Areán – Magam vagyok a tűz 18+

Areán – Magam vagyok a tűz 18+

AREÁN

MAGAM VAGYOK A TŰZ!

“Ez a könyv minden szempontból meglepetés volt számomra, mert „személyében” egy olyan fantasy kötetet olvastam, amellyel eddig soha ezelőtt nem is találkoztam és talán éppenséggel a parányi bizarrsága miatt fogott meg ennyire :D” – BookTime

Szerző: Andy T. Miller
Oldalak száma: 216
Megjelenés: 2020
Kötés: Kartonált
ISBN: 978-615-00754-2-6

Andy T. Miller Areán

AREÁN – MAGAM VAGYOK A TŰZ

Beleolvasó

Fülszöveg

Ez egy izgalmas, magával ragadó, misztikus kalandregény, amit el akarsz majd hinni az utolsó betűig. Nem egy rózsaszín lányregény, nincs tarka unikornis, de vannak valódi emberek, valódi szenvedélyek, valódi fájdalmak, és igazi kalandokat élhetsz át. Azoknak ajánlom, akik szeretik a vérbeli kalandokat, az igazi jellemeket, a kemény férfiakat és a harcra kész nőket, akik mégis ízig-vérig nők. Tarts Areánnal egy különleges világba, amely itt van körülöttünk, mégis rejtve előlünk! Ismerd meg a köztünk élő halhatatlanok életét! Mert ők itt vannak…
Éld át a tébolyult szerelmet, az elsöprő vágyat, az elme diadalát a halál felett!
Tarts Areánnal, és garantálom, többé sosem leszel egyedül!

Amennyiben tetszik a könyv, itt meg tudod vásárolni.

„Rendkívül izgalmas, lebilincselő történet. Nem az a szokványos szerelmi történet. Talán azért, mert egy test nélküli halhatatlan férfi és a még halandó Areán kapcsolata bontakozik ki a könyv olvasásakor. Az egész könyv szépen kidolgozott, a szereplők, az érzéseik, a környezet. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Azoknak is, akik nem fantasy rajongók!​– Havjár_Krisztina_Juhászné

„Hallhatatlanok egy teljesen új megvilágításban, akiknek életútjában még számtalan lehántani való réteg van. Túl érdekes, hogy az ember szívesen abbahagyja. Történelem, szerelem, dráma, fantasy. Biztosan mindenki talál magának kedvencet a karakterek között.​– Fibi99

AREÁN – MAGAM VAGYOK A TŰZ

^

Besorolás

romantikus fantasy regény

^

ISBN

978-615-00754-2-6

^

Nyelv

Magyar

^

Oldalak száma

216

^

Kiadás éve

2020

Magánkiadás – Melyik kiadót válasszuk – 2024

Magánkiadás – Melyik kiadót válasszuk – 2024

Magánkiadás

Add ki a könyved! De hol?

A válasz sosem egyszerű, mivel a magánkiadású könyvek elkészítésével, forgalmazásával és terjesztésével foglalkozó kiadók általában nem követik a hagyományos kiadói modelleket, azaz nem kizárólag egy vagy pár zsánerre specializálódnak, hanem sokszor az összes, magánkiadásban megjelenő könyvet átveszik forgalmazásra, terjesztésre, ez pedig nehezítheti a célközönség elérését.

Forgalmazás: saját webshopon keresztüli értékesítés
Terjesztés: országos bolthálózatok kínálatába beszállítják (Líra, KELLO, Libri stb)

Első lépésként az írónak magának kell tisztáznia, hogy milyen elképzelései vannak a könyvének a megjelenésével és az olvasókhoz való eljuttatásával kapcsolatban. Ebbe beletartozik a bolti elérhetőségtől kezdve a reklámokig szinte minden.

A könyvkiadók

Vannak olyan kiadók nagyon szép reklámmal, akik azt sugallják,​ hogy rajtuk keresztül minden magánkiadású könyv sikerkönyv lesz (Nem lesz!), azonban ha megnézzük a feltételeiket, ott virít például, hogy bolti forgalomba nem kerül, vagy csak bizonyos feltételekkel kerülhet a könyv. Ráadásul az első pár száz eladásból a szerző egy fillért sem kap. Rendben, azért ezeknél a kiadóknál ilyen esetben a nyomdai költséget vállalja a kiadó, ami viszont azért annyira nem korrekt megoldás, mivel az ilyen kiadók eleve egy nyomda tulajdonosai is. Azaz, a saját nyomdájuknak generálnak munkát a magánkiadással (szerk. megj.: mint minden területen, itt is vannak üdítő kivételek).

Az sem túl jó jel, ha a szerző a gyártott könyveket csak kedvezménnyel veheti meg. Ez a modell szintén azoknál a kiadóknál figyelhető meg, ahol a nyomdaköltséget a kiadó állja. Igen ám, de az író minden mást kifizet (szerkesztés, korrektúra, borítógrafika, tördelés), és a nyomdai költség egy könyv esetében nem a könyv ára mínusz 30 százalék (A könyvkiadás költségeiről ebben a bejegyzésben írtunk). Érthető az e mögötti szándék, hogy az író ne vigye el gyártási áron a könyveket, de erre akkor megoldás lehet, hogy más nyomdákhoz hasonlóan haszonnal adják át. Tehát lenne egy szerzői ár, ami kedvezőbb, mint a 30% kedvezmény, de a cégnek is van rajta profit. (Az új törvényi szabályozás viszont eleve nem teszi majd lehetővé a kedvezményes vásárlást. A megjelenéstől számított 1 éven belül maximum 10% kedvezmény adható a könyv kiskereskedelmi árából. lásd: 2024. évi … törvény a könyvek árkötöttségéről https://kormany.hu/dokumentumtar/a-konyvek-arkotottsegerol-szolo-torvenyjavaslat)

Azt tudni kell a könyvpiacról, hogy a mai napig az impulzív vásárlás a favorit, vagyis amikor a vevő bemegy a könyvesboltba, meglát egy borítót, kézbe veszi a könyvet, elolvassa a fülszöveget, és ha az is felkeltette az érdeklődését, talán még beleolvas a könyvbe is, és ha az is pozitívan hat rá, a könyv a kosárban landolt. Tehát amikor a kiadó csak a saját webshopjában értékesíti a könyvet, abból nem lesz sok eladás, hiába kecsegtető, hogy ilyenkor nagyobb jutalék kerül kifizetésre az írónak. Az országos bolti hálózatok megkerülhetetlenek az értékesítés szempontjából. Ezt azért jegyeztem meg, mert az a magánkiadással foglalkozó kiadó, aki nem adja be országos bolthálózatba a könyvet alapból, beszűkíti az író lehetőségeit, aki így feleslegesen fizet ki sok-sok pénzt a könyvkiadáshoz kapcsolódó munkálatokra (bővebben: A könyvkiadás költségei bejegyzésben).

Kiadó választásánál érdemes megnézni, amennyiben lehet, milyen szakemberekkel dolgozik, illetve milyen visszajelzések vannak mind más írók, mind olvasók részéről az ott megjelent könyvekkel kapcsolatban.

