Kriminovella pályázat | A lista
A lista
Kriminovella pályázat | A lista
Még az ebédszünet előtt érkezett a hívás, hogy estére meglesz minden, menjen az irodába. A nap hátralévő részében alig tudott a munkájára koncentrálni. Félt, hogy észreveszik rajta, és ezáltal lebukik.
Amikor délután 4-kor sietősen távozott, előbb buszra szállt és a városközpontba ment. Úgy helyezkedett, hogy lásson mindenkit a járművön. Ki száll fel, és ki száll le. Vele együtt hárman mentek a végállomásig.
Ott betért egy kávézóba. Rendelt egy pitét, amit lassan fogyasztott el. Nem pusztán azért, mivel húzni akarta az időt, hiszen az esti találkozóig még órák voltak hátra, hanem az izgalomtól összeszorult a torka, így minden nyelést kész szenvedésként élt meg.
Kicsivel fél hat után azért összeszedte a bátorságát és átment a szemközti oldalon lévő könyvesboltba.
Halkan köszönt, amikor belépett, a pult mögött álló eladó mosolyogva üdvözölte.
Úgy tett, mint aki bizonytalan abban, mit is szeretne vásárolni. A kezébe vett egy-egy könyvet, belelapozott, és úgy tartotta őket, hogy az olvasás látszatát keltve körbekémlelhessen.
Sem a boltban, sem az utcán nem látott olyan személyt, akiket eddig a buszon, majd a kávézóban megfigyelt.
Azonban tudta. A szemközti vendéglátóhelyről remek rálátás nyílik erre a boltra, tehát ha követik is, ki sem kellett onnan mozdulnia. Így fogta az épp a kezében lévő könyvet, a pénztárhoz ment és megvette.
Innen gyalogosan ment tovább, és minden olyan boltba, mesterhez betért, ami alkalmat adott számára, hogy kiszúrjon egy esetleges követőt.
Addig-addig folytatta ezt a játékot, míg végül bepattant egy taxiba és a detektív irodájához ment.
Az irodaház recepciója előtti térben senki nem várakozott, egyedül az ügyeletes álldogált a bejárat mellett. Már ismerte őt, így csak kurtán biccentettek egymásnak.
A lifthez érve megingott az elhatározása, és azon gondolkozott, hogy inkább lépcsőn megy. Azonban amikor kinyílt az ajtó, mégis beszállt és megnyomta a második emelet gombját.
Odafent már csak minden második lámpa világított, neki pedig majdnem a folyosó végén lévő irodáig kellett mennie.
Lassan elindult, és most örült, hogy nem a magas sarkú cipőjét vette fel, így amennyire lehetett, halkan lépdelt.
Elért az iroda ajtajáig, az ajtó üvegén át látni lehetett, hogy a belső irodában ég az asztalon lévő lámpa. Bekopogott. Nem érkezett válasz. Még kétszer megpróbálkozott, és mivel újfent válasz nélkül maradt, reszkető kézzel lenyomta a kilincset.
Résnyire tárta az ajtót, és mielőtt belépett, bedugta a fejét és körbenézett. Az előtérben sötétség honolt, nem látott semmit, egyedül a nyitott belső iroda ajtaját, és most már látta magát a megvilágított asztalt is.
Beljebb lépett, majd sietősen az irodába ment, közben szólongatta a detektívet. Már tudta, hogy baj van, hogy nem kellett volna megbíznia a munkával. De már nem volt visszaút. Ha már eljött idáig, akkor meg kell tudnia, mit talált a detektív.
Amikor a belső irodába ért, nem érte váratlanul a földön fekvő élettelen test, akiben felismerte a detektívet. Hason feküdt, mint aki épp elesett a cipőfűzőjében. Egyedül a bal vállánál elterülő sötét folt árulkodott arról, hogy ő már nem fog felkelni.
Nem is foglalkozott vele tovább, az asztalhoz sietett, mivel észrevett az írógépben egy lapot.
A papír azonban csalódást okozott, mivel azon számára értelmetlen mondatok szerepeltek. De mivel neki címezték, ezért kiszedte a gépből és a lámpa alá tartotta, hogy jobban el tudja olvasni a rajta lévő szöveget.
Ms. MacGill-nek
1. Utolsó vakáció
2. Közel kelet
3. 4,5 óra
4. A vasúti rém esete
5. Nate & Nella: Jéghideg fogak
6. BŰNÖK, IDŐK, SORSOK
7. Nagy fogás
8. A FEHÉR KISBUSZ
9. AZ ÉLŐHALOTT
10. Japánkert
11. Fél pár zokni
12. Hideg ujjak tánca
13. Nagyobb jó
14. Zenélő gyilkosság
15. Egy detektív szomorú dallja
16. PARLAG
17. TÁVOZÓ LELKEK
18. Pulzus
19. Holttest a Malomárokban
20. Az igazság súlya
Összehajtotta a lapot, ám ahogy indult volna kifelé, a lámpa felkapcsolódott. Az ajtóban két rendőr állt.
Két órával később
Miután sikerült tisztáznia magát – és meglepetésére a recepciós is mellette tanúskodott, hogy mikor érkezett az irodaházba –, így sikerült némi vesztegetés árán bejutni a detektív lezárt irodájába, ahol megtalálta a listán szereplő aktákat. Mindben egy-egy bűnügyi esetet talált. Most már csak azt kell kitalálnia, melyik eset az, amelynek van hírértéke, hogy nyomtatásban is megjelenjen. Országos kiadásban.
Tárcsázott, mert egyedül nem akart dönteni a sorsukról. Most már felfedheti a kiadó előtt, miért is volt olyan izgatott az utóbbi időben, mit titkolt, rejtegetett előlük. Ideje a munkába a zsűrit is bevonni.
És nem szabad elfelejtenie postát küldeni a listán szereplő nyomozóknak.
Legutóbbi hozzászólások