Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig | A Szerkesztő válaszol
Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig
A bejegyzés kizárólag a szórakoztató irodalmi művek szempontjából mutatja be a kiadási folyamatokat.
A kezdet
A regényírás egy nagyon izgalmas és kreatív folyamat, ahol az írók megoszthatják gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat az olvasókkal.
A könyvkiadásnak számos előnye van, például:
- A fiókon kívül mások is olvashatják a történetet.
- Az író által írt regény segíthet másoknak a mindennapi életet könnyebbé tenni.
- Ezek a történetek ösztönzőleg hathatnak az olvasóra.
- Az olvasott történet segíti az olvasót a mindennapi problémák megoldásában.
- Segíthet megérteni a körülöttünk lévő világot.
- Megismerhetünk más gondolkodásmódú embereket, akikkel a való életben ritkán találkozhatunk.
- Olyan helyekre juthatunk el, ahová soha vagy nagyon kis eséllyel (pl. más bolygók, más korok).
1. Szerkesztés
A pozitív döntést követően következik az érdemi munka a kéziraton, maga a szerkesztés.
Több körből áll. Az első körök szerkezeti és technikai hibákra mutat rá (dramaturgia, dramaturgiai ív, karakterábrázolás, párbeszédek, információadagolás, fejezetek sorrendje, jelenetek felépítése). A következő körök ezek ellenőrzéséről szól, mellette a szerkesztő stilisztikai (a szöveg érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmát előidéző fogalmazás) észrevételeket szintén tesz.
Ahogy a történet egyre jobban elnyeri végső formáját, a szerkesztési folyamat egyre inkább a szöveggel kezd el foglalkozni. A szerkesztő figyeli, hogy a történet szövege mennyire igazodik adott zsánerhez, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz adott részek megfelelő átírásához (bár ez utóbbi inkább irodalmi lektori feladat).
Irodalmi lektor, aki az írónak konkrét technikai tanácsokat ad a megfelelő kivitelezéshez, ha szükséges, konkrét példákat is ír a megoldásra, ami alapján az író már képes elvégezni a szükséges módosításokat (tehát nem a szerkesztő vagy a lektor írja meg a szerző helyett, hanem neki kell a felvázolt javaslat vagy példa alapján).
2. Korrektúra
Amikor a történet elnyerte végleges formáját, következik a korrektúra, ahol a nyelvtani hibák (elütések, ragozások, szóismétlések, feleslegesen használt kötőszavak stb.) mellett az értelemzavaró fogalmazások szintén jelzésre kerülnek (például: “János felé fordul.” János fordul valaki felé vagy János felé fordul valaki?)
A korrektor munkáját egészítheti ki a nyelvi lektor, amennyiben szükséges (korhű szöveg, fordított szöveg stb).
A korrektor a munkája során végig egyeztet a szerkesztővel, mivel előfordulhat, hogy egy-egy átfogalmazás, vagy akár egy szó is megváltoztathatja egy adott jelenet dramaturgiáját. Ilyenkor megbeszélik, a változtatást hogyan érdemes elvégezni, ezt pedig közlik az íróval, aki az információk alapján átdolgozza a szükséges részt.
Itt szintén igaz, hogy ha a korrektor tesz is konkrét javaslatot az átírásra, a szerzőnek nem azt kell bemásolnia, hanem az alapján elvégeznie a szükséges módosítást (a történetet az író írja, mindenki más csak segít jobbá tenni a történetet és a szöveget).
3. Szakmai lektorálás
A legtöbb szórakoztató irodalmi műnél nem kerül rá sor, vagy nem olyan mélységben, hogy az lektorálásnak legyen nevezhető. Ettől függetlenül, amikor érdemes lehet szakmai lektort felkérni a regény megírása előtt vagy után:
- történelmi eseményt feldolgozó regény, ahol az író történelmileg hű történetet ír
- sci-fi történet, amennyiben a tudomány hangsúlyos a történetben
- krimi, amennyiben nagyon pontosan szeretnénk a nyomozást és az elkövetést ábrázolni
- dokumentumregény, amikor a könyv alapjául szolgáló történet hiteles dokumentumok alapján kerül megírásra
- Ezek a legáltalánosabb esetek. Szakmai lektor alkalmazását leginkább az érintett téma mélysége és részletessége határozza meg minden regény esetében.
4. Tipográfia, borítóterv
A tipográfia nem csak a betűkkel való tervezést jelenti, hanem a szöveg és a kép együttes elrendezését is, amely segíti az információ megjelenítését és megértését.
Könyvkiadás során a tipográfus feladata, hogy olyan írásképet alakítsanak ki, amely esztétikus, célszerű és összhangban van a könyv tartalmával és célközönségével. Nem kizárólag a szöveg kinézetét befolyásolja, hanem a hangulatát, a jelentését és az olvasási élményt is.
A borítóterv készítése izgalmas folyamat, és sok tényezőtől függ.
A borítóterv nemcsak a könyv tartalmát, hangulatát és műfaját kell, hogy tükrözze, hanem a szerző személyiségét, a célcsoport elvárásait és a piaci trendeket is figyelembe kell vennie. Elkészítése többnyire csapatmunka, amelyben a szerkesztő, a tervező, a grafikus és a szerző is részt vesz.
A borítónak fel kell keltenie az olvasók érdeklődését és kíváncsiságát, hogy meg akarják venni és el akarják olvasni a könyvet.
A borítótervezés során több szempontot is figyelembe kell venni…
Legutóbbi hozzászólások