Amennyiben többségében vannak az elégedetlenek, az mindenképpen figyelmeztető jel, ahogy a száz százalékos elégedettség is. Ahogyan az is, ha a kiadó írói mindig ötcsillagos értékelést adnak egymás könyveire. Statisztikailag kizártak ezek a lehetőségek. Ilyenkor az a helyzet állt elő, hogy a kiadó írói úgy vélik, ezzel több eladást sikerül elérniük, ha a kiadóról és egymásról túlzottan pozitívan vélekednek, mert hát a sok pozitív értékelés csak jó, nem? Hát nem.

Értő, odafigyelő olvasót, vásárlót ez inkább elriaszt, bekapcsol a figyelmeztető jelzés benne, ezért elbizonytalanodik, és az esetek többségében inkább eláll a vásárlástól, keres más kiadót, ahol biztosra mehet. Vagy elsétál a boltba, hogy körbenézzen. Sarah J. Maas-nak sem kedvelik minden könyvét egyformán, ahogy Gaura Ágnesét vagy Dragomán Györgyét sem. Az a jó, ha van negatív értékelés.

Az is fokmérő lehet, mennyire sikeresek az ott megjelent könyvek.

Tördelés, nyomdai előkészítés

Megjelentél, viszlát!

Arra is érdemes figyelni, hogy a kiadó hogyan bánik a nála megjelent magánkiadású könyvekkel és írókkal. Meddig foglalkozik velük? Egyáltalán foglalkozik-e velük, vagy csak elhelyezte a kínálatában, posztolt róla párat a közösségi oldalain, esetleg elküldte recenzióra nem nagyon ismert könyves bloggereknek, és le is tudta a feladatot. A többit az íróra bízza.

Nos, az a helyzet, minden könyvkiadás hasonló a párkapcsolatokhoz, meg egy kicsit a szimbiózishoz. Egymást segítve kell dolgozni, odafigyelve a másikra, kérdezni, mielőtt bármit teszünk, hogy a lehető legjobb eredményeket érhessük el.

Elméletileg a kiadó ismer minden piaci fogást, amivel sikerre vihető egy könyv vagy az író, azonban ez nem igaz. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a legtöbb magánkiadással foglalkozó kiadót olyan írók alapították, akik nem tanulták, nem ismerik a kiadási folyamatokat, nincsenek tisztában a könyvpiaccal, és a későbbiek során sem tanulják meg vagy kérnek fel szakembert. A másik, hogy magánkiadásnál kimarad az írói pálya egy fontos szakasza, a fejlődés, amíg éretté nem válik a könyvkiadásra. Igen, lehangoló ezt olvasni, azonban a legtöbb magánkiadású író már az első regényével a közönség elé áll (1-3 év történetírói múlttal), miközben a hagyományos kiadónál megjelenő írók zömének a fiókban lapul legalább négy-öt vagy több korai zsenge, mire az első regénye kiadásra kerül.

Vegyük példának J.R.R. Tolkien-t vagy Stephen Kinget. Nézz utána, mennyi idő telt el az első történetének megírása és a megjelenés között. De nézhetjük Petőfi Sándort, József Attilát stb.

Intő jelek

Itt jön képbe a következő pont, amire érdemes figyelni: mennyire foglakozik a kézirattal a kiadó szakembere. Vagyis annak ellenére, hogy magánkiadásban bármi megjelenhet, a kiadó mennyire fordít figyelmet arra, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a kéziratból. Mert minden kéziratot el lehet juttatni kellő időráfordítással egy közepesen erős regényig, jobb esetben jól megírt regényig. Egyedül az író kitartása határozza meg, mikor mondja azt, ennyit tud kihozni magából, vagy nem akar többet kihozni magából, a megjelenés fontosabb számára. (szerk. megj.: magánkiadásban mindig az író szabja meg, mikor jelenik meg a kiadvány, milyen munkálatok elvégzését kéri. Előfordul, hogy a szerkesztést, korrektúrát, néha még a tördelést is kihagyják.)

Ne írj alá mindent, amit eléd tolnak!

Aztán itt van a szerződés kérdése. Mindig alaposan olvassátok át és kérdezzetek, ha valami nem tiszta. Lehetőség szerint e-mailen kérdezzetek és mindig írásban kérjétek a választ (szerk. megj.: a szó elszáll…). Amennyiben bizonytalanok vagytok, kérjétek ki ügyvéd tanácsát. Igen, ez is pénzbe kerül, viszont elkerülhetitek a szerződéskötésből adódó kellemetlen helyzeteket, vagy a számotokra előnytelen szerződés megkötését.
[Szerzői joggal kapcsolatos cikkek]
Azonban egy kiadói és terjesztői szerződés nem kizárólag szerzői jogi szempontból lényeges, hanem például a jutalékok elszámolásával és kifizetésével kapcsolatosan szintén. Jogok és kötelezettségek mindkét félre vonatkozóan, és még sorolhatnánk. Sok pénzt áldozol a magánkiadásra, ezért nem mindegy, milyen szerződést írsz alá. Amennyiben teheted, kérd ki egy ügyvéd tanácsát!

Írómentorálás és szerkesztés

Szerelem első látásra

Érdemes több könyvkiadótól ajánlatot kérni, alaposan átnézni, összehasonlítani őket, így nagy eséllyel elkerülhető, hogy a szerző olyan feltételekkel ír alá egy szerződést, amiről kiderül, hogy nem jogszerű, ráadásul hátrányosan érinti (Szerzői jogi alapfogalmak). Tudomásul kell venni, hogy sok kiadónál nem az a lényeg, hogy a könyv megfelelő minőségben kerüljön a boltok polcaira és keresett legyen, hanem az, hogy a szerző kifizesse a könyvhöz kapcsolódó költségeket.

Mindig kérdezzünk rá, melyik nyomdával állnak kapcsolatban, hacsak nincs általunk választott. Sok múlhat a könyv sikerén, hogy a nyomda milyen minőségben gyártja le. Előfordult már, hogy a ragasztásnak nem hagytak elég időt, így a lapok olvasás közben kiperegtek. Rossz papírt választottak, ezért a belív behullámosodott, de olyan szintén előfordult, hogy a kötészet nem figyelt oda és rosszul fűzte össze a lapokat, így egyes oldalak például fejjel lefelé kerültek bele, míg más esetben pedig az oldalszámok követték rosszul egymást.

Az sem mindegy, hogy a végén milyen fóliával csomagolják be, mennyire bírja a szállítást, mennyire védi a könyvet szállítás közben. Minden egyes sérült könyvvel sok-sok pénzt dobunk ki az ablakon.

Érdemes tudni, hogy nem minden esetben átverni akar a nyomda, ha kis példányszámra magas árat ad, ugyanis a nyomdatechnológiák eltéréséből adódóan a gyártás költségei ugyancsak eltérhetnek. A digitális gyártás drágább, kizárólag kis példányszám esetében használják (200 példány alatt), vagy amennyiben a nyomda nem rendelkezik kis példányszám (300 db-tól) gyártására alkalmas ofszet géppel. Mindig kérdezzünk rá, ha nem szerepel a gyártástechnológia az ajánlatban, hogy milyen nyomdatechnológiával készülne a könyv. Minőségi eltérést nem okoz, árbelit azonban igen.

