Hogyan válassz kiadót?

Hogyan válassz kiadót?

Egyetlen szóval kifejezve: körültekintően.

A barátságos hangnemben történő kommunikáció nem elég. Tisztában kell lenni a könyvpiac működésével, a terjesztői hálózattal, a szerzői joggal, a felhasználáshoz fűződő jogokkal, a könyvpiacra jellemző terjesztői- és kiadói jutalékokkal, az elszámolással, a várható gyártási költségekkel, a marketinggel (és nem elég a face-en naponta posztolni, hogy vegyétek a könyvemet).

„Aki azért nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az ennyi erővel az óráját is megállíthatná, hogy időt takarítson meg.”

Henry Ford

Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen zsáner mennyire keresett, milyen eladási statisztikái vannak egy elsőkönyves írónak az adott zsáneren belül (elkerülendő a jelentős túlgyártást).

Érdemes több kiadótól ajánlatot kérni, alaposan átnézni, összehasonlítani őket. Így nagy eséllyel elkerülhető, hogy a szerző olyan feltételekkel ír alá egy szerződést, amiről kiderül, hogy nem jogszerű, ráadásul hátrányosan érinti. Tudomásul kell venni, hogy sok kiadónál nem az a lényeg, hogy a könyv megfelelő minőségben kerüljön a boltok polcaira és keresett legyen, hanem az, hogy a szerző kifizesse a könyvhöz kapcsolódó költségeket.

Sajnos ebből még nincs eladás, így a befektetett pénz ott nyaral egy helyes kis (vagy nagy) könyvkupacban.

Sok kezdő írónak jelent már meg különböző kiadóknál könyve; tájékozódj, kérdezz! Sok pénzről van szó, szánj rá időt.

Nézzük, hogyan is zajlik a könyvkiadás

Hogyan válassz kiadót?

A könyvkiadás menete:

A könyvkiadásnak három fajtája van:

  • Kiadói megjelentetés, azaz hagyományos vagy normál kiadás.
  • Magánkiadás, amikor a szerző intéz mindent. Ő keres minden munkafázishoz szakembert, kezdve a szerkesztőtől a korrektoron át a grafikusig, és még a reklámot is neki kell megoldania, szakemberrel egyeztetni annak kivitelezéséről. Nagyon sok idő, és nagyon sok pénz.
  • Szerzői kiadás, amikor a szerző megbíz egy szerzői kiadással foglalkozó kiadót, hogy minden, a könyvkiadással kapcsolatos munkálatot ő és/vagy az általa szerződtetett szakemberek intézzenek. Nagyon sok pénz, azonban a megtérülés esélye nagyobb.

A kiadói megjelenés:
A klasszikus értelemben vett könyvkiadást jelenti, vagyis azt, amikor egy kiadó teljes egészében vállalja a szerző által megírt mű megjelentetését. Ilyenkor a kiadó által foglalkoztatott szakemberek dolgoznak az íróval a könyvön, hogy az minden tekintetben megjelenésre alkalmas legyen.

A kiadó szerződést köt a szerzővel, amiben megállapodnak a szerzői jogdíj mértékéről és egyéb feltételekről. Általában a szerzői jogdíj 5–10% közötti, de ez leginkább a két fél kölcsönös megállapodásán alapul.

A szerzői- és magánkiadás:
Sokan a mai napig az elsőkönyves amatőr írókat sorolják ide, pedig egyre több sikeresnek mondható író fog bele a magánkiadásba különböző okokból, esetleg alapít erre a célra kiadót, ami kizárólag a saját könyvét jelenteti meg és forgalmazza.

Magánkiadás során a szerző intézi a teljes kiadási folyamatot. Tárgyal a nyomdával, a terjesztőkkel, és azokkal a további szakemberekkel, akiknek a munkája nélkülözhetetlen, hogy a könyv eljusson a kiadásig.

