Gyermekkori bántalmazás pályázat linkek

Cikkek, weboldalak

Miért a bántalmazottat hibáztatjuk az erőszaktevő helyett?

A kérdés elsősorban az, hogy lehetséges ez? Miért merülhet fel egyáltalán az áldozat felelősségre vonása az érintettségük kapcsán?

Hogy tehette ezt?!

3+1 életbevágóan fontos mondat a bántalmazásról. Amikor valamilyen erőszakos cselekményről hallunk, akkor – történjen az szűkebb vagy tágabb környezetünkben – az első gondolat, ami átfut az agyunkon az, hogy „Miért?”. 

GYERMEKJOGOK TÖRTÉNETE – AMIT JÓ, HA TUDSZ

Te mennyit tudsz a gyermekjogokról? Tisztában vagy vele, milyen törvények védik őket? Sajnos még napjainkban is vannak országok, ahol semmibe veszik ezeket az alapjogokat. Felmerül a kérdés, akkor ki, vagy mi védi meg a legkisebbeket?

MIKOR TANULJUK MÁR MEG, HOGY GYEREKET MEGÜTNI NEM SZABAD?

Az utóbbi hónapokban többször előfordult, hogy az apás hétvégékről kicsit nyúzottabban, bágyadtabban jött haza a gyerek. Ilyenkor beletelik pár napba, amíg visszatalálunk a megszokott ritmusba, nem borul ki apróságokon, és feloldódik annyira, hogy elkezd mesélni a hétvégéjéről.

A CSALÁD HALLGAT, A TÁRSADALOM MEGBÉLYEGEZ, AZ ELKÖVETŐ MEGÚSSZA – AMIKOR FIÚK A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS ÁLDOZATAI

A gyerekek ellen elkövetett szexuális bántalmazásos esetek harmadában fiú az áldozat, a statisztikák szerint a legtöbb erőszaktevő pedig férfi. Ezeket az ügyeket még a lány áldozatokénál is nagyobb tabu és megbélyegzés övezi – ezért a látencia is nagyobb.

„NÉHA EGY ATYAI POFON NEM ÁRT”

Hányszor lehet hallani a címben említett mondatot, akár egy családon belül, vagy csak filmekben, sorozatokban. Pedig a valóság az, hogy olykor nagyon is árthat a gyerek fejlődésére nézve egy-egy atyai, vagy éppen anyai pofon, fenékre vagy kézre csapás.

ÖRÖKLÖTT MINTÁK

Egy nemrég közzétett kutatás három évtizeden keresztül vizsgálta a gyermekkori abúzus generációk közötti átadását. Közel 40 ezer anya-gyerek kapcsolatot vizsgáltak, voltak résztvevők, akiket bántalmaztak gyerekkorukban, míg mások nem tapasztaltak abúzust vagy elhanyagolást.

A GYEREKKORI SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉS EGY ÉLETEN ÁT NYOMOT HAGY

Gyerekek elleni szexuális visszaélésnek nevezzük, amikor egy felnőtt vagy az áldozatnál legalább 3 évvel idősebb gyerek arra használja hatalmát és befolyását, hogy egy gyereket valamilyen szexuális tevékenységbe vonjon be. Mivel egy gyerek az életkoránál és függő helyzeténél fogva sosincs abban a helyzetben, hogy tájékozott, tudatos döntést hozzon egy szexuális cselekményről, ezért minden olyan szexuális tevékenység, ami felnőtt és gyerek között történik, abúzusnak – azaz visszaélésnek, erőszaknak – tekintendő.

TÚLÉLÉSRE HANGOLVA 2021 – A GYERMEKKORI TRAUMÁK MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI FELNŐTTKORBAN

“Amikor megérted, hogy milyen károkat képes okozni a trauma a gyermek életében, mindenhol elkezded látni annak következményeit. ” – Bruce D. Perry

MIÉRT KÉNYSZERÍTJÜK SZEXI RUHÁKBA A KISLÁNY SPORTOLÓKAT? NEM VÁLNAK ENÉLKÜL IS TÚL GYAKRAN ÁLDOZATTÁ?

Szereted nézni a strandröplabdás versenyeket? Láttad már, milyen dresszben mutatják be gyakorlataikat a műkorcsolyázók, a szinkronúszók vagy a tornászlányok? Talán pontoztad is őket magadban? Na és ha a te lányod lenne ott?