Ami még eltérhet a két technológia különbözőségéből adódóan, az a színek használatánál azok árnyalata. Teljesen más lesz ugyanazzal a színkóddal készülő kép árnyalata ofszet és digitális nyomtatáskor, de még másik gyártó gépén való nyomásnál is. Ha olyan kiadvány kerül gyártásra, ahol fontos a színhelyesség (például művészeti album), akkor mindig kérjünk próbanyomást, vagy kérjünk lehetőséget ott lenni a beállításnál, hogy a nekünk leginkább elfogadható színnel kerüljön gyártásra. Ez borítók esetében szintén igaz, amennyiben olyan színek szerepelnek a borítón (szerk. megj.: egy nyomdai anyagleadásban gyakorlott grafikus, aki a borítót készíti, eleve szól, hogy erre figyelj).

Kérdezz!

Kérdezz meg írókat az általad talált kiadókról, hogy mi a véleményük róla. Keress, kutass! Weboldalak, Facebook-csoportok, ahol írók cserélnek tapasztalatot a magánkiadásról. Facebook-csoport esetében ráadásul lehetőség van névtelenül feltenni a kérdést, így a kiadó munkatársai nem fogják tudni, ki érdeklődik utánuk (kivéve, ha egy adott kiadóé a csoport, mert az adminok látják, ki kérdezett anonim módon).

A Google és Facebook értékelések szépek és mutatósak, azonban nem minden esetben tükrözik a valóságot. Ahogy fentebb írtam, vannak írók, akik túlzott pozitív értékeléssel próbálnak meg eladást generálni maguknak (szerk. megj.: olyan is előfordult már, hogy nem csak az író, de a kiadó is kamuprofilokat hozott létre és írt a könyveihez pozitív értékelést a lehető legtöbb platformon, közösségi oldalon. Ahogy az is megtörtént, hogy direkt erre a célra létrehozott olyan weboldalt, ahol többségében a kiadó által megjelentetett könyvekről lehetett találni nagyon jó értékeléseket, ajánlókat és véleményeket, amelyeket ál-könyvesbloggerek írtak).

Te milyen szempontok alapján választanál kiadót?

A könyvkiadás költségei – Magánkiadás – 2024

A könyvkiadás költségei – Magánkiadás – 2024

A könyvkiadás költségei magánkiadású könyveknél

A bejegyzésben a magánkiadásban megjelenni vágyó íróknak szedtük össze a könyvkiadás költségeit, amelyek felmerülhetnek egy-egy könyv elkészülésénél.

Röviden összefoglalva:

A könyvkiadás költségei számos tényezőtől függően változhatnak, beleértve a következőket:

  • A könyv hossza: minél hosszabb a könyv, annál több nyomtatási, szerkesztési és egyéb költséggel jár.
  • A könyv típusa: szórakoztató irodalmi könyv, mesekönyv sok illusztrációval, album stb. Minél több a kép és a szín, annál drágább.
  • A borító típusa: a keménytáblás borítók drágábbak, mint a puhatáblás borítók.
  • A papír típusa: a papír súlya és típusa.
  • Egyedi könyv: például éldekorálás, dombornyomott stb.
  • A nyomtatási mennyiség: minél több példányt nyomtatnak, annál alacsonyabb lesz az egy példányra jutó költség.
  • A kiadó szolgáltatásai: a szerkesztés, lektorálás, tördelés, borítótervezés és marketing mind további költségeket jelenthet.
Becslés a könyvkiadás költségeiről:
  • Szerkesztés: 0,5-1,5 Ft/karakter (vagy 10-15.000 Ft, 16-20.000 Ft/ív)
  • Korrektúra: 0,3-1 Ft/karakter (vagy 5-8.000 Ft, 10-12.000 Ft/ív)
  • Borítótervezés: 20.000-250.000 Ft
  • Tördelés: 150-3000 Ft/oldal
  • Nyomdai előállítás: 500-7000 Ft/példány
A könyvkiadás folyamata
Nézzük bővebben kifejtve a könyvkiadás költségeit:

Mielőtt rátérünk a lényegi részre, nézzük át, kiknek érdemes magánkiadásban megjelentetni a könyvüket.

Magánkiadásról akkor beszélhetünk, amikor a könyvet értékesíteni, terjeszteni szeretnénk, és az előállításával kapcsolatos költségek többségét maga az író állja.

Elsősorban azoknak javasolt, akik olyan kiadvánnyal szeretnének megjelenni, amelyeknél nem realizálható pár száz darabnál nagyobb fogyás, azaz eleve veszteséges lesz a kiadás, emiatt egy hagyományos kiadó kis eséllyel foglalkozna vele.

Ilyen kiadványok a rétegkulturális kiadványok, művészeti albumok, de ide sorolhatjuk a tájékoztató könyveket, ahol nem az eladás az elsődleges, hanem az az információ, ami a könyvben van (tájékoztató könyvek, oktatást kiegészítő tankönyv, szakmai ismereteket tartalmazó könyv, terápiás módszert leíró stb).

Szintén ide sorolhatjuk azoknak az íróknak és költőknek a könyveit, akik nem szeretnének kiadói válaszokra várni, hanem saját kezükbe akarják venni írói karrierjüket, vagy más elképzelésük van a könyvek olvasókhoz való eljuttatásáról.

Azoknak az íróknak is javasolt, akik már ismertté váltak, jól fogynak a könyveik, ismerik a könyvkiadást, azonban a hagyományos kiadók, akikkel eddig szerződést kötöttek, nem tudták azt a támogatást nyújtani, amit elképzeltek, vagy akik elég elszántak a céljaik elérésének az érdekében, akik időt és pénzt fordítanak arra, hogy a lehető legjobban csinálják nem csak az írást, hanem a könyveik értékesítését is.

Ha nem vagy biztos magadban, ne dobd ki azt a sok pénzt az ablakon.

Milyen költségei vannak a könyvkiadásnak?

Ami minden esetben szerepel a könyvkiadás költségei között, az a nyomdai gyártás. Ezt a lépést nem lehet kihagyni. 😀 Meg lehet próbálni, például e-könyvre cserélni a papírt. 🙂

Ideális esetben a könyv átesik szöveggondozáson, ahol először a szerkesztő foglalkozik a leendő kiadvánnyal. Az ő munkáját egészítheti ki irodalmi lektor, szakmai lektor és még sokan mások, ez a kiadvány jellegétől függ.

Amikor ő befejezi a munkálatokat, jön a korrektor és/vagy nyelvi lektor, aki együttműködik a szerkesztővel, hogy az adott szöveg értelme az eredeti elképzelést megtartsa.

Amikor ők végeznek, a kiadványszerkesztő a szerzővel és a szerkesztővel közösen megszerkesztik a belívet, azaz, ahogy ki fog nézni a könyv, amikor belelapozunk (oldalszámozás, fejezetcímek – ezek elhelyezése, betűtípus, szöveg felosztása, képek elhelyezése, papírtípus meghatározása, borító típusa stb). Ezt a munkát többnyire a tördelő végzi el, nem kérnek fel külön kiadványszerkesztőt.

Ezt követően jöhet maga a tördelés, amikor is elkészül az úgynevezett nyomdakész fájl, amiből a nyomda dolgozni tud.