Nagyon nagy hátránya, hogy a szerzőnek sok idejébe telik, mire a megfelelő partnereket megtalálja, illetve nagy az esélye, hogy a nem megfelelő partnereket találja meg. Ez utóbbi esetben pedig a kész termék sok kívánnivalót hagy maga után.

A teljes kiadási folyamat során neki kell mindent kézben tartani és irányítani, megszervezni.

Mivel a hazai írók nagy része nem az írásból, a könyvkiadásból él, könnyű elképzelni, hogy főállás mellett mennyi időt és energiát visz el egy ilyen folyamat. Elég a legkisebb figyelmetlenség, és ha ezt későn veszi észre, százezrek úszhatnak el.

Szerzői kiadás során a szerző egy erre szakosodott kiadót választ, aki minden, a könyvkiadással kapcsolatos munkát lebonyolít a szerző helyett, amit ugyanúgy a szerzőnek kell fizetnie, ahogyan a magánkiadás során is. Azonban itt már előtérbe kerül, hogy az ilyen kiadók odafigyelnek a hírnevükre, ezért kisebb az esélye annak, hogy a könyv ne a könyvkiadás elvárásainak megfelelően jelenjen meg. Vagyis a kiadó többnyire garancia a minőségi termékre.

Azért többnyire, mert a piacon sokféle kiadó van, akik néha kicsit egyedi módon értelmezik a megfelelő minőséget.

Ugyanis egy könyv minősége több tényezőből áll össze:

Beltartalom: azaz maga a történet, aminek a minőségén a szöveggondozás tud sokat segíteni, természetesen csodákra senki nem képes, csakis annyit tud javítani a szövegen, amennyit az író képességei megengednek.

Borító: erről talán nem is kellene szót ejteni, hiszen mindenki ismeri a meglátni és megszeretni érzést, vagyis egy könyv esetében a „megvenni” érzést. Elsősorban a borító grafikája kelti fel a bolti vásárló figyelmét, ami arra készteti, hogy a kezébe vegye, elolvassa a fülszöveget, és ha még mindig úgy érzi, meglelte az „igazit”, bele is lapozzon, netán további gondolkodás nélkül megvegye. Ebből is látszik, hogy néha – ha van elég pénz – egy jobb grafikus felkérése többet hoz vissza a konyhára. Nem beszélve egy jó borítóképben rejlő marketing lehetőségekről.

Fülszöveg: a legtöbb esetben ez a másodlagos vásárlásra ösztönző rész egy ismeretlen író könyvénél. Vannak olyan szerzők, akik képesek jól eltalálni a saját könyvük fülszövegét, azonban nem véletlen, hogy a legtöbb kiadó külön embert alkalmaz erre a feladatra, mivel a fülszövegnek szintén ki kell váltania a „megvenni” érzést. Érdemes keresni olyan szakembert, aki profi fülszövegeket tud írni. Megéri. Ráadásul szintén jól jön a könyv reklámozásánál.

Tördelés: esztétika. Avagy ahogy a megírt történet megjelenik az olvasó előtt. Nagyon sokat emel az olvasási élményen, ha a könyv méretéhez megfelelő betűméretet választanak, és olyan betűtípust, ami könnyen olvasható. Az is sokat számít, hogyan követik a fejezetek egymást, hogyan helyezkednek el a bekezdések, és olykor egy-egy optikai tuning (fejlécben író neve és regény címe, mintás oldalszámozás) szintén sokat dob a küllemén. Ezek olyan apróságok, amelyek szintén azt segítik elő, hogy a bizonytalan vásárlót arra ösztönözze, érdemes megvennie a könyvet.

