Csináld magad könyvkiadás – Szerzői könyvkiadás és magánkiadás 2025

Csináld magad könyvkiadás – Szerzői könyvkiadás és magánkiadás 2025

Szerző: | febr 9, 2025 | Szakmai cikk, Könyvkiadás, Könyvkiadás leírás, Magánkiadás, Szerzői könyvkiadás | Nincsenek hozzászólások

Mikor lehet jó választás a szerzői könyvkiadás vagy magánkiadás?

A szerzői könyvkiadás (vagy magánkiadás), akkor lehet számodra jó választás, amennyiben olyan könyvet szeretnél kiadni, ami nem kerül kereskedelmi forgalomba (családi album családi sztorikkal kísérve, családi receptkönyv, portfólió, reklámcélú szakkönyv, saját oktatáshoz tankönyv stb). A másik eset, amikor rétegkiadványról van szó és a nagyobb kiadóknak gazdaságilag nem érné meg a kiadás, vagy az író nem akar várni a hagyományos kiadók válaszaira, esetleg más elképzelése van a könyvkiadásról és a marketingről, mint az addigi kiadójának (bővebben itt írtunk róla).

A könyvkiadás:

Mit jelent a szerzői könyvkiadás?

Szerzői könyvkiadás során a szerző vagy saját maga intéz minden munkafolyamatot, ami a könyvkiadáshoz szükséges, vagy egy erre szakosodott könyvkiadót választ a könyv megjelentetéséhez (magánkiadás) és terjesztéséhez (nyomtatott és e-könyv), aki minden, a könyvkiadással kapcsolatos munkát lebonyolít a szerző helyett.

Mit kell fizetnie magánkönyvkiadás során a szerzőnek?

Szinte a teljes előállítási költséget (szöveggondozás [szerkesztés, lektorálás, korrektúra], tördelés, nyomdai kivitelezés, borító, e-könyv készítése és a szállítás), majd az ezt követő reklámozás és minden egyéb.

Mikor érdemes kiadót felkeresni?

Amennyiben nem szeretnél vagy nincs időd olyanokkal foglalkozni, mint:

  • szakember keresése (a legtöbb magánkiadású könyvekkel foglalkozó kiadó vagy saját szakemberekkel rendelkezik, vagy kapcsolatban áll velük, így ajánlani tud az írónak)
  • csomagküldés (vásárlások során a könyvek futárszolgálatnak való átadása, ami a csomagolóanyag beszerzésétől a futárnak való átadásig bezárólag öleli fel a feladatokat)
  • marketing (a legtöbb kiadó már bejáratott marketingcsatornákkal rendelkezik, kapcsolatban áll megfelelő szakemberekkel stb)
  • ügyfélkezelés (GDPR és kiskereskedelmi jogszabályok követése, engedélyek beszerzése stb)

„Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót.” – Milton Berle

Szeretnéd tudni, hogy érdemes-e kiadni a könyvedet?

Kérd lektori (szerkesztői) véleményezés szolgáltatásunkat.
A véleményezés során az irodalmi kivitelezésről írt értékelés mellett a szerző választ kap arra is, hogy mennyire van reális esélye a regénynek kiadásban megjelenni. A véleményezés ára tartalmazza a véleményezés utáni konzultációs lehetőséget is.

Szerkesztői véleményezés

A szerkesztői véleményezésről (cikk)
A szolgáltatás ára pedig itt érhető el
A szolgáltatás ára komplex szöveggondozás (szerkesztés, korrektúra) megrendelése esetén jóváírásra kerül.

„Egyetlen bukásod, ha meg sem próbálod.”

A könyvem csak akkor kerülhet be a terjesztőkhöz, amennyiben szerződést kötök egy kiadóval?

Nem.
Bármely vállalkozás, amelynek a tevékenységi körei között szerepel a könyvkiadás, mint tevékenységi kör, szerződést köthet a terjesztőkkel vagy azok nagykereskedelmi partnereivel.

„Aki azért nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az ennyi erővel az óráját is megállíthatná, hogy időt takarítson meg.” – Henry Ford

Akkor miért érdemes mégis egy erre szakosodott kiadóval szerződést kötni és jutalékot fizetni neki?

Mert az esetek többségében ezeknél a kiadóknál tapasztalt szakemberek dolgoznak, akik ismerik a könyvpiacot, a könyvkiadás menetét, és így olyan tanácsokat tudnak adni az írónak, amelyekkel csökkenthetik a kockázataikat. Ebbe beleértve az írói karrierépítéstől kezdve egészen az anyagi megtérülésig mindent. Mellette egy már működő, bejáratott kiadón keresztül a könyved könnyebben olvasóra találhat, illetve egyes munkafolyamatok kedvezőbb áron érhetőek el.

Ezért is érdemes minden esetben ellenőrizni a kiadó munkatársait (A Csapat), gyakorlati hátterüket és a partnereiket.

Amennyiben magad szeretnéd intézni a kiadást (forgalmazás, terjesztés), bizalommal ajánljuk nyomdai partnereinket:

Arra viszont szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amennyiben magad vállalod a könyvkiadás minden nyűgét és baját, kövesd figyelemmel a jogszabályi változásokat, mint például a A könyvek árkötöttségére vonatkozó rendelkezések (VIII/A. Fejezet) vagy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről (20/A. §) szóló jogszabályokat. De figyelni kell – amennyiben van – az online értékesítés, a hírlevélküldés, GDPR, stb szabályozására is, ezeket neked kell ilyenkor követni, betartani. Ezzel szemben egy megbízott kiadó leveszi ezt a terhet a válladról.

Mi szükséges ahhoz, hogy kiadó nélkül tudjam beadni a könyvemet a terjesztőkhöz?

Ez nagyban függ attól, hogy milyen magánkiadásról van szó, de leginkább attól, hogy üzletszerűen fogja-e az író végezni a tevékenységet vagy nem.
Amennyiben szeretnéd terjesztőkhöz beadni (Book24, Líra, eKönyv.hu, bookline stb), de nem akarsz kiadóval leszerződni emiatt, akkor mindenképpen valamilyen vállalkozói forma (egyéni vállalkozó, Bt, Kft, Rt – KATA nem!!!) szükséges hozzá, amelyen mind a könyv-kiskereskedelmi, mind pedig a könyvkiadási tevékenység szerepel

TEÁOR 581= – Könyv-, napilapkiadás, egyéb kiadói tevékenység (kivéve: szoftverkiadás)

  • 5811 – Könyvkiadás
  • 5812 – Napilapkiadás
  • 5813 – Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
  • 5819 – Egyéb kiadói tevékenység (kivéve: szoftverkiadás)
  • 4761 – Könyv-kiskereskedelem

Megteheti az író azt is, hogy kizárólag maga értékesíti a könyveit, és amennyiben nem üzletszerűen teszi ezt, akkor elég lehet az adószámos magánszemély (TEÁOR 9011 – Irodalmi, zenei alkotótevékenység) megoldás is. Viszont ilyenkor nem forgalmazhatja például saját weboldalon futó webshopon sem, mert az már üzletszerűnek számít.

Az is megoldás lehet, hogy amennyiben az írónak van főállása, és mint mellékállású egyéni vállalkozó végzi a tevékenységet, akkor ebben az esetben például a költség bevétel alapján választhat a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy átalányadózás között. Amíg a költségek magasak (ez minden kezdő írónál jellemző), érdemes a vállalkozói személyi jövedelemadót választani, mert sokáig mínuszos (veszteséges) lesz a könyvkiadás (A könyvkiadás költségeiről ebben a bejegyzésben írtunk). Ilyenkor lehet saját webshopod, be tudod adni terjesztőkhöz is a könyvedet, azaz minden, a törvény által engedélyezett helyen értékesíteni tudod.
Ezzel kapcsolatban olvasd el ezt a cikket:
AZ ELŐADÓMŰVÉSZEK ADÓZÁSA ÉS JÁRULÉKFIZETÉSE

Mielőtt belevágsz, mindenképpen keress meg egy könyvelőt vagy adótanácsadót, hogy neked melyik megoldás a legjobb!

Vagy vedd igénybe tanácsadói szolgáltatásunkat! wink

„Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.” – Henry Ford

Szerzői könyvkiadással kapcsolatos tanácsadás

Senki nem születik profi írónak, könyvkiadónak, forgalmazónak. Tanácsadási szolgáltatásunk keretén belül átbeszéljük az elképzeléseidet, azt figyelembe véve realizáljuk az elérhető célokat, és ezek eléréséhez komplett tervet állítunk össze, amire támaszkodva sikeresebben veheted az akadályokat.

Kiknek javasoljuk?

Mindenkinek, aki szerzői vagy magánkiadásban gondolkozik. Így tisztában leszel azzal, milyen buktatói vannak a magánkiadásnak, hogyan maximalizálhatod a megtérülést és elkerülheted a számomdra előnytelen szerződéseket, vagy mérlegelni tudsz, megéri-e leszerződni adott kiadóhoz.

Arra is választ kapsz, hogy ha magad végzed a teljes kiadást és terjesztést, azt hogyan tudod a legjobban végezni.

A tanácsadás során az alábbi témaköröket érintjük:

  • Mi szükséges a könyvkiadáshoz?
  • Mi a feltétele, hogy a terjesztőkhöz beadásra kerüljön egy könyv?
  • Mi az előnye és a hátránya, ha az író értékesíti a könyvet?
  • Saját weboldal létrehozása és annak költségei, előnyei, hátrányai.
  • Saját weboldalon webshopos értékesítés feltételei, kötelezettségek.
  • Marketing tanácsok.
  • Írói karrierépítés.
  • stb.

Tanácsadás megrendelése

A megrendelést követően e-mailen felvesszük veled a kapcsolatot, ahol megbeszéljük, hogy telefonon vagy e-mailen szeretnéd átbeszélni a könyvkiadást és terjesztést.

A szolgáltatás ára:
Az első alkalom fixen 20.000 Ft, és általában 1-2 óra időtartamú, illetve e-mailes tanácsadás során (ezt preferáljuk, mert hát „A szó elszáll, az írás megmarad.”) 5-7 levélváltás. Ezt követően minden megkezdett óra, illetve 4 levélváltás 20.000 Ft.