Az utolsó munkafolyamat maga a nyomdai gyártás, míg a borítógrafika bármely fázis közben elkészülhet, amennyiben ismert a könyv gyártási mérete, mivel a grafikus ehhez méretezi a képet.

Nézzük tételesen a könyvkiadás költségeit:

  1. szerkesztés
  2. korrektúra, nyelvi lektorálás
  3. kiadványszerkesztés
  4. borítógrafika
  5. tördelés (nyomdai előkészítés)
  6. nyomda

A szerkesztés ára igencsak változó. Míg a hagyományos kiadásban dolgozó külsős szerkesztők ívenként (40.000 karakter) 10-15.000 Ft-ért kapnak szerkesztési munkát, addig a magánkiadású könyvekkel foglalkozó szerkesztők többnyire karakteralapú munkadíjat számolnak fel, ami 0,30-1,5 Ft között mozog (itt is előfordul az ívenkénti ár – ~16-20.000 Ft). Az ár szerkesztőnként változik, és befolyásolja a szöveg terjedelme és annak minősége, azaz a ráfordítandó munkaidő. Általában a kis terjedelmű írások vállalási ára magasabb, a terjedelmesebb regényeknél ugyan a karakterenként (vagy ívenként) fizetendő összeg csökken, azonban a mennyiség miatt még így is tetemes a szerkesztés költsége. A szerkesztés árát az is befolyásolja​, hogy tartalmi vagy stilisztikai szerkesztést végeznek, netán mindkettőt. A példaszámításban mi úgy számoltunk, hogy mindkettőt.

Korrektúránál hasonló a helyzet, azaz a hagyományos kiadónak dolgozó külsős korrektorok 5-8.000 Ft-ért kapnak munkát ívenként, míg a magánkiadású könyvekkel foglalkozó szakemberek itt is többnyire karakterenként kérik el a munkadíjat. Az árak itt valahol 0,3-1,0 Ft között mozognak (ívenként pedig 10-12.000 Ft körül), a végső árat szintén befolyásolja a szöveg minősége és terjedelme.

A kiadványszerkesztőt a legtöbb magánkiadású helyen kihagyják, mivel a tördelő ért annyira hozzá, hogy el tudja végezni a szükséges munkálatokat (főleg szórakoztató irodalmi műveknél egyszerű ezek beállítása, sokan még tördelő programot sem használnak, ami viszont a nyomdák rémálma).

A tördelési árakat szintén eltérő módon állapítják meg. Ezt a szövegminőség már nem befolyásolja, a terjedelem már inkább. Az árat növelheti, amennyiben a szerzőnek egyedi elképzelései vannak (illusztrációk elhelyezése, soreleji betűkkel játék, irodalmi jegyzék, lábjegyzetek, ornamentek használata stb). Oldalszám vagy karakteralapú a vállalási ár. Az árak 150 Ft-tól egészen 3.000 Ft / oldalig terjednek. Ezek könyv szerinti oldalak.

Végül a nyomda. Hát itt nem egyszerű. A könyv árát az alábbiak befolyásolják:

  • gyártási technológia (digitális vagy ofszet)
  • gyártandó példányszám (minél több, annál kisebb az egy példányra jutó költség és éri meg ofszet technológiával gyártani)
  • kiadvány mérete (bizonyos méreteknél kisebb az egy ívre jutó papírnyesedék – veszteség, mivel a gyártásnál magát a papírt ívenként fizetjük. Regényeknél ideális, gazdaságos méret A/5 és B5k)
  • terjedelem, azaz oldalszám
  • hány színt alkalmazunk (regény esetében 1+1 szín, fekete, ami azt jelenti, hogy a papír két oldalán fekete színnel kerül nyomásra. Minél több színt alkalmazunk (pl. mesekönyv), annál drágább a gyártás, ráadásul több szín esetében már maga a papír típusa sem mindegy – vastagság, fényes, matt, ofszet, műnyomó stb)
  • belív papír. Az a papír, amit lapozunk. Regények esetében a sima ofszet 80 gr-osat és a Holmen Book Cream 2.0 volumen 80 gr-os papírt szokták alkalmazni. Ez utóbbit regénypapírnak is nevezik, mivel a színe hasonlít a régi regények papírjaira. Minél vastagabb a papír, annál drágább a gyártás, és bizonyos kiadványoknál a papír felülete sem mindegy (fényes vagy matt), illetve színes illusztrációkkal ellátott mesekönyvek esetében előfordulhat, hogy már nem 120 gr-os papírt használnak, hanem műnyomónak nevezett papírt vagy más megoldást, amivel szépen lehet kivitelezni.
  • borító. Hát itt is szinte végtelen variáció van. Puha, keménytáblás, védőborítós, füles stb., aztán a vastagság, hány színnel van nyomva, esetleg mindkét oldalán nyomott stb.
  • kötészet, ami lehet PUR ragasztott vagy cérnafűzött. Ritkábban előfordulhat irkafűzött is, de az ilyen kiadványok ritkák, amióta a ragasztási eljárás már 5 mm-es vastagságtól kivitelezhető.
Az alábbi videókban betekintést nyerhetsz a gyártás folyamataiba (nyomás, ragasztás, vágás)

A gyártandó példányszámról ebben a bejegyzésben írtunk: Mennyi az annyi? – nyomdai példányszám

Borítógrafika bármilyen kép lehet, vagy akár sima szöveg. Az elkészítés árát az elkészítésére fordítandó munkaidő határozza meg. Egy szimpla szöveget tartalmazó borító ára a legkedvezőbb, míg a képi megoldásoknál már drágábbak.​. Divatos manapság az AI használata, azonban egy borító megtervezése és elkészítése ennél összetettebb, minthogy jól megfogalmazott promptot írjunk az AI-nak a borító képét illetően.

A borító egyben marketing eszköz is, mivel ez az elsődleges inger, ami hat a vásárlóra. Mellette figyelni kell a borító méreteire, hogy a képi elemek meddig terjedhetnek, hol van a gerinc hajtásvonala, hol van a vágás stb. Tehát nem elég egy képet ráilleszteni, hanem azt alkalmassá kell tenni nyomdai gyártásra. Egy borító tervezése és elkészítése 20.000 Ft-nál kezdődik, egy átlagos borító ára 50-70.000 Ft között mozog. A munkaidőt tekintve ezek az árak nagyon alacsonyak, tőlünk kicsit nyugatabbra egy-egy borító 200.000 Ft-tól indul.

Szép listát írtunk a könyvkiadás költségeiről, ugye?

Tördelés, nyomdai előkészítés

Nézzük számszerűsítve a könyvkiadás költségeit

– szórakoztató irodalmi kiadványt (regényt) alapul véve.

A művünk legyen kerek 600.000 karakter terjedelmű, a legtöbb helyen, ahol tól-ig árak vannak, középáron számolunk. Természetesen a valós vállalási árak a példaszámítástól eltérhetnek, a számok kizárólag tájékoztató jellegűek, hogy aki szeretné magánkiadásban megjelentetni a könyvét, kapjon némi támpontot az árakról.