A legkisebb ütés is elég erős ahhoz, hogy a gyermek lelkén nyomot hagyjon

Ha valahol szóba kerül, érdemes-e testi fenyítést alkalmazni a gyereknevelésben, minden kijelentés nyomán parázs vita lángol fel. Vannak, akik úgy érzik, soha nem lennének képesek kezet emelni a gyerekükre, és vannak, akik azt vallják, nincs semmi probléma egy-egy nevelő célzatú, szinte fájdalommentes meglegyintéssel. Egy ötven év adatait feldolgozó új kutatás szerint azonban bármilyen aprónak szánunk-érzünk is egy ütést, a következmények súlyosabbak lehetnek, mint gondolnánk.

„Nem mondhatod el soha senkinek, mert bajba kerülsz és senki nem fog többet szeretni!” – beszéljünk a gyermekkori abúzusról!

Miért nem kérnek segítséget az áldozatok? Milyen a viszonyuk az bántalmazóval? Mi mozgathatja az elkövetőket? Fel lehet dolgozni egyáltalán ennyire mélyen gyökerező gyermekkori traumát?

in vivo - A teljesség felé Facebook oldal

Azoknak, akik szeretnének részt venni a saját gyógyulásuk folyamatában.

Célunk megbízható, szakmai forrásokból származó ismeretekkel szolgálni az egészségmegőrzést, valamint a különböző testi és lelki betegségek kiegészítő terápiás lehetőségeit illetően.

ISMERD FEL ÉS TEGYÉL ELLENE

Az UNICEF Magyarország oldala a gyermekkori bántalmazásról.

Megvádolva | Netflix

Stine, a tinilány azzal vádolja apját, hogy szexuálisan bántalmazta. Mivel azonban korábban már többször hazudott, az anyja kétségbe vonja a vádakat.

Ajánlott irodalom

Ajánlott irodalom

Írástechnikával foglalkozó, vagy abban segítő könyvek listája:

“Vagy százötven éven át a vers volt a vezető műfaj a magyar irodalomban. Mindenki költő akart lenni, s még véletlenül sem prózaíró. Még az én gyerekkoromban is így volt. Aztán a gazdasági rendszerváltás átsúlyozta ezt az értékrendet, s ma prózával, főként regénnyel lehet nagyképűsködni, nem egy szonettel.”

Háy János

Stephen King – Az írásról

Ezen a könyvön nincs mit magyarázni. Stephen King nem csak fantasztikus író, hanem sikerei előtt nyelvtan- és irodalomtanárként dolgozott, tehát tudja, miről beszél, amikor a történetírásról ír.

Alexander Steele – Kezdő írók kézikönyve

Bruno Bettelheim – A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek (Annak ellenére, hogy Bettelheim a könyv alapjául szolgáló tanulmányt plagizálta, mégis meghatározó részévé vált a mesével és gyermekekkel foglalkozó szakemberek körében. A könyvet kimondottan azoknak javaslom, akik meseírásra adják fejüket, mivel Bettelheim írása segít abban, hogy az írás megfeleljen a korosztályi elvárásoknak. Ezzel biztosítva, hogy a célközönség körében nagyobb tetszést érjen el a mű.)

Vlagyimir Jakovlevics Propp – A mese morfológiája (Ismerd meg a modern történetek gyökereit, és hogy milyen felépítésű történetek léteznek, mi jellemző igazán egy történetre. Ez a könyv a legtöbb forgatókönyvíró képzés alapját képezi.)

Syd Field – Forgatókönyv (Annak ellenére, hogy a forgatókönyvírásról szól, a szerző leírásai alapján könnyedén átültethetőek a technikák zsáner-történetekhez.)

Amiket szintén ajánlani tudunk, bár nem kapcsolódik szorosan a történetíráshoz:

Egri Lajos – A drámaírás művészete (Ahogy a cím is utal rá, elsősorban színpadi drámák megírásához nyújt segítséget. Ezt a könyvet nem tudom jó szívvel ajánlani, mert aki nincs tisztában a színpadi művek felépítésével, működésével, az nehezen fogja a benne olvasottakat irodalmi művekre átültetni.)

Peter Brook – Üres tér (Szintén egy könyv, ami a színházhoz kapcsolódik, és itt is igaz az Egri Lajos könyvénél leírtak.)

Andrej Tarkovszkij – A megörökített idő (A közelmúlt filmtörténetének egyik legnagyobb alakja, könyvéből új nézőpontokat ismerhetünk meg, amely segíthet történeteink jobb megírásában.)

David Bordwell – Elbeszélés a játékfilmben (A film és az írott történet közötti hasonlóság, hogy képekben meséli el a történetet, annyi különbséggel, hogy az utóbbi esetében a vászon az elménkben van, ezért ez a könyv szintén sokat tud segíteni történeteink jobb megírásában.)

Illetve olvasd az oldalunkon megjelenő írástechnikához kapcsolódó írásokat.