Tanácsadás megrendelése

Ingyenes tanácsokért keresd fel a „Stílus és Technika” írástechnikai csoport Facebook csoportunkat.

„Sose hátrálj, soha ne add fel!” – Galaxy Quest film

További tippek, hogy valóra váltsd írói elképzeléseidet:

Ki fog engem olvasni? – Marketing tippek 1.
Írói oldal – Marketing tippek 2.
Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.
TikTok tippek íróknak – Marketing tippek 4.
Miket posztolj íróként? 1. – Marketing tippek 5.
E-könyv, mint marketingeszköz
Az író, mint marketing- és sales menedzser
Milyen egy jó bejegyzés?
Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig
Pályázati kisokos
Mennyi az annyi? – nyomdai példányszám
MAGÁNKIADÁS – MELYIK KIADÓT VÁLASSZUK
A könyvkiadás költségei – Magánkiadás

 

Szerzői könyvkiadás tanácsadás – 2024

Szerzői könyvkiadás tanácsadás – 2024

Szerző: | dec 21, 2024 | Hírek, Könyvkiadás, Könyvmarketing, Magánkiadás, Szerzői könyvkiadás | Nincsenek hozzászólások

Szerzői könyvkiadás tanácsadás

Mikor lehet jó választás a szerzői kiadás?

A magánkiadás, vagy más néven szerzői könyvkiadás, akkor lehet számodra jó választás, amennyiben olyan könyvet szeretnél kiadni, ami nem kerül kereskedelmi forgalomba (családi album családi sztorikkal kísérve, családi receptkönyv, portfólió, reklámcélú szakkönyv, saját oktatáshoz tankönyv stb). A másik eset, amikor rétegkiadványról van szó vagy az író nem akar várni a hagyományos kiadók válaszaira, esetleg más elképzelése van a könyvkiadásról és a marketingről, mint az addigi kiadójának (bővebben itt írtunk róla).

„Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót.” – Milton Berle

Mikor érdemes kiadót felkeresni?

​Amennyiben nem szeretnél vagy nincs időd olyanokkal foglalkozni, mint:

  • szakember keresése (a legtöbb magánkiadású könyvekkel foglalkozó kiadó vagy saját szakemberekkel rendelkezik, vagy kapcsolatban áll velük, így ajánlani tud az írónak)
  • csomagküldés (vásárlások során a könyvek futárszolgálatnak való átadása, ami a csomagolóanyag beszerzésétől a futárnak való átadásig bezárólag öleli fel a feladatokat)
  • marketing (a legtöbb kiadó már bejáratott marketingcsatornákkal rendelkezik, kapcsolatban áll megfelelő szakemberekkel stb)
  • ügyfélkezelés (GDPR, kiskereskedelmi jogszabályok, engedélyek beszerzése stb)

„Tudni, kinek írunk, a tudást jelenti, hogyan írjunk.” – Virginia Woolf

Mi szükséges hozzá?

Ez nagyban függ attól, hogy milyen magánkiadásról van szó, de leginkább attól, hogy üzletszerűen fogja-e az író végezni a tevékenységet vagy nem.
Amennyiben szeretnéd terjesztőkhöz beadni (Book24, Líra, eKönyv.hu, bookline stb), de nem akarsz kiadóval leszerződni emiatt, akkor mindenképpen valamilyen vállalkozói forma (egyéni vállalkozó, Bt, Kft, Rt) szükséges hozzá, amelyen mind a könyv-kiskereskedelmi, mind pedig a könyvkiadási tevékenység szerepel (TEÁOR 581= – Könyv-, napilapkiadás, egyéb kiadói tevékenység (kivéve: szoftverkiadás), 4761 – Könyv-kiskereskedelem).
Megteheti az író azt is, hogy kizárólag maga értékesíti a könyveit, és amennyiben nem üzletszerűen teszi ezt, akkor elég lehet az adószámos magánszemély (TEÁOR 9011 – Irodalmi, zenei alkotótevékenység) megoldás is. Viszont ilyenkor nem forgalmazhatja például saját weboldalon futó webshopon sem, mert az már üzletszerűnek számít.
Az is megoldás lehet, hogy amennyiben az írónak van főállása, és mint mellékállású egyéni vállalkozó végzi a tevékenységet, akkor ebben az esetben például átalányadózás során csak akkor kell adót fizetnie, amennyiben meghaladja az éves adómentes értéket (2025-től ebben lesz változás, mert bevételtől függetlenül is kell havi kötelező összeget fizetni a NAV felé – diktált járulékalap). Ilyenkor lehet saját webshopod, be tudod adni terjesztőkhöz is a könyvedet, azaz minden, a törvény által engedélyezett helyen értékesíteni tudod.
Ezzel kapcsolatban olvasd el ezt a cikket: AZ ELŐADÓMŰVÉSZEK ADÓZÁSA ÉS JÁRULÉKFIZETÉSE
Mielőtt belevágsz, keress meg egy könyvelőt vagy adótanácsadót, hogy neked melyik megoldás a legjobb!

„Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.” – Henry Ford

A tanácsadási szolgáltatásról

Senki nem születik profi írónak, könyvkiadónak, forgalmazónak. Tanácsadási szolgáltatásunk keretén belül átbeszéljük az elképzeléseidet, azt figyelembe véve realizáljuk az elérhető célokat, és ezek eléréséhez komplett tervet állítunk össze, amire támaszkodva sikeresebben veheted az akadályokat.

Kiknek javasoljuk?

Mindenkinek, aki szerzői vagy magánkiadásban gondolkozik. Így tisztában leszel azzal, milyen buktatói vannak a magánkiadásnak, hogyan maximalizálhatod a megtérülést és elkerülheted a számomdra előnytelen szerződéseket, vagy mérlegelni tudsz, megéri-e leszerződni adott kiadóhoz.
Arra is választ kapsz, hogy ha magad végzed a teljes kiadást és terjesztést, azt hogyan tudod a legjobban végezni.

​A tanácsadás során az alábbi témaköröket érintjük:

  • Mi szükséges a könyvkiadáshoz?
  • Mi a feltétele, hogy a terjesztőkhöz beadásra kerüljön egy könyv?
  • Mi az előnye és a hátránya, ha az író értékesíti a könyvet?
  • Saját weboldal létrehozása és annak költségei, előnyei, hátrányai.
  • Saját weboldalon webshopos értékesítés feltételei, kötelezettségek.
  • Marketing tanácsok.
  • Írói karrierépítés.
  • stb.
Tanácsadás

A megrendelést követően e-mailen felvesszük veled a kapcsolatot, ahol megbeszéljük, hogy telefonon vagy e-mailen szeretnéd átbeszélni a könyvkiadást és terjesztést.

A szolgáltatás ára:

Az első alkalom fixen 20.000 Ft, és általában 1-2 óra időtartamú, illetve e-mailes tanácsadás során (ezt preferáljuk, mert hát „A szó elszáll, az írás megmarad.”) 5-7 levélváltás. Ezt követően minden megkezdett óra, illetve 4 levélváltás 20.000 Ft.

Tanácsadás

Ingyenes tanácsokért keresd fel a „Stílus és Technika” írástechnikai csoport Facebook csoportunkat.

„Aki azért nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az ennyi erővel az óráját is megállíthatná, hogy időt takarítson meg.” – Henry Ford

„Sose hátrálj, soha ne add fel!” – Galaxy Quest film

Írói brand (énmárka) építése – 2024

Írói brand (énmárka) építése – 2024

Szerző: | nov 3, 2024 | Hírek, Könyvkiadás, Könyvmarketing, Magánkiadás, Szerzői könyvkiadás | Nincsenek hozzászólások

Írói brand (énmárka) építése, célközönség és marketing terv

Ebben a rövid összefoglalóban megpróbálunk segítséget nyújtani a marketingben járatlan íróknak, hogy miként találhatják meg az olvasóikat és vásárlóikat.

Az írói énmárka építése, más néven az írói brand építése sosem egyszerű feladat, számos kutatómunkával, tanulással és odafigyeléssel jár. Több marketinggel foglalkozó vállalkozás pont ezt a terhet igyekszik levenni azok válláról, akik úgy érzik, ehhez nekik sem érzékük, sem pedig idejük nincs rá, mert szeretnének magára az alkotásra koncentrálni vagy életük egyéb elfoglaltságai miatt nem szeretnének foglalkozni vele.

A bejegyzés végén további tippek leírását tartalmazó linkeket találsz.

„Ha a lehetőség nem kopogtat be hozzád, csinálj magadnak egy ajtót.” – Milton Berle

Az írói brand:

Akármilyen hihetetlenül is hangzik, az énmárka (írói brand) építése már a történetírás előtt elkezdődik, elkezdődhet, akkor is, amennyiben ennek nem vagyunk tudatában. Az énmárka az esetek többségében nem más, mint amik mi magunk vagyunk, amennyiben önmagunkat adjuk, nem pedig kreálunk egy alteregót, akinek a miénktől teljesen eltérő jellemzői vannak. Mit szeretünk csinálni, mik a kedvenceink, milyen filmeket nézünk, milyen zenéket hallgatunk, milyen könyveket olvasunk, milyen politikai nézeteink vannak, miben hiszünk, mi tetszik vagy nem tetszik stb.

Amikor önmagunkat adjuk, akkor a környezetünkben lévő emberekben kialakul egy benyomás rólunk, ami alapján kialakulnak a velünk kapcsolatos érzéseik, gondolataik. Ez akkor is így van, ha nem célunk semmilyen hatást gyakorolni másokra, ettől még az ember mindig kialakít a másikról magában egy összképet. Ezt a folyamatot lehet tudatosan is végezni, amikor megvan a cél, hogy mit akarunk elérni, és ha ezt elkezdjük, el is érkeztünk az énmárka építéséhez.

Miután megvan a cél (írók esetében az ismertség, az írásai iránti érdeklődés felkeltése), kezdődhet a folyamat első lépése. Kiknek írunk? Ezt fontos tisztázni, mivel ez több mindent befolyásol.