Általános forgalmi adót és egyebeket szintén nem tüntetünk fel, mivel adott vállalkozás adózói jogviszonyától függ, hogy az árat terheli-e ÁFA. (Nyomdai gyártásnál 5% ÁFA kerül az árra.)

A könyvkiadás költségei:
Szerkesztés: 261.000 Ft
Korrektúra: 210.000 Ft
Tördelés: 45.000-150.000 Ft
Borító: 60.000 Ft
Nyomda: 441.000 Ft
méret A/5, oldalszám 500, belív ofszet 80 gr 1+1 szín, puhatáblás borító 300 gr 4+0 szín, ragasztókötött, 300 példány

A végösszeg így 988.000 és 1.093.000 Ft közötti. Nem semmi, ugye? Főleg, ha kiszámoljuk az 1 példányra jutó gyártási költséget, ami elérheti akár a 3.643,3 Ft-ot is, míg egy ilyen könyvet a bolt polcain maximum 5490 Ft-ért látunk.

Magánkiadás esetén ebből jönnek le a további költségek, amelyeket a szerzőnek ki kell fizetnie. Például ilyen, ha kiadón keresztül forgalmazza vagy bekerül az országos boltok kínálatába. Előfordul, hogy egy könyv árából 60-75% jutalék kerül levonásra, és csak a fennmaradó összeg kerül kifizetésre az író felé, aminél még mindig ott van a befizetendő adó (SZJA stb).

Adózással kapcsolatos tájékoztató az Előadóművészi Jogvédő Iroda weboldalán.

Tehát a magánkiadás inkább költséges hobbi, elhivatottság, mint pénzkereseti lehetőség bizonyos példányszám alatt (nyereség 7-800 eladott darabtól realizálható). Kivéve, ha valaki nagyon jó és nagyon jól csinálja. De lehet azt is választani, hogy az író maga értékesíti az összes könyvét, tőle lehet megrendelni, azonban ez rengeteg időráfordítással jár és meg kell felelni a törvényi előírásokank (például ilyenkor már kötelező a céges forma, mint például az egyéni vállalkozó; aztán a fogyasztóvédelmi előírások, GDPR, ÁSZF, webshopok üzemeltetésének kötelező törvényi megfelelőség stb). Nem lehetetlen, csak nagyon nehéz út.

Reméljük, sikerült segíteni a fenti példákkal és leírásokkal azoknak, akik magánkiadásban gondolkodnak. Ne rettentsenek el a számok! Ahogy egy vállalkozást, egy írói karriert is fel kell építeni, időt és pénzt kell ráfordítani. Éppen ezért azt javasoljuk, ha van egy készülő regényed, vagy már elkészült, nem kell egyből kiadni. Építsd fel az írói karrieredet, hogy mire megjelenik a könyv, már tudják, ki is vagy, mire számíthatnak tőled.

Akkor sincs baj, ha mégis belevágnál a kiadásba, azonban a marketinget akkor sem úszhatod meg. Már ha az eladás a cél. Ha csak az olvasottság, akkor lehet becsületkasszás megoldást is választani. Elküldöd a könyvet sima postaköltséggel, és az olvasóra bízod, neki mennyit ért az élmény, amit a regény nyújtani tudott, ő pedig elküldi neked ezt az összeget (megj.: Amennyiben hatályba lép az új törvényi szabályozás, sajnos ezt csak a megjelenést követő első hónapban teheted meg. 2024. évi törvény a könyvek árkötöttségéről).

Írói marketinggel kapcsolatos posztjaink:

Ki fog engem olvasni? – Marketing tippek 1.
Írói oldal – Marketing tippek 2.
Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.
TikTok tippek íróknak – Marketing tippek 4.
Miket posztolj íróként? 1. – Marketing tippek 5.
E-könyv, mint marketingeszköz
Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

Mennyiért adjam a könyvet?

Ez egy jó kérdés. Annyiért semmiképp sem fogod tudni, amivel kis példányszámnál (~6-800 alatt) nyereségessé tehetnéd a kiadást.

Szabhatsz árat úgy, hogy megnézel más, hasonló könyveket, amelyek a te zsáneredben, hasonló oldalszámmal és kivitelben készültek – többnyire ez az egyszerűbb.
Képezheted az árat úgy is, hogy optimalizálod a bevételt, számításokat végzel, hogy milyen értékesítésnél mennyi legyen a minimális adózott jutalék, amit megkapsz. Teszem azt, úgy határozol, hogy nem adod be kiadóhoz, terjesztőhöz, hanem magad adod el az összeset, akkor a többi könyvhöz képest alacsonyabb árat adhatsz meg vagy a kiskereskedelmi árból nagyobb kedvezményt tudsz adni, esetleg a teljes ár megfizetése esetén átvállalod a szállítás költségeit.

A lényeg, hogy ne csak a saját pénztárcádat tartsd szem előtt, hanem a vásárlóét is.

Emlékeztetőül

Azt szeretném ismételten jelezni, hogy az itt felsorolt könyvkiadási költségek csak becslések. A pontos költségek a fent említett tényezőktől és szakemberektől (nyomdától stb.) függően változhatnak.

A fent leírtak a magánkiadású könyveknél előforduló költségek és azok mértékeit mutatja be.

A hagyományos kiadás költségei ettől eltérhetnek, mivel a kiadók általában évi több tíz kiadványt jelentetnek meg, így ha nem saját alkalmazottal végezteti el a munkálatokat, hanem külsős partnerrel, kérhet mennyiségi kedvezményt. Saját alkalmazott esetében viszont egyedül a bérköltségek jelentkeznek kiadásként. Hogy mikor melyik kedvezőbb a kiadó számára, az számos dologtól függ.

Írómentorálás és szerkesztés egyben

Írómentorálás és szerkesztés egyben

Írómentorálás és szerkesztés egyben

Lehet-e belőled író?

Lehet.

Sokan felhozzák ilyenkor, hogy jó író csak abból lehet, aki tud helyesen írni, ismeri a világirodalom klasszikusait, sokat olvas, álmából felverve is tökéletesen felmondja a magyar nyelvtan szabályait. Ezek részben igazak. Azonban elsődlegesen ahhoz, hogy valakiből író lehessen, az szükséges, hogy íróként legyen képes gondolkodni, mert ez az íróként gondolkodás adja meg azt, hogy a képzeletében létrejövő történeteket képes legyen úgy leírni, hogy azt az olvasó élvezettel olvassa.

A helyesírás és a szövegírás fejleszthető, és szerencsére az íróként való gondolkodás is.

Az, hogy milyen író válik belőled, csakis rajtad múlik. Itt nem számít, hogy milyen a testfelépítésed, hogy mennyire voltál jó irodalomból vagy történelemből, egyedül az számít, mennyi munkát vagy képes beleölni abba, hogy fejleszd magadat.

Regényírás! Lépj ki a sémákból!

Akár kész, akár még csak ötlet szintjén meglévő regény esetén szakmai segítségnyújtással egybekötött írástechnikai kurzus.

A regényed szerkesztése közben sajátítod el a regényíráshoz szükséges technikákat, a mentor a feltárt hiányosságaid alapján feladatokat ad számodra. Így nem csak egy szerkesztett regényed lesz, hanem a mentorálás lezárultával sokkal magabiztosabban, könnyebben fogsz regényt írni.

