendes és nyugodt. Fájdalmas sóhaj szakad ki belőlem. Nem szeretem a csendet. Ilyenkor utat törnek a gondolataim, és még inkább magamba fordulok. Hogy a büdös francba történt, hogy pár hónap leforgása alatt az életem így a béka segge alá került? Bár – vonom meg a vállam – csakis én tehetek róla. Tulajdonképpen megérdemlem, hogy itt rohadok az utcán, és mindenki keresztülnéz rajtam.

Fájjon csak! Annyira, mint amekkora fájdalmat én okoztam. Néha úgy érzem, a bennem dúló tehetetlen indulat, mint alattomos férgek húsevő bandája rágja keresztül magát az agyamon, a csontomon, és feszíti szét egyre jobban sajgó fejemet. Még most sem tudom felfogni, mi a fasz történt.

Az ideg észrevétlenül kúszik a hasam aljától agyam szerteágazó idegpályáiba, és ahogy elönt a lila köd, egy erőteljeset rúgok előre. Pechemre egy öltönyös fazon pont ekkor ér oda hozzám.

– Hé! Nem látsz a szemedtől? – mennydörgi, és undorodva tisztogatni kezdi a nadrágját.

A fülem égni kezd, halántékom lüktet és ökölbe szorul a kezem. Szinte belekapaszkodok a betonba, nehogy felugorjak és nekimenjek.

– Véletlen volt – vetem oda neki a fogaim között.

Mikor hallótávolságon kívül kerül, azért hozzáteszem: köcsög.

A csuklómhoz kapok. A vékony bőr karkötő érintése megnyugvással tölt el. Anyát juttatja eszembe. Az emlék fájdalmas szúrásként hasít a mellkasomba, és levegő után kapkodok. Az egyre erősödő hangfoszlányok körülöttem azonban megállítják a kitörni készülő pánikot, és a ködfátyol tisztulni kezd.

Felkapom a fejem, amikor meghallom az ismerős hangot az út túloldaláról. Szinte minden reggel itt kezdi a napot. Ma is nagyon csinos – állapítom meg. A testhez simuló farmer, a piros szövetkabát, szőke haj. Hm…

– Lou, ne viccelj már! – mondja a mellette lépdelő rövid, sötét hajú nő.

Idegesnek tűnik: kapkod és a kezével hadonászik. A szőke hosszú hajú lány pedig bűnbánó képet vág. Elindulnak a zebra felé. Egy kávé és egy péksütis zacskó van a kezében. Összefut a nyál a számban. Egy kis csepp még a betonra is csöppen. Durván megtörlöm a szám szélét, és körbepillantok. Még csak az kéne, hogy ezt valaki meglássa! Szánalmas vagyok!

Fejezet

Oldal

Szabó-V. Dóra: Út-vesztők, romantikával átszőtt regényében a két főszereplő nem átlagos életén keresztül keresi a választ arra, hogy kaphatunk-e, megérdemlünk-e egy új esélyt, vagy mindent elveszítünk elhibázott döntéseink miatt.

A szerző

Szabó-V. Dóra

Szabó-Vincz Dóra 1987-ben született Szombathelyen, de már egészen kicsi korától Székesfehérváron élt.

Gyerekkora óta szenvedélye az írás, több kisebb történetet írt már gyerekfejjel. Az iskolában emelt szinten tanult irodalmat és történelmet, de hirtelen pályát módosított és végül a biológia szakon végzett az egyetemen. Több, mint húsz éven keresztül táncoltatta, mozgatta, derítette jobb kedvre az embereket esténként a lakóhelyén, egészen gyermekei születéséig.

Utána újra előtérbe került az írás, és utat engedve tanulás iránti vágyának, Dr. Mezőrvári Gyula regényíró kurzusát végezte el, amit a novellaíró, majd a Péterfy Akadémia kreatív írás kurzusa követett. A Magyar Íróképző írótanfolyamának is hallgatója volt, és a tanulást szerkesztőjével, Wágner Szilárddal is folytatja tovább. Másfél évet élt Varsóban, ami ennek a könyvnek is a fő színtere. Jelenleg Tatán él férjével és három gyermekével. Szenvedélyesen foglalkoztatja a pszichológia, és könyveiben a mélyebb emberi szálakat, a belső vívódások okait kutatja.

Szabó-V. Dóra