„Tudni, kinek írunk, a tudást jelenti, hogyan írjunk.” – Virginia Woolf

Célközönség:

Nem csak magát a marketingfolyamatokat határozza meg, hanem magát az írás folyamatát, hiszen nem ugyanúgy írunk egy 5-8 éves gyereknek, egy serdülőnek, egy fiatal felnőttnek vagy az idősebb korosztálynak. Ahogy az olvasók neme sem mindegy (férfi vagy nő, netán LMBTQ személy). Más témák, más megközelítés, más szöveg szükséges; és ez befolyásolja, hogy a marketing során hogyan kommunikáljunk.

Tehát ha íróként tisztában vagyunk vele, hogy kinek írunk, máris kaptunk egy erős marketingfegyvert (íróit meg pláne), és ha ezt jól használjuk, könnyebbé teszi az ismertté válást (meg a történetírást).

Célközönség esetén meg kell különböztetni egy szélesebb réteget (teszem azt, a romantikus zsánert kedvelők) és egy azon belüli szűkebbet (dark romance, romantikus fantasy, romantikus thriller stb). Ennek oka, hogy amikor reklámot készítünk, gondolni kell arra, hogy attól, hogy adott regény milyen alzsánerben íródott, jelentős eltérések lehetnek az abban a zsánerben írók stílusa között. Azaz, attól, hogy XY romantikus thrillere, vagy nagy általánosságban a romantikus thrillerek nem jönnek be az amúgy romantikus regényt kedvelő olvasónak, attól még előfordulhat, hogy XZ ilyen jellegű regénye viszont igen. Ezért mindig érdemes kétféle reklámban gondolkodni: egy, amivel a szűk közönséget szólítjuk meg, és egy másik, amivel a tágabb közönséget. És abba most nem megyünk bele, hogy ha korosztályilag nagy a szórás az olvasók között, akkor még ez alapján szintén lehet eltérő reklámokat létrehozni.

Ugyanígy érdemes figyelni arra, hogy a célközönség mit kedvel, és ez alapján reklámokat készíteni. Ilyen például, hogy sokan szeretik a mémeket, a felkapott mainstream témákat stb. A mémek gyártása kapcsolódhat a saját életünkhöz, a történetünkhöz vagy valamilyen minket érdeklő témához (ilyenkor viszont érdemes a szélesebb közönség számára rövid leírást mellékelni erről a témáról, hogy értsék a mémet).

Ha ezekkel már tisztában vagyunk, kezdődhet a marketing terv összeállítása és az írói brand építése.

„Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.” – Henry Ford

Marketing terv:

A célközönségből kiindulva a marketing tevékenységeket azokon a platformokon kell folytatni, ahol a vásárlók nagy számban előfordulnak. Ilyen felületek lehetnek többek közt a közösségi média felületei, az adott regényeket kedvelők Facebook csoportjai, a Moly.hu oldalon való kiemelés és a regénynek megfelelő zónákban való megosztása, online- és/vagy nyomtatott magazinok. Mellette azok a felületek, ahol a szűkebb olvasóréteg található (például: tematikus blogok), azonban ezeken a helyeken sokkal kevesebb a kulturális rovat, a könyvajánló (részletesebb kifejtés a Marketing felületekben).

A meglévő írói weboldalon és Facebook oldalon olyan témákra kell alapozni elsősorban, amelyeket az író feldolgoz a regényeiben (Miket posztolj íróként?). Nem mindig az aktuális regényre kell ezeknél koncentrálni, hanem a már megjelent, illetve a még ötlet szintjén állókra is. Témakörök: a regényben feldolgozott kultúra, társadalmi szokások, azonosságok és eltérések a regénybeli és az európai kultúrák között, nyelvi sajátosságok, néprajz (hagyományok kialakulása, vallási szokások kialakulása), néprajzi szimbólumok eredete és átalakulása a történelem során, emberi jogok változása, színek jelentése stb.

Az ilyen témák kibontása többcélú. Egyik ilyen, hogy a közönség számára érdekes témák kerülnek leírásra, feldolgozásra, a világ olyan dolgait ismerheti meg ezáltal, amellyel nem biztos, hogy amúgy az élete során igen. Ezzel eleve olyan embereket vonzhat a web- vagy Facebook oldalára, akiket ezek a témák érdekelnek, és ha jó stílusban megírt posztról van szó, nagy az esélye, hogy ebből, a csak a téma iránt érdeklődő látogatóból egy majdani olvasó lesz. A másik pedig, hogy az író betekintést ad a kulisszák mögé, az olvasó részese lehet az alkotói folyamatnak.

A fentiek mellett az olvasóréteg szélesítésének érdekében érdemes az írót és/vagy az olvasókat foglalkoztató témákról is rendszeres bejegyzéseket közzé tenni. Hobbi, szabadidős tevékenység, és minden olyan, amit az író szívesen oszt meg a közönséggel (bográcsos főzés, kirándulás, nyaralás, múzeumlátogatás, koncert, verseny, gyűjtés, társadalmi téma stb) vagy ami az olvasókat nagyon érdekli, foglalkoztatja, és az író utánajár, röviden ír róla.

Az íróval történő eseményeket kontextusba hozni a regény eseményeivel.

Fiktív példa Facebook posztra. ↓↓↓

„A képen a regény egyik látványossága látható, amit a regényem főszereplője, [karakter neve], velem  ellentétben már legalább élőben láthatott. Igaz, ő is csak futólag, de azért kicsit féltékeny vagyok rá. Ahogy minden regényem szereplőjére, mert olyan helyekre juthatnak el, amelyekről én még csak álmodozhatok. Ezért is imádok történeteket írni.”

[beleolvasó link]
[webshop link – ahol megvehető a könyv]
[fénykép a helyszínről]

vagy:

„XY – a regényem főszereplője – hasonló fejet vághatott, amikor megtudta, hogy [másik karakter neve] terhes.”

[beleolvasó link]
[webshop link – ahol megvehető a könyv]
[fénykép valakiről, aki megdöbben valamin]

A reklámozásnál figyelni kell arra, hogy a könyv megjelenése előtt és közvetlenül utána sem szabad minden felületen egyszerre megjeleníteni a könyvvel kapcsolatos anyagokat. El kell osztani ezek megjelenését, még akkor is, ha egyszerre rendelkezésre áll már minden (recenzió, interjú, reklámszöveg, közösségi oldal posztok stb.). A cikkek és posztok megjelenését ütemezni kell.

Minél jobban megismerteted a követőidet az írói munkásságoddal, a kreatív folyamataiddal, a téged foglalkoztató gondolatokkal, és a tetteid ezeket tükrözik, úgy fog erősödni az írói branded (tehát csak akkor posztolj állatmentésről vagy bármilyen témáról, amennyiben az ténylegesen foglalkoztat, aktív vagy azon a területen, mert amúgy csak fotelkommentelő maradsz, amivel ártasz az írói brandednek – kivéve, ha nem érdekel, hogy a közönség mit gondol rólad és a hétköznapi életedről, bár így kicsit nehezebb lesz hitelesnek látszani).

„Ha befektetsz egy dollárt, arra használd a másikat, hogy mindenki tudomást szerezzen róla.” – Henry Ford

Írói web- és közösségi oldal létrehozása:

  • Facebook
  • Instagram
  • TikTok
  • hu vagy Blogger, weboldal

A közösségi oldalakon napi 1-3 poszt jelenjen meg (ebből maximum 1 lehet a könyvvel kapcsolatos), és amennyiben ez a poszt a könyvvel kapcsolatos tartalom (recenzió, ajánló, interjú), akkor ugyanazon a napon maximum 2 csoportban legyen tovább osztva. Hiába van kettőnél több olyan Facebook csoport, amiben a regény célközönsége található, sosem szabad egyszerre ugyanazon a napon megosztani a Facebook oldalra kitett tartalmat. Két-három napos eltéréssel érdemes, és tartani kell az egy nap 2 megosztás korlátozást. Ugyanígy, amikor a Facebookon megosztásra kerül egy tartalom, és annak van Instagrammos megfelelője is, ebben az esetben is alkalmazni kell az elcsúsztatott megosztást. Azaz, vagy az Instagrammon kell hamarabb megjelennie, vagy a Facebookon, és a másikra csak 2-3 nap eltéréssel szabad feltenni. Ez alól kivétel: a könyv megjelenésének időpontja, a könyvbemutató időpontja. Ennél a kettőnél fontos, hogy egyszerre jelenjen meg minden írói platformon.

Facebook csoportnál azt is figyelembe kell venni, hogy hány taggal rendelkezik. Az 1000 tag alattiaknál érdemes csak maximum heti 2 megosztást eszközölni. 2-4000 tag közötti csoport esetén heti 3 megosztás, míg e fölött a heti 4-5 is mehet.

Okok:

  • Amennyiben az összes csoportban egyszerre jelenik meg, a második vagy harmadik hírfolyamos megjelenés után automatikusan tovább görgetnek, nem fogják elolvasni, a posztban lévő linkre kattintani.
  • A Facebook csoportok tagjai nem minden nap aktívak, így nagyobb az esély olyan, a témát érdeklő személyt elérni, aki nem rendszeres látogatója ezeknek a csoportoknak.
  • Ha kombinálod az eltérő reklámcélú posztokat (például más kép, más szöveg – de nem fizetett kiemelés!!!) az eltérő ütemű megosztással, szintén nagyobb az esély rá, hogy a lehető legtöbb potenciális embert érd el.
  • Törekedj arra, hogy a posztod aktivitást váltson ki. Hozzászólás, like stb, mert ezzel a legtöbb csoportban mindig fent marad. (Amennyiben a poszt témája engedi, használj tézis mondatokat!)

„Aki azért nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az ennyi erővel az óráját is megállíthatná, hogy időt takarítson meg.” – Henry Ford

Online szöveges felületen (közösségi oldalak, weboldalak, blogok) eltérő szövegterjedelem a célravezető.