A mentorálás és szerkesztés célja, hogy a regény kiadásra alkalmas legyen (az időtartam akár 1-3 év is lehet).

Igénybe vehető szolgáltatások:

  • Mentorálás Alap: mentorálás és tartalmi szerkesztés; 0,6 Ft / karakter szóközökkel együtt**
  • Mentorálás Alap+: mentorálás, tartalmi és stilisztikai szerkesztés; 0,75 Ft / karakter szóközökkel együtt**
  • Mentorálás Komplex: mentorálás, komplex szerkesztés és korrektúra (kizárólag árajánlat alapján)**

**Az árat nem befolyásolja a munkálatok következtében bekövetkező terjedelem változása.

Fizetési lehetőségek

Kedvezménnyel vagy részletekben

A díj a kézirat terjedelme alapján kerül kiszámításra, és 150.000 Ft-ot meghaladó díj esetén részletfizetés kérhető.

Két részletben történő fizetés esetén 10% kedvezményt adunk.

Jelentkezz 2024. május 31-ig, fizesd ki egy összegben a mentorálási díjat legkésőbb 2024. június 15-ig, és a végösszegből 20% kedvezményt kapsz!

Wágner Szilárd

Wágner Szilárd

szerkesztő, meseterapeuta

A mentorálást és szerkesztést Wágner Szilárd szerkesztő, meseterapeuta végzi.

Segítség a regényíráshoz

Blogunkon több bejegyzést is találsz, ami segíthet téged az íróvá válásban. Tippek, trükkök, gyakorlati tanácsok.

"Örömmel hallom, hogy végre felvállaltad cégszerűen, úgymond hivatalosan is a kezdő írók támogatását. Évekkel ezelőtt, amikor a weboldalad pályázatára jelentkeztem, már akkor is azt hittem, hogy ez a munkád, hiszen állandóan segítettél."

Győrvári József

"Szilárd, benned az a lenyűgöző, hogy bármit is csinálsz, abban olyan aktív vagy, mint senki más. Honnan van ennyi energiád? Mi a titkod? Egyszer majd elárulod, ígérd meg! Írsz, alkotsz és fejleszted magad rendületlenül, megállíthatatlanul – és én esküszöm, nem vagyok erre szuper irigy…"

Andy Sweet

"Egyszer volt, hol nem volt… még talán egy éve sincs, hogy belekezdtem a Stílus és Technika regényíró kurzusába, mégis, olyan, mintha egy másik életben történt volna. A kurzust azóta is csinálom (csak a legelszántabbaknak és a legbátrabbaknak ajánlom!), Szilárd nem enged át erős kettessel, minimum az erős négyes szint."

Emma Zr

Nádudvarváry Fekete Emma: Nem skandináv krimi | Beleolvasó

Nádudvarváry Fekete Emma: Nem skandináv krimi | Beleolvasó

részlet Nádudvarváry Fekete Emma: Nem skandináv krimi című könyvéből

PROLÓGUS

„Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.

A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.”

József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat részlet

Első fejezet: Mindenki hazajött a nyaralásból

Szalay Hanna rendőr főhadnagy kinézett második emeleti irodájának ablakán, ahonnan szép kilátás nyílt a városra, és amit nem tudott megunni. Pedig már öt éve ugyanott dolgozott.

Mindig, amikor munka közben elfáradt, az ablakhoz ment relaxálni, nézett ki a fejéből és erőt gyűjtött a továbbiakhoz. Péntek késő délután, negyed hat után három perccel a legtöbb hivatal kiürült. A rend­őrségről is már majdnem mindenki hazament.

A kora őszi napsütésben gondtalan turisták sétálgattak a városban. Hanna eljátszott a gondolattal, hogy ő is egy közülük. A hangsúly a gondtalanon volt. Elképzelte, hogy nézelődik egy ismeretlen, szép városban, messziről megpillant egy klasszicista épületet, lefotózza, majd amikor közelebb megy és meglátja a homlokzaton a már kissé kopott „Rendőrkapitányság” feliratot, csalódottan megy tovább. Megfigyelte, hogy majdnem mindig ez a turisták reakciója. A telefonjukat elteszik, valószínűleg a képet is törlik majd. Mert ki akarná már a rendőrséget lefotózni? Csak egy alkalommal fordult elő, hogy egy egész család pózolt a bejárat előtt, és az apuka még rá is mutatott a feliratra. Utóbb kiderült, hogy azért, mert rendőr.

Na, én ugyan nem szerettem volna a rendőrség előtt fotózkodni nyaralás közben! – jutott eszébe most Hannának.

Szeptember első hetét fejezték be. Ikerfiai – Jani és Misi – most kezdték az iskolát.

Szerencsére a szomszédban lakó anyósa és apósa mindketten nyugdíjas pedagógusok, hiányzott nekik a tanítás, kapva-kaptak az alkalmon, hogy segítsenek az unokák beiskolázásában. Így Hanna válláról levették ennek a terhét. Azért volt emiatt némi lelkiismeret-furdalása. Férje építész, tudott home office-ban is dolgozni, de annak soha nem lett jó vége. Ilyenkor a fáradt anyuka arra ment haza, hogy apuka üvölt a gyerekekkel, rendszerint összekeverve őket, mivel mint két tojás, úgy hasonlítanak egymásra.

Már a második nap megkérdezte tőlük az egyik gyerek a suliban, hogy anyukátok tényleg zsaru?!

– Nem zsaru, hanem nyomozó – válaszolták a srácok egyszerre.

Hanna szerette a munkáját, de amióta a „VIP gyilkosnak” nevezett sorozatgyilkos ügyében nyomozott, sokszor voltak álmatlan éjszakái.

Rosszabb esetben meg rémálmai.

A nyár nyugisan telt, ami ez esetben azt jelentette, hogy nem volt újabb áldozat. Hál’ istennek a balatoni családi nyaralást és a barátnőkkel való kirándulást nem zavarta meg semmi. Azért felhőtlenül soha nem tudott kikapcsolódni. Mindig idegesen leste a telefonját, hogy nem értesítik-e újabb gyilkosságról a kollégái. Akkor azonnal haza kellett volna jönnie, családja szemrehányó tekintetétől kísérve. Egyik barátnője viccesen meg is jegyezte, hogy talán a gyilkos is nyaralni mehetett.

Örült az előtte álló hétvégének, de egész nap valami rossz előérzete volt. Holnap a barátnőivel találkozik, a vasárnap pedig a családé. A még bent lévő kollégái is összepakoltak, elköszöntek, jó hétvégét kívántak.

Hanna is kikapcsolta a gépét, már éppen pakolni kezdett, amikor bejött Péter, a helyettese. Automatikusan mondta volna, hogy „Szia, neked is jó hétvégét”, de a férfi arca nagyon sápadt volt. Nem is kellett mondania semmit, Hanna magától is rájött, hogy valami történt.

– Újabb áldozat! – vágott bele a közepébe Péter.

Ezek szerint a gyilkos valóban hazajött a nyaralásból! – gondolta Hanna kétségbeesetten.