Nyomdai kivitelezés: szerencsére manapság már szinte kivétel nélkül jó minőséget biztosító gyártástechnológiák állnak rendelkezésre, legyen szó digitális vagy ofszet eljárásról, amelyek leginkább a gyártási költségben térnek el egymástól. Digitális nyomást inkább kis példányszámnál használunk (1-150 darab között), amiből következik, hogy egy legyártott példányra magasabb gyártási költség jut. A nyomdaipari fejlődésnek köszönhetően már 2-300 példányos gyártástól is viszonylag gazdaságos az ofszet technológiával előállított könyv. Természetesen vannak olyan könyvek, amelyeket a magasabb gyártási költségek ellenére is érdemesebb digitális technológiával előállítani (pl. olyan művészeti albumok, ahol a kép minősége kiemelkedően fontos).

Következő bejegyzéseinkben szót ejtünk:

– a könyvborítókról, hogy mi a különbség a kartonált, azaz puha fedeles és a kemény fedeles borító között, mi a védőborító, melyik borító milyen könyvkötészeti eljárásnál javasolt, hogyan tervezz meg egy borítót, vagy mi lehet az intő jel, hogy rossz borítógrafikussal dolgozol.

– mire figyelj és miért a dokumentum formázásakor, amiben a történetedet írod, és hogy ez a kézirat elkészülte után miért fog neked segíteni.

– a tördelő munkájáról: hogyan készíti el a nyomdai gyártásra alkalmas belívet, azaz, ahol maga a történet található a könyvben. Azt is elmeséljük, mire érdemes figyelni a tördelővel való munkálatok során, hogy elkerüld a rosszul elkészített belívet, ami rontja a könyv eladási lehetőségeit.

– a fogyasztói ár kialakításáról, azaz, mennyiért is add a könyvedet.

– a könyvterjesztésről. Elérkezett a nagy nap, kézbe veheted álmaid fizikai megtestesülését, a könyvet. Azonban ezt el is kell juttatni az olvasókhoz, akik jobb esetben egyben vásárlók is.

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.

Időstop – Hogyan szakítsunk időt az írásra?

Időstop – Hogyan szakítsunk időt az írásra?

“Az idő mindent megold majdanán. Ő pedig nagy úr minden számára, melynek alakja vagyon. Nem mintha akármeddig rendelkezésre állna, de ameddig vagyon, addig egész sok hasznot hajt. Szóval igyekezzetek kiélvezni!”

Murakami Haruki

Hogyan szakítsunk időt az írásra?

Sajnos a legtöbb író nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy csak az írással tudjon foglalkozni. Munka (és esetleg még család) mellett nehéz úgy menedzselni a szabadidőt, hogy elegendő időt tudjon fordítani az írásra. Nehéz, de nem lehetetlen 😊

A rossz hír talán az, hogy nem lehet megúszni a gondolkodást. Ha az író nem tudja, milyen a környezet, nehezebben helyezi el a szereplőket benne, ha nem tudja a karakterek jellemzőit, lapos, unalmas párbeszédek keletkeznek, az olvasó már a 10. oldalnál kitalálja a sztori végét.

Először is érdemes végig gondolni a munkamódszert. Alapvetően két típus létezik: aki mindent jegyzetel, vázlatot, karakterleírást készít és úgy bontja ki a regény cselekményét, és aki csak leül, és ír. Bár látszólag nagyon különböző módszerek, csak egy dolog különbözeti meg egymástól őket, mégpedig az, hogy míg az első típusnak az írás segít átgondolni, felépíteni a sztorit, addig a második típus inkább fejben rakja össze a történetet, és csak akkor kezd el írni, amikor a történet szinte teljesen összeállt. Természetesen egyik író sem csak az egyik vagy csak a másik típus, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen munkamódszerrel tud a leghatékonyabban dolgozni.

Mindenféleképpen érdemes vázlatot készíteni arról, hogy melyik fejezetben mi történik, és a karakterekről is, ami segít abban, hogy ne csússzon szét a regény dramaturgiája, megfelelő legyen a kronológia, hitelesek legyenek a szereplők.

Ha ez megvan, az író máris közelebb került a céljához.