  • Instagram fiók: Lehetőleg 1 mondat, ami maximum 5-6 szóból áll, és inkább a képi információnak kell közvetítenie a mondandót, a gondolatot. Lehet olyan képi anyag is, amire rá van helyezve a szöveg, de annak mobilon jól olvashatónak kell lennie.
  • Facebook oldal: Maximum 100-120 szó terjedelmű legyen, többnyire kerülni kell az ennél hosszabb írást. A posztban inkább arra kell törekedni, hogy egy külső hivatkozásra kattintsanak, amennyiben hosszabb szövegben szeretnénk a gondolatot kifejteni. Kivétel nélkül itt is minden esetben szükséges képi anyag felhasználása, ami passzol a posztban lévő szöveghez, de az sem gond, ha figyelemfelkeltésre helyezzük a hangsúlyt, azonban ez utóbbit nem szabad sokszor alkalmazni. Amennyiben az a cél, hogy a poszttal megosztott tartalomra kattintsanak (külső hivatkozás), akkor maximum 2 mondatos és körülbelül 6-8 szavas szöveg alkalmazása a célszerű. Vagy a példában írt rövid felvezetés.
  • hu, blogger vagy weboldal (pl.: WordPress): Attól függően, hogy az író oldala vagy kizárólag a könyvé, a tartalmakat ezek alapján kell kategorizálni rajta. Ezeken az oldalakon a szöveg lehetőleg ne legyen 6-900 szónál hosszabb (ez kb. a legtöbb embernek 2-3 perces olvasás). Amennyiben ennél hosszabb a szöveg, igyekezni kell a terjedelemhez (6-900 szó) igazított szakaszokra osztani, és több részletben feltenni. Lehet egyszerre is, azonban ilyenkor minden esetben a szakaszokat külön oldalakra tenni, és jelölni őket, hogy 1., 2., 3. rész stb., és minden ilyen külön részhez, a részhez kapcsolódó képi anyag elhelyezése.
  • Videók elhelyezése: YouTube és TikTok felület. Mind a két felület alkalmas a Tudtad-e? témák boncolgatására azokkal a témakörökkel kapcsolatban, amelyek a regényekben kifejtésre kerülnek, azok központi elemei. A TikTok esetében pl. lehet rövid videókat készíteni, vagy a Tudtad-e? témáknál képi anyagokat párosítani az ismeretanyaghoz. A YouTube alkalmas arra, hogy az író hosszabban beszéljen – akár kedvenc zenéjének aláfestésével (szerzői jogra figyeljetek!) – az általa kedvelt dolgokról, az őt foglalkoztató témákról, a regényírás közbeni gondolatairól (hogy miért olyan irányt vett a regény, mi adta adott jelenethez az ihletet, milyen érzések kavarogtak benne, amikor kitalálta majd megírta a jelenetet stb.) Az ilyen videók célja, hogy megmutassa, az írót mennyire érintik magánemberként azok a témák, amelyekről ír. Vagyis valahol választ adunk arra a közönségnek, hogy miért erről ír. Minél több oldalról van ez bemutatva, az olvasó számára annál hitelesebbnek fog tűnni az író, és annál inkább késztetést érez, hogy az író gondolatain és elbeszélői stílusán keresztül megismerje az író által kreált „világot”. Mert attól függetlenül, hogy valós események lehetnek az alapjai, a történetek nagy részét az írói fantázia egészíti ki, amit viszont az író világképe formál.
  • Podcast: A videóknál leírthoz hasonlóan, azonban csak az író beszédére támaszkodva a már leírt témák közvetítésére alkalmas.

Marketing felületek:

A közösségi oldalakon kívül minden olyan online oldal, ahol a könyvben említett témák vannak fókuszban (viszont érdemes olykor fizetett megjelenésben gondolkozni egy-egy felkapottabb online magazin kultúra/irodalom rovatában).

 

A közösségi oldalak és egyéb webfelületek mellett olyan személyek, szakemberek megkeresése és számukra a könyv ajánlása, akik akár közvetlenül vagy közvetve foglalkoznak a regény témájával (vagy egy adott témájával – romantikus zsánernél például párkapcsolati terapeuták, szexuálterapeuták stb). Kutatók, egyetemi tanárok, előadók, újságírók stb. Amennyiben lehetséges, olyan személyek megkeresése előnyös, akik a foglalkozási területükön blogot vezetnek, YouTube-csatornával rendelkeznek, azaz a foglalkozásukkal kapcsolatban rendszeresen készítenek a nagyobb közönség számára közérthető és tájékoztató jellegű publikációkat, podcasteket, videókat.

Influenszerek megkeresése: itt érdemes olyan személyt keresni, akiről ismert, hogy szeret olvasni és/vagy a világképe hasonló az íróéval, értékrendjük sok esetben azonos.

Ismert, sikeres író megkeresése: bár ezt csak akkor javasoljuk, amennyiben adott író nyitott az ilyen megkeresésekre.

„Sose hátrálj, soha ne add fel!” – Galaxy Quest film

Minden könyvbemutató és író-olvasó találkozó alkalmas az írói brand, énmárka építésére, amelyek esetében érdemes olyan beszélgetőpartnert beszervezni (például a regény témájában jártas, vagy a zsánerben stb), akivel a könyv témája kivesézhető, ezáltal szintén betekintést adni a regény mélyebb rétegeibe a közönségnek.

Író-olvasó találkozók témája nem pusztán maga a regény lehet vagy az író személye, hanem lehet szimplán egy összeülős kávézós-teázós esemény, ahol kötetlenül lehet beszélgetni.

 

Természetesen az ebben a posztban leírtak nem tuti tippek, amivel egyből bestseller szerzővé avanzsálódik mindenki, mivel egy írói brand felépítése, az író ismertté tétele és a könyv sikerre vitele sok tényezőtől függ, amelyek befolyásolhatják a szükséges eszközöket és módszereket. Vagyis hiába vezet minden út Rómába, nem mindenki ugyanazon az – és legrövidebb – úton éri el. Ahogy nem egy perc alatt lesz látható az eredmény sem, hanem a legtöbb esetben évek munkája szükséges ehhez (persze vannak szerencsefaktorok, a csillagok együttállása stb).

Jelen posztban nem érintettünk minden területet, ami az énmárka építését és az író, netán a könyv sikerességet elősegíti, mivel ahhoz figyelembe kellene még venni a gazdasági és jogi környezetet, a társadalmi folyamatokat, a könyvpiac jelenlegi helyzetét, jelenlegi trendjeit, és így tovább. Amire ez a bejegyzés alkalmas, hogy aki érez némi késztetést a saját marketinghez, annak adjunk némi támpontot, hogy miket érdemes figyelembe venni, mielőtt reklámozni kezdi a könyvét vagy magát, hogyan válhat ismert íróvá.

A Nagy titok:

Végül pedig elárulunk egy nagy titkot: Manapság már nem a könyvet kell eladni, hanem az írót, ő a termék. Ebből következik, hogy a legtöbb megjelenő könyv esetében nem a tökéletes irodalmi kivitelezés a lényeg (ez egyre inkább utópia), hanem hogy az író szimpatikus legyen a közönségnek. Ha nem hiszed, próbáld ki!

További tippek, hogy valóra váltsd írói elképzeléseidet:

Ki fog engem olvasni? – Marketing tippek 1.

Írói oldal – Marketing tippek 2.

Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.

TikTok tippek íróknak – Marketing tippek 4.

Miket posztolj íróként? 1. – Marketing tippek 5.

E-könyv, mint marketingeszköz

Az író, mint marketing- és sales menedzser

Milyen egy jó bejegyzés?

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

Pályázati kisokos

Mennyi az annyi? – nyomdai példányszám

MAGÁNKIADÁS – MELYIK KIADÓT VÁLASSZUK

A könyvkiadás költségei – Magánkiadás

Magánkiadás – Melyik kiadót válasszuk – 2024

Magánkiadás – Melyik kiadót válasszuk – 2024

Szerző: | máj 12, 2024 | Hírek, Könyvkiadás, Könyvkiadás leírás, Magánkiadás, Szerzői könyvkiadás | Nincsenek hozzászólások

Magánkiadás

Add ki a könyved! De hol?

A válasz sosem egyszerű, mivel a magánkiadású könyvek elkészítésével, forgalmazásával és terjesztésével foglalkozó kiadók általában nem követik a hagyományos kiadói modelleket, azaz nem kizárólag egy vagy pár zsánerre specializálódnak, hanem sokszor az összes, magánkiadásban megjelenő könyvet átveszik forgalmazásra, terjesztésre, ez pedig nehezítheti a célközönség elérését.

Forgalmazás: saját webshopon keresztüli értékesítés
Terjesztés: országos bolthálózatok kínálatába beszállítják (Líra, KELLO, Libri stb)

Első lépésként az írónak magának kell tisztáznia, hogy milyen elképzelései vannak a könyvének a megjelenésével és az olvasókhoz való eljuttatásával kapcsolatban. Ebbe beletartozik a bolti elérhetőségtől kezdve a reklámokig szinte minden.

A könyvkiadók

Vannak olyan kiadók nagyon szép reklámmal, akik azt sugallják,​ hogy rajtuk keresztül minden magánkiadású könyv sikerkönyv lesz (Nem lesz!), azonban ha megnézzük a feltételeiket, ott virít például, hogy bolti forgalomba nem kerül, vagy csak bizonyos feltételekkel kerülhet a könyv. Ráadásul az első pár száz eladásból a szerző egy fillért sem kap. Rendben, azért ezeknél a kiadóknál ilyen esetben a nyomdai költséget vállalja a kiadó, ami viszont azért annyira nem korrekt megoldás, mivel az ilyen kiadók eleve egy nyomda tulajdonosai is. Azaz, a saját nyomdájuknak generálnak munkát a magánkiadással (szerk. megj.: mint minden területen, itt is vannak üdítő kivételek).