– Ugyanaz a módszer. A férje találta meg a fürdőszobában. Szegény először a mentőket hívta, akik már nem tudtak segíteni, csak bennünket hívtak. Indulnunk kellene helyszínelni. Ki kell hallgatnunk a szomszédokat. Holnap meg majd össze kellene hívni a csapatot. Úgyis terveztünk nyár után egy megbeszélést. Tudom, hogy mást terveztél hétvégére, hát bevallom, én is. A férjét meg a lányát bevitték a pszichiátriára, ők jelenleg nincsenek kihallgatható állapotban – sorolta végig a kollégája egy szuszra a történéseket.

Hanna beletörődően felsóhajtott és megállapította, hogy jók a megérzései, nemhiába volt egész nap nyugtalan.

– Adj öt percet, hazaszólok, hogy ne várjanak meg a vacsorával!

Péter bólintott.

– De siess, légyszi!

– Ok, igyekszem.

Hanna először ügyvéd barátnőjét, Hildát hívta, aki vidáman szólt bele:

– Szia, ugye holnap akkor talizunk?

– Hilda, kapaszkodj meg, légy erős és titoktartó. Attól tartok, igazad volt!

– Mármint mivel kapcsolatban? – kérdezte értetlenül barátnője.

– A gyilkos tényleg hazajött a nyaralásból!

– NEEEEEEEE!!!! – kiáltott fel Hilda, amit a folyosón türelmesen várakozó kollégák is hallhattak, Hanna pedig, mivel nem akart maradandó halláskárosodást szenvedni, eltartotta fülétől a telefont.

– Ismét lecsapott az emberünk.

– Francba, azért utálom a legjobban ezt a gyilkost, mert soha nem ér rá miatta a barátnőm!

– Mondanám, hogy vigyázz magadra, zárkózz be, de tudom, hogy jól megy a karate, és a férjeddel szoktatok gyakorolni!

– Hát igen! Jobban megy mint a tenisz, és főleg az a jó, hogy nő az edző. A férjem is hajlandó járni, nem tartja nyálas sportnak, mint a teniszt.

Na igen, a tenisz! Ez a sport rossz emlékeket idézett fel Hilda életében. Akkoriban a férje, Karcsi, aki kamionos, állandóan úton volt, és a teniszedző miatt majdnem tönkrement a házasságuk.

A második telefon – a férjének – sokkal nehezebb volt. Jani azt mondta, érezte ő is, hogy ma valami történni fog. Elteszi akkor a vacsorát.

– Köszi szépen! Feltéve, ha lesz utána még étvágyam. Na, szia most le kell tegyelek, mert megyünk.

Péter már türelmetlenül állt az ajtóban.

A kollégák már biztosították a helyszínt és megkezdték az előkészületeket. Hanna és csapata is elindult.

A kocsiban Péter elmesélte, hogy az áldozat Kárnyáczki Helena Titanilla, negyvennégy éves tanárnő. Hosszú, barna hajú, filigrán alkat. Nem nagyon hasonlít az előző áldozatokra. Az áldozat elegáns környezetben lakott, viszonylag nyugodt környéken, ahol rendezett, kétszintes házak vannak szép előkerttel.

Hál’ istennek a tragikus hírt nem kellett közölni a családdal, mivel a férj talált rá. A lánya nem látta, csak az apja üvöltését hallotta szegény.

– Alibik? – szakította félbe Pétert a nyomozó.

– A férjnek van – lapozott bele a kollégája a jegyzetfüzetébe. – Szaunában volt az egyik szomszéddal. A kislány pedig uszodában volt a barátnőjével, utána a városba készültek szórakozni.

– Akkor mit keresett otthon?

– Át akart öltözni. Tizenhat éves házasok voltak. A férj, Kárnyáczki Tibor, hitelügyintéző a helyi OTP-bankfiókban, negyvenhat éves. A szülők már nem élnek, így velük sem kell már közölni a hírt. Az áldozat a szomszéd település általános iskolájában tanított matematikát és fizikát.

Hannában felmerült, hogy esetleg a tanítványai, vagy egyik volt tanítványa lehetett az elkövető. Annak idején nem szerette ezeket a tantárgyakat, de azért nem ölte volna meg a tanárát. De hát változnak az idők!

A kollégák már megkezdték a helyszínelést. Tapasztalatból tudta, hogy a fürdőszobát kell keresnie.

A nőt ugyanúgy találták, mint a többi áldozatot: meztelenül, széttett lábbakkal, nemi szervében ezúttal egy üres Limoncellós üveggel. A bal mellére egy „V”, a jobbra pedig egy „P” betű volt írva ugyanúgy a saját rúzsával, ahogy a többieknek is. A rúzs a holttest mellett hevert a fürdőszoba jéghideg padlóján. Dróttal fojtották meg őt is. A halott arcán rémület tükröződött. A halántékán ütlegelés nyomai látszottak. A közelben egy pár tűsarkú cipő hevert, az egyiknek letört a sarka. A helyszínelő kolléga fontoskodott:

–  Lehetséges, hogy a cipő sarkával ütlegelték – mondta.

Hanna mélyeket lélegzett. Nem okádok, nem okádok – mantrázta.

Betörés ezúttal sem történt. Szerencsétlen férje még annyit el tudott mondani, hogy nem hiányzott semmi értéktárgy. A nő telefonja ugyanúgy ki volt kapcsolva, mint a többi áldozatnak.

VIP gyilkosnak az áldozatok mellére írt betűk miatt nevezték el. Először csak V.P.-s gyilkos, később pedig VIP gyilkos lett a fedőneve.

Az igazolványképről egy helyes, barna hosszú hajú nő mosolyog vissza.

A valóság azonban sajnos egészen más volt.

Hanna, amint lehetett, elhagyta a fürdőszobát, a többit a helyszínelőkre bízta. Majd utólag elolvassa a jegyzőkönyvet. Átment kihallgatni a szomszédokat.

Ők semmi gyanúsat nem észleltek, pedig a jelek szerint a környéken mindenki mindenkit ismert és figyeltek egymásra. Szaunában is az egyik szomszéd baráti házaspárral voltak, akik teljesen meg voltak döbbenve. Helena azért nem ment velük, mert dolgozatokat kellett javítania. Bele is kezdett, de befejezni már nem tudta. Minden szomszéd rendes, kedves embereknek tartotta őket.

Hanna késő este kimerülten ért haza, Jani, a férje ébren várta, amiért nagyon hálás volt. Megittak együtt egy pohár bort, a férfi nem kérdezett semmit. Tudta, hogy a felesége még nincs olyan lelkiállapotban, hogy meséljen a történtekről.

Még benézett a gyerekekhez, akik ártatlanul és édesen szuszogtak. Maxi, a golden retriever szokás szerint majd leverte a lábáról.

Függetlenül attól, hogy másnap szombat lesz, reggel nyolcra összehívták a csapatot, és addig még aludnia is kellene.

Akció!

Original price was: 2899,00 Ft.Current price is: 2320,00 Ft.