Természetesen senki nem tud egy regényt egy szuszra megírni. A regény megírásának ideje nagyban függ a rendelkezésre álló időtől, a gépelés sebességétől, a zavaró tényezőktől (kutya, gyerek, szomszéd, stb.). Annak érdekében, hogy ne legyen stílustörés, fontos, hogy mielőtt az író folytatja a regényt, elolvassa a már kész mű utolsó pár oldalát, így már a regény hangulatát átvéve tudja folytatni az írást.

Érdemes kihasználni az olyan holt időket, mint pl. utazás, mosogatás, amikor van idő arra, hogy az író gondolatban kicsit hosszabban elidőzzön egy-egy karakternél vagy helyszínnél. Ezeket a gondolatokat akár le is lehet jegyzetelni. Itt is fontos, hogy az író tudja, inkább valamilyen okoseszköz áll jobban kézre, vagy a hagyományos jegyzetfüzet és toll.

Sokat segíthet, ha az író kijelöl magának egy célt (naponta/hetente megírok 10-20-50 oldalt) és egy idősávot, amikor csak az írással tud foglalkozni. Nyilván semmi nincs kőbe vésve, de érdemes megpróbálni rendszert vinni az alkotás folyamatába. Lehet, hogy egyik héten hétfőn tudunk időt szakítani az írásra, másik héten csak szombaton, de ez ne álljon a lelkesedés útjába.

A tapasztalat az, hogy ha hosszabb időre félbehagyja az író a regényt, már nem tudja úgy folytatni, hogy egy értő olvasó számára ne legyen észrevehető a stílustörés. (Természetesen ezen egy jó szerkesztő és egy jó korrektor tud segíteni, de néha vállalhatatlanul nagy többletmunkával járna.) Ha a karakterek nem is, a narráció mindenféleképpen változik, hiszen minden nap olvasunk, beszélgetünk, picit változik a saját egyéni nyelvhasználatunk is.

Akkor sem kell kétségbeesni, ha nem sikerül minden a terv szerint, ha egy-egy résszel nehezebben boldogul az író. Érdemes megvizsgálni, hogy vajon ugyanolyan típusú részeknél akad-e el? Ha igen, akkor valószínűleg az írói készségei ebben a témában még nem megfelelőek. (Ezen pl. segíthet személyre szabott írástechnikai tanfolyamunk).

TIPPEK:

Megtalálni a hatékony munkamódszert​

  1. megtalálni a hatékony munkamódszert:
        – vázlatolós vagy inkább gondolkodós típus vagy
        – készítsd el a regény vázlatát, karaktereit
  2. használd ki a holtidőket akár gondolkodásra, akár jegyzetelésre
  3. gondolkodni (ezt sajnos nem lehet megúszni 😊 )
  4. jelölj ki egy idősávot minden héten, amikor csak az írásra tudsz figyelni

Hogyan kezdj neki?

Minden olyan esetben, amikor nem folyamatosan tudsz időt szánni a történet írására, mindig olvasd el az utoljára írt részt. Ez segít felvenni a fonalat és a narrációs stílust (elbeszélői magatartás).
Ugyanis ahogy az embert a hétköznapokban különböző hatások érik, változik a hangulata és sokszor a közlési stílusa is, ezek pedig befolyásolhatják az elbeszélői magatartást. Minél több idő telik el két részlet között, annál nagyobb az esélye az eltérésnek.
Ettől függetlenül a visszaolvasás akkor is jót tehet, ha minden nap tudunk időt szánni az írásra.
 
Hogyan kezdj neki?
  1.  Átnézed, miről is akarsz most írni: fejezet vagy novella, annak tartalma, cselekményei, a cselekményeket befolyásoló tényezők (karakter, események stb.).
  2. Átolvasod az utolsó részt, amit írtál, hogy lásd, hol is tartottál és hogy ráhangolódj az elbeszélői magatartásra.
  3. Végiggondolod, hogyan akarod megírni az adott részt.
  4. Megírod.

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.