Az sem túl jó jel, ha a szerző a gyártott könyveket csak kedvezménnyel veheti meg. Ez a modell szintén azoknál a kiadóknál figyelhető meg, ahol a nyomdaköltséget a kiadó állja. Igen ám, de az író minden mást kifizet (szerkesztés, korrektúra, borítógrafika, tördelés), és a nyomdai költség egy könyv esetében nem a könyv ára mínusz 30 százalék (A könyvkiadás költségeiről ebben a bejegyzésben írtunk). Érthető az e mögötti szándék, hogy az író ne vigye el gyártási áron a könyveket, de erre akkor megoldás lehet, hogy más nyomdákhoz hasonlóan haszonnal adják át. Tehát lenne egy szerzői ár, ami kedvezőbb, mint a 30% kedvezmény, de a cégnek is van rajta profit. (Az új törvényi szabályozás viszont eleve nem teszi majd lehetővé a kedvezményes vásárlást. A megjelenéstől számított 1 éven belül maximum 10% kedvezmény adható a könyv kiskereskedelmi árából. lásd: 1997. évi CXL. törvény a könyvek árkötöttségéről VIII/A. Fejezet A könyvek árkötöttségére vonatkozó rendelkezések)

Azt tudni kell a könyvpiacról, hogy a mai napig az impulzív vásárlás a favorit, vagyis amikor a vevő bemegy a könyvesboltba, meglát egy borítót, kézbe veszi a könyvet, elolvassa a fülszöveget, és ha az is felkeltette az érdeklődését, talán még beleolvas a könyvbe is, és ha az is pozitívan hat rá, a könyv a kosárban landolt. Tehát amikor a kiadó csak a saját webshopjában értékesíti a könyvet, abból nem lesz sok eladás, hiába kecsegtető, hogy ilyenkor nagyobb jutalék kerül kifizetésre az írónak. Az országos bolti hálózatok megkerülhetetlenek az értékesítés szempontjából. Ezt azért jegyeztem meg, mert az a magánkiadással foglalkozó kiadó, aki nem adja be országos bolthálózatba a könyvet alapból, beszűkíti az író lehetőségeit, aki így feleslegesen fizet ki sok-sok pénzt a könyvkiadáshoz kapcsolódó munkálatokra (bővebben: A könyvkiadás költségei bejegyzésben).

Kiadó választásánál érdemes megnézni, amennyiben lehet, milyen szakemberekkel dolgozik, illetve milyen visszajelzések vannak mind más írók, mind olvasók részéről az ott megjelent könyvekkel kapcsolatban.

Amennyiben többségében vannak az elégedetlenek, az mindenképpen figyelmeztető jel, ahogy a száz százalékos elégedettség is. Ahogyan az is, ha a kiadó írói mindig ötcsillagos értékelést adnak egymás könyveire. Statisztikailag kizártak ezek a lehetőségek. Ilyenkor az a helyzet állt elő, hogy a kiadó írói úgy vélik, ezzel több eladást sikerül elérniük, ha a kiadóról és egymásról túlzottan pozitívan vélekednek, mert hát a sok pozitív értékelés csak jó, nem? Hát nem.

Értő, odafigyelő olvasót, vásárlót ez inkább elriaszt, bekapcsol a figyelmeztető jelzés benne, ezért elbizonytalanodik, és az esetek többségében inkább eláll a vásárlástól, keres más kiadót, ahol biztosra mehet. Vagy elsétál a boltba, hogy körbenézzen. Sarah J. Maas-nak sem kedvelik minden könyvét egyformán, ahogy Gaura Ágnesét vagy Dragomán Györgyét sem. Az a jó, ha van negatív értékelés.

Az is fokmérő lehet, mennyire sikeresek az ott megjelent könyvek.

Tördelés, nyomdai előkészítés

Megjelentél, viszlát!

Arra is érdemes figyelni, hogy a kiadó hogyan bánik a nála megjelent magánkiadású könyvekkel és írókkal. Meddig foglalkozik velük? Egyáltalán foglalkozik-e velük, vagy csak elhelyezte a kínálatában, posztolt róla párat a közösségi oldalain, esetleg elküldte recenzióra nem nagyon ismert könyves bloggereknek, és le is tudta a feladatot. A többit az íróra bízza.

Nos, az a helyzet, minden könyvkiadás hasonló a párkapcsolatokhoz, meg egy kicsit a szimbiózishoz. Egymást segítve kell dolgozni, odafigyelve a másikra, kérdezni, mielőtt bármit teszünk, hogy a lehető legjobb eredményeket érhessük el.

Elméletileg a kiadó ismer minden piaci fogást, amivel sikerre vihető egy könyv vagy az író, azonban ez nem igaz. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a legtöbb magánkiadással foglalkozó kiadót olyan írók alapították, akik nem tanulták, nem ismerik a kiadási folyamatokat, nincsenek tisztában a könyvpiaccal, és a későbbiek során sem tanulják meg vagy kérnek fel szakembert. A másik, hogy magánkiadásnál kimarad az írói pálya egy fontos szakasza, a fejlődés, amíg éretté nem válik a könyvkiadásra. Igen, lehangoló ezt olvasni, azonban a legtöbb magánkiadású író már az első regényével a közönség elé áll (1-3 év történetírói múlttal), miközben a hagyományos kiadónál megjelenő írók zömének a fiókban lapul legalább négy-öt vagy több korai zsenge, mire az első regénye kiadásra kerül.

Vegyük példának J.R.R. Tolkien-t vagy Stephen Kinget. Nézz utána, mennyi idő telt el az első történetének megírása és a megjelenés között. De nézhetjük Petőfi Sándort, József Attilát stb.

Intő jelek

Itt jön képbe a következő pont, amire érdemes figyelni: mennyire foglakozik a kézirattal a kiadó szakembere. Vagyis annak ellenére, hogy magánkiadásban bármi megjelenhet, a kiadó mennyire fordít figyelmet arra, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a kéziratból. Mert minden kéziratot el lehet juttatni kellő időráfordítással egy közepesen erős regényig, jobb esetben jól megírt regényig. Egyedül az író kitartása határozza meg, mikor mondja azt, ennyit tud kihozni magából, vagy nem akar többet kihozni magából, a megjelenés fontosabb számára. (szerk. megj.: magánkiadásban mindig az író szabja meg, mikor jelenik meg a kiadvány, milyen munkálatok elvégzését kéri. Előfordul, hogy a szerkesztést, korrektúrát, néha még a tördelést is kihagyják.)

Ne írj alá mindent, amit eléd tolnak!

Aztán itt van a szerződés kérdése. Mindig alaposan olvassátok át és kérdezzetek, ha valami nem tiszta. Lehetőség szerint e-mailen kérdezzetek és mindig írásban kérjétek a választ (szerk. megj.: a szó elszáll…). Amennyiben bizonytalanok vagytok, kérjétek ki ügyvéd tanácsát. Igen, ez is pénzbe kerül, viszont elkerülhetitek a szerződéskötésből adódó kellemetlen helyzeteket, vagy a számotokra előnytelen szerződés megkötését.
[Szerzői joggal kapcsolatos cikkek]
Azonban egy kiadói és terjesztői szerződés nem kizárólag szerzői jogi szempontból lényeges, hanem például a jutalékok elszámolásával és kifizetésével kapcsolatosan szintén. Jogok és kötelezettségek mindkét félre vonatkozóan, és még sorolhatnánk. Sok pénzt áldozol a magánkiadásra, ezért nem mindegy, milyen szerződést írsz alá. Amennyiben teheted, kérd ki egy ügyvéd tanácsát!

Szerelem első látásra

Érdemes több könyvkiadótól ajánlatot kérni, alaposan átnézni, összehasonlítani őket, így nagy eséllyel elkerülhető, hogy a szerző olyan feltételekkel ír alá egy szerződést, amiről kiderül, hogy nem jogszerű, ráadásul hátrányosan érinti (Szerzői jogi alapfogalmak). Tudomásul kell venni, hogy sok kiadónál nem az a lényeg, hogy a könyv megfelelő minőségben kerüljön a boltok polcaira és keresett legyen, hanem az, hogy a szerző kifizesse a könyvhöz kapcsolódó költségeket.

Mindig kérdezzünk rá, melyik nyomdával állnak kapcsolatban, hacsak nincs általunk választott. Sok múlhat a könyv sikerén, hogy a nyomda milyen minőségben gyártja le. Előfordult már, hogy a ragasztásnak nem hagytak elég időt, így a lapok olvasás közben kiperegtek. Rossz papírt választottak, ezért a belív behullámosodott, de olyan szintén előfordult, hogy a kötészet nem figyelt oda és rosszul fűzte össze a lapokat, így egyes oldalak például fejjel lefelé kerültek bele, míg más esetben pedig az oldalszámok követték rosszul egymást.

Az sem mindegy, hogy a végén milyen fóliával csomagolják be, mennyire bírja a szállítást, mennyire védi a könyvet szállítás közben. Minden egyes sérült könyvvel sok-sok pénzt dobunk ki az ablakon.

Érdemes tudni, hogy nem minden esetben átverni akar a nyomda, ha kis példányszámra magas árat ad, ugyanis a nyomdatechnológiák eltéréséből adódóan a gyártás költségei ugyancsak eltérhetnek. A digitális gyártás drágább, kizárólag kis példányszám esetében használják (200 példány alatt), vagy amennyiben a nyomda nem rendelkezik kis példányszám (300 db-tól) gyártására alkalmas ofszet géppel. Mindig kérdezzünk rá, ha nem szerepel a gyártástechnológia az ajánlatban, hogy milyen nyomdatechnológiával készülne a könyv. Minőségi eltérést nem okoz, árbelit azonban igen.

Ami még eltérhet a két technológia különbözőségéből adódóan, az a színek használatánál azok árnyalata. Teljesen más lesz ugyanazzal a színkóddal készülő kép árnyalata ofszet és digitális nyomtatáskor, de még másik gyártó gépén való nyomásnál is. Ha olyan kiadvány kerül gyártásra, ahol fontos a színhelyesség (például művészeti album), akkor mindig kérjünk próbanyomást, vagy kérjünk lehetőséget ott lenni a beállításnál, hogy a nekünk leginkább elfogadható színnel kerüljön gyártásra. Ez borítók esetében szintén igaz, amennyiben olyan színek szerepelnek a borítón (szerk. megj.: egy nyomdai anyagleadásban gyakorlott grafikus, aki a borítót készíti, eleve szól, hogy erre figyelj).

Kérdezz!

Kérdezz meg írókat az általad talált kiadókról, hogy mi a véleményük róla. Keress, kutass! Weboldalak, Facebook-csoportok, ahol írók cserélnek tapasztalatot a magánkiadásról. Facebook-csoport esetében ráadásul lehetőség van névtelenül feltenni a kérdést, így a kiadó munkatársai nem fogják tudni, ki érdeklődik utánuk (kivéve, ha egy adott kiadóé a csoport, mert az adminok látják, ki kérdezett anonim módon).

