Will Storr – A történetmesélés tudománya

Hogyan hatnak agyunkra a történetek, és hogyan építsük fel azokat. Storr írása felbecsülhetetlen értékű mindenki számára, aki bármilyen formában kreatív írással foglalkozik, vagy érdeklődik iránta, kivételes sorvezető ahhoz, hogy kiszabadíthassuk szövegalkotó elménket eddigi korlátai közül.

Alexander Steele – Kezdő írók kézikönyve

Joseph Campbell · Bill Moyers – A ​mítosz hatalma

Vlagyimir Jakovlevics Propp – A mese morfológiája (Ismerd meg a modern történetek gyökereit, és hogy milyen felépítésű történetek léteznek, mi jellemző igazán egy történetre. Ez a könyv a legtöbb forgatókönyvíró képzés alapját képezi.)

Vlagyimir Jakovlevics Propp – A ​varázsmese történeti gyökerei („Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék […] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem.”)

Ismerd meg a modern történetek gyökereit, hogy a mesékben megjelenő szimbólumok miként változtak az idők folyamán (táltos paripa, sötét erdő, erdő mélyén kis házikó stb), és milyen környezeti és társadalmi változások álltak ezek mögött.

Fritz Breithaupt – A narratív agy | Miért gondolkodunk történetekben?

Mesélek, tehát vagyok – állítja Fritz Breithaupt. Mindenütt történetekkel találkozunk, és az életet intenzívebben éljük meg, ha történetekbe ágyazzuk, hiszen az elbeszéléseken keresztül egyéni tapasztalatainkat is közös élménnyé alakítjuk. De miért emlékszünk a történetekből inkább az általuk kiváltott érzelmekre, mint a leírt eseményekre? Milyen hatással vannak a narratívák az agyban zajló mechanizmusokra? A történetmesélés gondolkodásmódunk kialakításának hasznos eszköze, amely nemcsak a nehéz és tragikus élethelyzetekben segít, de a boldog érzelmek feldolgozásában is. A szerző az agykutatás legfrissebb eredményeire, valamint több ezer résztvevővel végzett kísérletekre támaszkodik, emellett narratológiai eszközökkel filmsorozatokat, regényeket, Grimm-meséket és mindennapi irodai pletykákat is elemez.

Peter Brook – Üres tér (Szintén egy könyv, ami a színházhoz kapcsolódik, és itt is igaz az Egri Lajos könyvénél leírtak.)

David Bordwell – Elbeszélés a játékfilmben (A film és az írott történet közötti hasonlóság, hogy képekben meséli el a történetet, annyi különbséggel, hogy az utóbbi esetében a vászon az elménkben van, ezért ez a könyv szintén sokat tud segíteni történeteink jobb megírásában.)

Hernádi Sándor – Az ​olvasás bűvészete