A Google és Facebook értékelések szépek és mutatósak, azonban nem minden esetben tükrözik a valóságot. Ahogy fentebb írtam, vannak írók, akik túlzott pozitív értékeléssel próbálnak meg eladást generálni maguknak (szerk. megj.: olyan is előfordult már, hogy nem csak az író, de a kiadó is kamuprofilokat hozott létre és írt a könyveihez pozitív értékelést a lehető legtöbb platformon, közösségi oldalon. Ahogy az is megtörtént, hogy direkt erre a célra létrehozott olyan weboldalt, ahol többségében a kiadó által megjelentetett könyvekről lehetett találni nagyon jó értékeléseket, ajánlókat és véleményeket, amelyeket ál-könyvesbloggerek írtak).

Te milyen szempontok alapján választanál kiadót?

A KÖNYVKIADÁS KÖLTSÉGEI
KÖNYVKIADÁS EGYSZERŰEN
A könyvkiadás költségei – Magánkiadás – 2024

A könyvkiadás költségei – Magánkiadás – 2024

Szerző: | máj 12, 2024 | Hírek, Könyvkiadás, Könyvkiadás leírás, Magánkiadás, Szakmai cikk, Szerzői könyvkiadás | Nincsenek hozzászólások

A könyvkiadás költségei magánkiadású könyveknél

A bejegyzésben a magánkiadásban megjelenni vágyó íróknak szedtük össze a könyvkiadás költségeit, amelyek felmerülhetnek egy-egy könyv elkészülésénél.

Röviden összefoglalva:

A könyvkiadás költségei számos tényezőtől függően változhatnak, beleértve a következőket:

  • A könyv hossza: minél hosszabb a könyv, annál több nyomtatási, szerkesztési és egyéb költséggel jár.
  • A könyv típusa: szórakoztató irodalmi könyv, mesekönyv sok illusztrációval, album stb. Minél több a kép és a szín, annál drágább.
  • A borító típusa: a keménytáblás borítók drágábbak, mint a puhatáblás borítók.
  • A papír típusa: a papír súlya és típusa.
  • Egyedi könyv: például éldekorálás, dombornyomott stb.
  • A nyomtatási mennyiség: minél több példányt nyomtatnak, annál alacsonyabb lesz az egy példányra jutó költség.
  • A kiadó szolgáltatásai: a szerkesztés, lektorálás, tördelés, borítótervezés és marketing mind további költségeket jelenthet.
Becslés a könyvkiadás költségeiről:
  • Szerkesztés: 0,5-1,5 Ft/karakter (vagy 10-15.000 Ft, 16-20.000 Ft/ív)
  • Korrektúra: 0,3-1 Ft/karakter (vagy 5-8.000 Ft, 10-12.000 Ft/ív)
  • Borítótervezés: 20.000-250.000 Ft
  • Tördelés: 150-3000 Ft/oldal
  • Nyomdai előállítás: 500-7000 Ft/példány
A könyvkiadás folyamata
Nézzük bővebben kifejtve a könyvkiadás költségeit:

Mielőtt rátérünk a lényegi részre, nézzük át, kiknek érdemes magánkiadásban megjelentetni a könyvüket.

Magánkiadásról akkor beszélhetünk, amikor a könyvet értékesíteni, terjeszteni szeretnénk, és az előállításával kapcsolatos költségek többségét maga az író állja.

Elsősorban azoknak javasolt, akik olyan kiadvánnyal szeretnének megjelenni, amelyeknél nem realizálható pár száz darabnál nagyobb fogyás, azaz eleve veszteséges lesz a kiadás, emiatt egy hagyományos kiadó kis eséllyel foglalkozna vele.

Ilyen kiadványok a rétegkulturális kiadványok, művészeti albumok, de ide sorolhatjuk a tájékoztató könyveket, ahol nem az eladás az elsődleges, hanem az az információ, ami a könyvben van (tájékoztató könyvek, oktatást kiegészítő tankönyv, szakmai ismereteket tartalmazó könyv, terápiás módszert leíró stb).

Szintén ide sorolhatjuk azoknak az íróknak és költőknek a könyveit, akik nem szeretnének kiadói válaszokra várni, hanem saját kezükbe akarják venni írói karrierjüket, vagy más elképzelésük van a könyvek olvasókhoz való eljuttatásáról.

Azoknak az íróknak is javasolt, akik már ismertté váltak, jól fogynak a könyveik, ismerik a könyvkiadást, azonban a hagyományos kiadók, akikkel eddig szerződést kötöttek, nem tudták azt a támogatást nyújtani, amit elképzeltek, vagy akik elég elszántak a céljaik elérésének az érdekében, akik időt és pénzt fordítanak arra, hogy a lehető legjobban csinálják nem csak az írást, hanem a könyveik értékesítését is.

Ha nem vagy biztos magadban, ne dobd ki azt a sok pénzt az ablakon.

Milyen költségei vannak a könyvkiadásnak?

Ami minden esetben szerepel a könyvkiadás költségei között, az a nyomdai gyártás. Ezt a lépést nem lehet kihagyni. 😀 Meg lehet próbálni, például e-könyvre cserélni a papírt. 🙂

Ideális esetben a könyv átesik szöveggondozáson, ahol először a szerkesztő foglalkozik a leendő kiadvánnyal. Az ő munkáját egészítheti ki irodalmi lektor, szakmai lektor és még sokan mások, ez a kiadvány jellegétől függ.

Amikor ő befejezi a munkálatokat, jön a korrektor és/vagy nyelvi lektor, aki együttműködik a szerkesztővel, hogy az adott szöveg értelme az eredeti elképzelést megtartsa.

Amikor ők végeznek, a kiadványszerkesztő a szerzővel és a szerkesztővel közösen megszerkesztik a belívet, azaz, ahogy ki fog nézni a könyv, amikor belelapozunk (oldalszámozás, fejezetcímek – ezek elhelyezése, betűtípus, szöveg felosztása, képek elhelyezése, papírtípus meghatározása, borító típusa stb). Ezt a munkát többnyire a tördelő végzi el, nem kérnek fel külön kiadványszerkesztőt.

Ezt követően jöhet maga a tördelés, amikor is elkészül az úgynevezett nyomdakész fájl, amiből a nyomda dolgozni tud.

Az utolsó munkafolyamat maga a nyomdai gyártás, míg a borítógrafika bármely fázis közben elkészülhet, amennyiben ismert a könyv gyártási mérete, mivel a grafikus ehhez méretezi a képet.

Nézzük tételesen a könyvkiadás költségeit:

  1. szerkesztés
  2. korrektúra, nyelvi lektorálás
  3. kiadványszerkesztés
  4. borítógrafika
  5. tördelés (nyomdai előkészítés)
  6. nyomda

A szerkesztés ára igencsak változó. Míg a hagyományos kiadásban dolgozó külsős szerkesztők ívenként (40.000 karakter) 10-15.000 Ft-ért kapnak szerkesztési munkát, addig a magánkiadású könyvekkel foglalkozó szerkesztők többnyire karakteralapú munkadíjat számolnak fel, ami 0,30-1,5 Ft között mozog (itt is előfordul az ívenkénti ár – ~16-20.000 Ft). Az ár szerkesztőnként változik, és befolyásolja a szöveg terjedelme és annak minősége, azaz a ráfordítandó munkaidő. Általában a kis terjedelmű írások vállalási ára magasabb, a terjedelmesebb regényeknél ugyan a karakterenként (vagy ívenként) fizetendő összeg csökken, azonban a mennyiség miatt még így is tetemes a szerkesztés költsége. A szerkesztés árát az is befolyásolja​, hogy tartalmi vagy stilisztikai szerkesztést végeznek, netán mindkettőt. A példaszámításban mi úgy számoltunk, hogy mindkettőt.

Korrektúránál hasonló a helyzet, azaz a hagyományos kiadónak dolgozó külsős korrektorok 5-8.000 Ft-ért kapnak munkát ívenként, míg a magánkiadású könyvekkel foglalkozó szakemberek itt is többnyire karakterenként kérik el a munkadíjat. Az árak itt valahol 0,3-1,0 Ft között mozognak (ívenként pedig 10-12.000 Ft körül), a végső árat szintén befolyásolja a szöveg minősége és terjedelme.

A kiadványszerkesztőt a legtöbb magánkiadású helyen kihagyják, mivel a tördelő ért annyira hozzá, hogy el tudja végezni a szükséges munkálatokat (főleg szórakoztató irodalmi műveknél egyszerű ezek beállítása, sokan még tördelő programot sem használnak, ami viszont a nyomdák rémálma).

A tördelési árakat szintén eltérő módon állapítják meg. Ezt a szövegminőség már nem befolyásolja, a terjedelem már inkább. Az árat növelheti, amennyiben a szerzőnek egyedi elképzelései vannak (illusztrációk elhelyezése, soreleji betűkkel játék, irodalmi jegyzék, lábjegyzetek, ornamentek használata stb). Oldalszám vagy karakteralapú a vállalási ár. Az árak 150 Ft-tól egészen 3.000 Ft / oldalig terjednek. Ezek könyv szerinti oldalak.

Végül a nyomda. Hát itt nem egyszerű. A könyv árát az alábbiak befolyásolják:

  • gyártási technológia (digitális vagy ofszet)
  • gyártandó példányszám (minél több, annál kisebb az egy példányra jutó költség és éri meg ofszet technológiával gyártani)
  • kiadvány mérete (bizonyos méreteknél kisebb az egy ívre jutó papírnyesedék – veszteség, mivel a gyártásnál magát a papírt ívenként fizetjük. Regényeknél ideális, gazdaságos méret A/5 és B5k)
  • terjedelem, azaz oldalszám
  • hány színt alkalmazunk (regény esetében 1+1 szín, fekete, ami azt jelenti, hogy a papír két oldalán fekete színnel kerül nyomásra. Minél több színt alkalmazunk (pl. mesekönyv), annál drágább a gyártás, ráadásul több szín esetében már maga a papír típusa sem mindegy – vastagság, fényes, matt, ofszet, műnyomó stb)
  • belív papír. Az a papír, amit lapozunk. Regények esetében a sima ofszet 80 gr-osat és a Holmen Book Cream 2.0 volumen 80 gr-os papírt szokták alkalmazni. Ez utóbbit regénypapírnak is nevezik, mivel a színe hasonlít a régi regények papírjaira. Minél vastagabb a papír, annál drágább a gyártás, és bizonyos kiadványoknál a papír felülete sem mindegy (fényes vagy matt), illetve színes illusztrációkkal ellátott mesekönyvek esetében előfordulhat, hogy már nem 120 gr-os papírt használnak, hanem műnyomónak nevezett papírt vagy más megoldást, amivel szépen lehet kivitelezni.
  • borító. Hát itt is szinte végtelen variáció van. Puha, keménytáblás, védőborítós, füles stb., aztán a vastagság, hány színnel van nyomva, esetleg mindkét oldalán nyomott stb.
  • kötészet, ami lehet PUR ragasztott vagy cérnafűzött. Ritkábban előfordulhat irkafűzött is, de az ilyen kiadványok ritkák, amióta a ragasztási eljárás már 5 mm-es vastagságtól kivitelezhető.
Az alábbi videókban betekintést nyerhetsz a gyártás folyamataiba (nyomás, ragasztás, vágás)

A gyártandó példányszámról ebben a bejegyzésben írtunk: Mennyi az annyi? – nyomdai példányszám

Borítógrafika bármilyen kép lehet, vagy akár sima szöveg. Az elkészítés árát az elkészítésére fordítandó munkaidő határozza meg. Egy szimpla szöveget tartalmazó borító ára a legkedvezőbb, míg a képi megoldásoknál már drágábbak.​. Divatos manapság az AI használata, azonban egy borító megtervezése és elkészítése ennél összetettebb, minthogy jól megfogalmazott promptot írjunk az AI-nak a borító képét illetően.

A borító egyben marketing eszköz is, mivel ez az elsődleges inger, ami hat a vásárlóra. Mellette figyelni kell a borító méreteire, hogy a képi elemek meddig terjedhetnek, hol van a gerinc hajtásvonala, hol van a vágás stb. Tehát nem elég egy képet ráilleszteni, hanem azt alkalmassá kell tenni nyomdai gyártásra. Egy borító tervezése és elkészítése 20.000 Ft-nál kezdődik, egy átlagos borító ára 50-70.000 Ft között mozog. A munkaidőt tekintve ezek az árak nagyon alacsonyak, tőlünk kicsit nyugatabbra egy-egy borító 200.000 Ft-tól indul.

Szép listát írtunk a könyvkiadás költségeiről, ugye?

Tördelés, nyomdai előkészítés

Nézzük számszerűsítve a könyvkiadás költségeit

– szórakoztató irodalmi kiadványt (regényt) alapul véve.

A művünk legyen kerek 600.000 karakter terjedelmű, a legtöbb helyen, ahol tól-ig árak vannak, középáron számolunk. Természetesen a valós vállalási árak a példaszámítástól eltérhetnek, a számok kizárólag tájékoztató jellegűek, hogy aki szeretné magánkiadásban megjelentetni a könyvét, kapjon némi támpontot az árakról.

Általános forgalmi adót és egyebeket szintén nem tüntetünk fel, mivel adott vállalkozás adózói jogviszonyától függ, hogy az árat terheli-e ÁFA. (Nyomdai gyártásnál 5% ÁFA kerül az árra.)

A könyvkiadás költségei:
Szerkesztés: 261.000 Ft
Korrektúra: 210.000 Ft
Tördelés: 45.000-150.000 Ft
Borító: 60.000 Ft
Nyomda: 441.000 Ft
méret A/5, oldalszám 500, belív ofszet 80 gr 1+1 szín, puhatáblás borító 300 gr 4+0 szín, ragasztókötött, 300 példány

A végösszeg így 988.000 és 1.093.000 Ft közötti. Nem semmi, ugye? Főleg, ha kiszámoljuk az 1 példányra jutó gyártási költséget, ami elérheti akár a 3.643,3 Ft-ot is, míg egy ilyen könyvet a bolt polcain maximum 5490 Ft-ért látunk.

Magánkiadás esetén ebből jönnek le a további költségek, amelyeket a szerzőnek ki kell fizetnie. Például ilyen, ha kiadón keresztül forgalmazza vagy bekerül az országos boltok kínálatába. Előfordul, hogy egy könyv árából 60-75% jutalék kerül levonásra, és csak a fennmaradó összeg kerül kifizetésre az író felé, aminél még mindig ott van a befizetendő adó (SZJA stb).

Adózással kapcsolatos tájékoztató az Előadóművészi Jogvédő Iroda weboldalán.

Tehát a magánkiadás inkább költséges hobbi, elhivatottság, mint pénzkereseti lehetőség bizonyos példányszám alatt (nyereség 7-800 eladott darabtól realizálható). Kivéve, ha valaki nagyon jó és nagyon jól csinálja. De lehet azt is választani, hogy az író maga értékesíti az összes könyvét, tőle lehet megrendelni, azonban ez rengeteg időráfordítással jár és meg kell felelni a törvényi előírásokank (például ilyenkor már kötelező a céges forma, mint például az egyéni vállalkozó; aztán a fogyasztóvédelmi előírások, GDPR, ÁSZF, webshopok üzemeltetésének kötelező törvényi megfelelőség stb). Nem lehetetlen, csak nagyon nehéz út. (Olvasd el ehhez kapcsolódó bejegyzésünket: Csináld magad könyvkiadás.)

Reméljük, sikerült segíteni a fenti példákkal és leírásokkal azoknak, akik magánkiadásban gondolkodnak. Ne rettentsenek el a számok! Ahogy egy vállalkozást, egy írói karriert is fel kell építeni, időt és pénzt kell ráfordítani. Éppen ezért azt javasoljuk, ha van egy készülő regényed, vagy már elkészült, nem kell egyből kiadni. Építsd fel az írói karrieredet, hogy mire megjelenik a könyv, már tudják, ki is vagy, mire számíthatnak tőled.

Akkor sincs baj, ha mégis belevágnál a kiadásba, azonban a marketinget akkor sem úszhatod meg. Már ha az eladás a cél. Ha csak az olvasottság, akkor lehet becsületkasszás megoldást is választani. Elküldöd a könyvet sima postaköltséggel, és az olvasóra bízod, neki mennyit ért az élmény, amit a regény nyújtani tudott, ő pedig elküldi neked ezt az összeget (megj.: Amennyiben hatályba lép az új törvényi szabályozás, sajnos ezt csak a megjelenést követő első hónapban teheted meg. 2024. évi törvény a könyvek árkötöttségéről).

Írói marketinggel kapcsolatos posztjaink:

Ki fog engem olvasni? – Marketing tippek 1.
Írói oldal – Marketing tippek 2.
Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.
TikTok tippek íróknak – Marketing tippek 4.
Miket posztolj íróként? 1. – Marketing tippek 5.
E-könyv, mint marketingeszköz
Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

Mennyiért adjam a könyvet?

Ez egy jó kérdés. Annyiért semmiképp sem fogod tudni, amivel kis példányszámnál (~6-800 alatt) nyereségessé tehetnéd a kiadást.

Szabhatsz árat úgy, hogy megnézel más, hasonló könyveket, amelyek a te zsáneredben, hasonló oldalszámmal és kivitelben készültek – többnyire ez az egyszerűbb.
Képezheted az árat úgy is, hogy optimalizálod a bevételt, számításokat végzel, hogy milyen értékesítésnél mennyi legyen a minimális adózott jutalék, amit megkapsz. Teszem azt, úgy határozol, hogy nem adod be kiadóhoz, terjesztőhöz, hanem magad adod el az összeset, akkor a többi könyvhöz képest alacsonyabb árat adhatsz meg vagy a kiskereskedelmi árból nagyobb kedvezményt tudsz adni, esetleg a teljes ár megfizetése esetén átvállalod a szállítás költségeit.

A lényeg, hogy ne csak a saját pénztárcádat tartsd szem előtt, hanem a vásárlóét is.

Emlékeztetőül

Azt szeretném ismételten jelezni, hogy az itt felsorolt könyvkiadási költségek csak becslések. A pontos költségek a fent említett tényezőktől és szakemberektől (nyomdától stb.) függően változhatnak.

A fent leírtak a magánkiadású könyveknél előforduló költségek és azok mértékeit mutatja be.

A hagyományos kiadás költségei ettől eltérhetnek, mivel a kiadók általában évi több tíz kiadványt jelentetnek meg, így ha nem saját alkalmazottal végezteti el a munkálatokat, hanem külsős partnerrel, kérhet mennyiségi kedvezményt. Saját alkalmazott esetében viszont egyedül a bérköltségek jelentkeznek kiadásként. Hogy mikor melyik kedvezőbb a kiadó számára, az számos dologtól függ.

KÖNYVKIADÁS EGYSZERŰEN
Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

Szerző: | okt 13, 2023 | Hírek, Írástechnika, Könyvkiadás, Könyvkiadás leírás, Magánkiadás, Regényírás, Szerzői könyvkiadás

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

A bejegyzés kizárólag a szórakoztató irodalmi művek szempontjából mutatja be a könyvkiadási folyamatokat.

A kezdet

A regényírás egy nagyon izgalmas és kreatív folyamat, ahol az írók megoszthatják gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat az olvasókkal.

A könyvkiadásnak számos előnye van, például:

  • A fiókon kívül mások is olvashatják a történetet.
  • Az író által írt regény segíthet másoknak a mindennapi életet könnyebbé tenni.
  • Ezek a történetek ösztönzőleg hathatnak az olvasóra.
  • Az olvasott történet segíti az olvasót a mindennapi problémák megoldásában.
  • Segíthet megérteni a körülöttünk lévő világot.
  • Megismerhetünk más gondolkodásmódú embereket, akikkel a való életben ritkán találkozhatunk (pl. író-olvasó találkozó).
  • Olyan helyekre juthatunk el, ahová soha vagy nagyon kis eséllyel (pl. más bolygók, más korok).

 

Ha te is szeretnél könyvet kiadni, akkor érdemes megismerned a könyvkiadás folyamatát és lépéseit.

A könyvkiadás nem egyszerű feladat, de ha megfelelően felkészülsz és kitartó vagy, akkor megvalósíthatod az álmodat. A következő bejegyzésben bemutatom a könyvkiadás alapjait.

A könyvkiadási folyamat

A könyvkiadás során a szerző által írt szöveget nyomtatott vagy digitális formában elérhetővé teszik a közönség számára.

Több lépésből áll, amelyek közé tartozik a szerkesztés, a korrektúra, a tipográfia, a borítótervezés, az illusztrációk készítése, a nyomtatás vagy a digitális formátum kiválasztása, a terjesztés és a marketing.

A könyvkiadás célja, hogy minőségi és érdekes tartalmat kínáljon az olvasóknak. Fontos, hogy a kiadvány megfeleljen a szerzői- és szomszédos jogoknak.

Ebben a bejegyzésben kihagyjuk azokat a köröket, hogy milyen kéziratra melyik kiadó kíváncsi és mekkora esély van a megjelenésre. Ideális esetet veszünk alapul, amikor a kéziratról megszületett a döntés, hogy kiadásra kerül.

Ezt a döntést a legtöbb kiadó esetében a szerkesztő javaslatára a kiadóvezető hozza meg, míg magánkiadásban maga az író.

A magán könyvkiadás költségeiről itt olvashtasz.

Amennyiben bizonytalan vagy abban, hogy a regényed megfelel-e a kiadási elvárásoknak (történet szerkezeti, tartalmi és szövegminőségi szempontok alapján), vedd igénybe irodalmi lektori véleményezés szolgáltatásunkat. ↓↓↓

Lektori véleményezés

1. Szerkesztés

A pozitív döntést követően következik az érdemi munka a kéziraton, maga a szerkesztés.

Több körből áll. Az első körök szerkezeti és technikai hibákra mutat rá (dramaturgia, dramaturgiai ív, karakterábrázolás, párbeszédek, információadagolás, fejezetek sorrendje, jelenetek felépítése). A következő körök ezek ellenőrzéséről szól, mellette a szerkesztő stilisztikai (a szöveg érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmát előidéző fogalmazás) észrevételeket szintén tesz.

Ahogy a történet egyre jobban elnyeri végső formáját, a szerkesztési folyamat egyre inkább a szöveggel kezd el foglalkozni. A szerkesztő figyeli, hogy a történet szövege mennyire igazodik adott zsánerhez, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz adott részek megfelelő átírásához (bár ez utóbbi inkább irodalmi lektori feladat).

Irodalmi lektor: aki az írónak konkrét technikai tanácsokat ad a megfelelő kivitelezéshez, ha szükséges, konkrét példákat is ír a megoldásra, ami alapján az író már képes elvégezni a szükséges módosításokat (tehát nem a szerkesztő vagy a lektor írja meg a szerző helyett, hanem neki kell a felvázolt javaslat vagy példa alapján).

2. Korrektúra

Amikor a történet elnyerte végleges formáját, következik a korrektúra, ahol a nyelvtani hibák (elütések, ragozások, szóismétlések, feleslegesen használt kötőszavak stb.) mellett az értelemzavaró fogalmazások szintén jelzésre kerülnek (például: „János felé fordul.” János fordul valaki felé vagy János felé fordul valaki?)

A korrektor munkáját egészítheti ki a nyelvi lektor, amennyiben szükséges (korhű szöveg, fordított szöveg stb).

A korrektor a munkája során végig egyeztet a szerkesztővel, mivel előfordulhat, hogy egy-egy átfogalmazás, vagy akár egy szó is megváltoztathatja egy adott jelenet dramaturgiáját. Ilyenkor megbeszélik, a változtatást hogyan érdemes elvégezni, ezt pedig közlik az íróval, aki az információk alapján átdolgozza a szükséges részt.

Itt szintén igaz, hogy ha a korrektor tesz is konkrét javaslatot az átírásra, a szerzőnek nem azt kell bemásolnia, hanem az alapján elvégeznie a szükséges módosítást (a történetet az író írja, mindenki más csak segít jobbá tenni a történetet és a szöveget).

3. Szakmai lektorálás

A legtöbb szórakoztató irodalmi műnél nem kerül rá sor, vagy nem olyan mélységben, hogy az lektorálásnak legyen nevezhető. Ettől függetlenül, amikor érdemes lehet szakmai lektort felkérni a regény megírása előtt, közben vagy után:

  • történelmi eseményt feldolgozó regény, ahol az író történelmileg hű történetet ír
  • sci-fi történet, amennyiben a tudomány hangsúlyos a történetben
  • krimi, amennyiben nagyon pontosan szeretnénk a nyomozást és az elkövetést ábrázolni
  • dokumentumregény, amikor a könyv alapjául szolgáló történet hiteles dokumentumok alapján kerül megírásra

Ezek a legáltalánosabb esetek. Szakmai lektor alkalmazását leginkább az érintett téma mélysége és részletessége határozza meg minden regény esetében.

4. Tipográfia, borítóterv

A tipográfia nem csak a betűkkel való tervezést jelenti, hanem a szöveg és a kép együttes elrendezését is, amely segíti az információ megjelenítését és megértését.

Könyvkiadás során a tipográfus (vagy tördelő, kiadványszerkesztő) feladata, hogy olyan írásképet alakítson ki, amely esztétikus, célszerű és összhangban van a könyv tartalmával és célközönségével. Nem kizárólag a szöveg kinézetét befolyásolja, hanem a hangulatát, a jelentését és az olvasási élményt is.

A borítóterv készítése izgalmas folyamat, és sok tényezőtől függ.

A borítóterv nemcsak a könyv tartalmát, hangulatát és műfaját kell, hogy tükrözze, hanem a szerző személyiségét, a célcsoport elvárásait és a piaci trendeket is figyelembe kell venni. Elkészítése többnyire csapatmunka, amelyben a szerkesztő, a tervező, a grafikus és a szerző is részt vesz.

A borítónak fel kell keltenie az olvasók érdeklődését és kíváncsiságát, hogy meg akarják venni és el akarják olvasni a könyvet.

A borítótervezés során több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik a könyv mérete és formátuma, ami meghatározza a borító alakját és anyagát. A másik a színvilág és a tipográfia, ami befolyásolja a borító hangulatát és stílusát. A harmadik a képi elemek és az illusztrációk használata, ami segíthet kiemelni a könyv fő üzenetét vagy kulcsmotívumait. A negyedik a cím és az alcím elhelyezése és kiemelése, ami fontos információt ad az olvasónak a könyvről. Végül pedig nem szabad elfelejteni a szerző nevét és az esetleges ajánlásokat vagy díjakat sem, amelyek növelhetik a könyv hitelességét és vonzerejét.

Könyvkiadás egyszerűen

5. Marketing

Mielőtt nyomdába, végül a terjesztőkhöz kerül, érdemes megkezdeni a könyv reklámozását. Erről ebben a bejegyzéssorozatban írtunk bővebben.

 6. Nyomda

A nyomda az a hely, ahol a könyved fizikai formát ölt, és ahol a minőség és a határidő is fontos tényező.

A nyomda a könyvkiadásban nemcsak a nyomtatást végzi, hanem a könyvborítót, a kötést, a vágást és a csomagolást is.

A nyomda kiválasztása nem egyszerű feladat, hiszen sok szempontot kell figyelembe venni:

  • az árat,
  • a technikai lehetőségeket (digitális vagy ofszet nyomás, ragasztott vagy cérnafűzött),
  • a referenciákat.

Példányszám

A gyártásnál azt is érdemes nézni, hogy a terjesztői hálózatba beadva hány könyvesboltba tud eljutni a könyv.
Javasolt példányszám magánkiadás esetén első könyves íróknak: 200-500 darab.

Természetesen, ha szerény büdzsével rendelkezünk, akkor annyit, amennyit még kényelmesen be tudunk ruházni.

Bővebben ebben a bejegyzésben írtunk róla.

7. Fogyasztói ár

A könyv fogyasztói árát elsődlegesen a gyártási költségek határozzák meg, amennyiben a befektetőnek számít, hogy az értékesítésből mekkora összeg folyik be.

Szintén befolyásolja a fogyasztói árat a terjesztés módja. Amennyiben kihagyjuk a nagy terjesztőket (Libri, Líra, Book24, bookline stb.) adhatjuk olcsóbban vagy nagyobb profitra (azaz gyorsabb megtérülésre) számíthatunk (szerk. megj.: a könyvvásárlások zöme a mai napig impulzív vásárlás, azaz, a vásárló a boltban meglátja a borítót, kézbe veszi a könyvet, elolvassa a fülszöveget, netán beleolvas, és ezt követően dönt a vásárlásról, ami azt jelenti, hogy az eladások nagy része a könyvesboltokban történik).

Az árat úgy érdemes kialakítani, hogy a terjesztői jutalékok levonását követően legalább a nyomdai gyártás költsége megtérüljön (szerk. megj.: ez a kalkuláció kizárólag a magánkiadású és kis példányszámú kiadványokra érvényes).

Szerzői- és magánkiadásnál a teljes költség (szerkesztés, korrektúra, borító, tördelés, nyomda, logisztika) megtérülése ~700-1000 példány értékesítésénél realizálható, attól függően, milyen terjedelmű (oldalszám) és kivitelű (puha- vagy kemény borító, színes stb.) a kiadvány.

Az ár kialakításánál érdemes megnézni a hasonló kiadványok árait és azokhoz igazítani.

8. Terjesztés

A terjesztés biztosítja, hogy a könyv eljusson az olvasókhoz.

A terjesztés több csatornán keresztül történhet, mint például a könyvesboltok, az online áruházak, a könyvtárak vagy a kiadói rendezvények. Hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen kapcsolatokat épít ki a kiadó (magánkiadásnál az író) a kereskedőkkel, a médiumokkal és az olvasókkal.

A könyvkiadásban részt vevő vállalkozások sokfélék lehetnek, attól függően, hogy milyen témájú és műfajú könyveket adnak ki, milyen céljaik és értékeik vannak, és milyen módon kommunikálnak a szerzőkkel és az olvasókkal.

A könyvkiadás tehát nem csak egy üzleti tevékenység, hanem társadalmi szerepvállalás is, amely befolyásolja és tükrözi a társadalmi változásokat és trendeket.

Könyvkiadás
Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0