Nádudvarváry Fekete Emma: Nem skandináv krimi

Szerző: Nádudvarváry Fekete Emma
Kiadó: magánkiadás
Oldalak száma: 202
Megjelenés: 2024
Kötés: Kartonált
ISBN: 9786156748003
Méret: 148 mm x 210 mm x 7,15 mm

Molnár Gergely: Multisztika 1. | Beleolvasó

Molnár Gergely: Multisztika 1. | Beleolvasó

részlet Molnár Gergely: Multisztika című könyvéből

Bevezetés

A multik világa sajátos világ. Sokakat beszippant, és nem tudnak tőle szabadulni, esetleg nem is tudják máshol elképzelni a kenyérkeresést. Jó eséllyel pályakezdőként bekerültek egy fiatalos, bulis csapatba, és jól ottragadtak. Van, aki meg éppen váltogatja. A multik világán belüli mozgás teljesen elfogadott, a munkavállalók kompatibilisek. Szektoron belül is, versenytilalom ide vagy oda. Hiszen honnan jöhetne a tapasztalt szakember, ha nem a konkurens cégtől?

A multi egy buborék, modern fizikai környezetben, versenyképes bérrel, legális foglalkoztatás keretein belül. Aki ebbe a buborékba belekerül, könnyen elfelejti a társadalom többségének az életkörülményeit és lehetőségeit. Főleg egy üvegpalotában ülve. Azt a bizonyos „másik valóságot” talán csak a takarítókat, konyhai dolgozókat és a kertészeket szemlélve érzékeli.

A multik pont annyira hasonlóak és éppen annyira különbözőek, hogy összekacsinthassanak és közösséget érezzenek azok, akik ennek a populációnak, szubkultúrának a tagjai, és rácsodálkozhassanak, hogy máshol kicsit más a szokás, máshogy hívják ugyanazt, satöbbi. Fontos hozzátennem, hogy a multi irodai környezetet járom körül. A gyakran multinak nevezett áruházláncok, illetve a gyárak világát majd másik könyvekben fogom körüljárni (de csak akkor, ha ez bestseller lesz).

Ez a könyv nemcsak az én gondolatvilágomat tartalmazza. Kiegyenlítettebb anyagot céloztam meg. Tizenhárom, különböző korcsoportba és súlycsoportba tartozó, ízig-vérig „multikatonával” beszélgettem, plusz kaptam történeteket közösségi médiában fellelt jóakaróktól is. Sok oldalról megvilágították a kézzelfogható valóságot, ezeket a meglátásokat szerveztem rendszerbe, fűztem szövegfolyamba. Gondosan kerülöm a cégek és emberek beazonosíthatóságát, jobb a békesség.

Előbb-utóbb mindenkire, aki multiban tölti élete egy részét, ráragad, hogy kevert nyelven beszéljen, illetve rövidítéseket használjon. (Például.: „ASAP össze kéne dobni ezt a prezit az új PPT template-ben. Eléggé top prio, mert holnap management meeting.” ) A könyvben igyekszem kerülni mindkettőt. Egyrészt hogy kicsit megmutassam, másképpen is lehet kommunikálni, másrészt hogy a „buborékon kívülieknek” is gördülékeny olvasnivalót nyújtsak.

Szó sincs arról, hogy a multikat rossznak vagy mumusnak szeretném beállítani. A multik működnek, az emberek működtetik őket, úgy is, hogy közben kritikusan gondolkodnak róla. Tapasztalataim alapján senki nem várja el a feltétlen szeretetet és a rajongást egyik oldalon sem. Egyrészt akkor nem találnának munkaerőt, másrészt világos, hogy nem a lelkünket adjuk a vállalatnak, hanem a tudásunk, időnk, energiánk egy részét. Jól látszik egyébként a sokféle véleményből, hogy az erősen kritikus és az utópisztikus hangok keverednek. Mindenki gyűlöl és szeret egyszerre.

Nekem is felnyitotta a szemem sok mindenre, ahogy a sokféle gondolatot rendezgettem. Egyrészt, a multik is az emberiség halmazai, vagyis a sokmilliárd pöttyből bekarikáznak valamennyit, és az egy amőbára hasonlít, a földgolyón ide-oda nyúlik, mit sem törődve országhatárokkal, vízzel és szárazfölddel, időzónákkal. Ennek folyományaként megjelennek benne az általános emberi magatartásformák, a nyelvek, a kulturális különbségek. Másik észrevételem, hogy minden mindennel összefügg. Ha elkezdünk beszélni a csapatépítőről, akkor hamar eljutunk oda, hogy jó sok pénz elmegy rá, inkább bérre kellene költeni, de ez a vezetőség hozzáállásán múlik, pedig mindig téma a dolgozói elégedettségmérésen, hogy a rendszeres csapatmegbeszélések és a szakmai tréningek többet érnének, de kell az összvállalati kapcsolatépítés, mert a bonyolult hierarchiában senki nem látja az embert a pozíció mögött, nem mellesleg a társadalmi felelősségvállalásnak, így a cég imázsának is jót tesz egy óvodai kerítésfestő akció. Nincs tehát vegytiszta gondolat, témából való kikacsingatás annál inkább. De így életszerű, így valósághű.

 

  • ASAP: As Soon as Possible = amint lehet – a gyakorlatban azt jelenti, azonnal
  • PPT: Powerpoint
  • template: sablon
  • top prio: kiemelten fontos
  • management meeting: vezetőségi értekezlet
Multisztika

Miért pont multi?

Ha nagy vonalakban rajzolom fel az álláspiacot, akkor van az állambácsi, a kis- és középvállalkozások (KKV) meg a multik. Kinek a pap, kinek a papné. Vannak persze határterületek, mint mondjuk államiként indult, privatizált vállalatok, vagy a több országba kiterjedt, ezért multinak mondható, de amúgy magyar vállalatok, vagy a multik munkakultúráját részben magukévá tévő magyar kisvállalkozások. És ez máris felveti a kérdést, hogy a vállalat-e a multi, vagy a munkakultúra.

A multiság lényege az, hogy a cég több országot, nemzetiséget, nyelvet fog össze, nemzetköziek az ügyfelek és a dolgozók. Nézhetjük a tulajdonos felől, hogy több országban van cége, külföldi vezetőket delegál, így bizonyos szint felett jellemző, hogy egy bizonyos ország szülöttei ülnek a székekben. Ez valamiféle gyarmatosításnak is tekinthető. Jó eséllyel felmerül az igény, hogy a különböző országbeli leányvállalatok közti szinergiákat megtalálják, viszont hamar a provinciális érdekekbe ütközhet a törekvés: a jól bejáratott helyi kapcsolódásokat nem szívesen rúgja fel senki. Szét is szedhetik a funkciókat országokra, a helyi csapatok pedig a helyi folyamatokat viszik, viszont lehetnek több országért felelős főnökök.

Igazából a működés, a munkakultúra adja a multik savát-borsát. Megfigyelések szerint jobb, mint az átlagos magyar cégeké. Egy népi bölcsesség szerint mindenki a maga szintjén nyomorog, tehát könnyű nem kilátni a helyzetünkből, de ha megpróbáljuk, és átgondoljuk, netán ki is próbálunk többféle munkahelyet, már nem is olyan szörnyű a multi. Az elégedetlenség eléggé alaptermészete az embernek, és még csak azt sem mondanám, hogy ez magyaros dolog.

Húsz éve egy nemzetközi suliba jártam, ahol mindent megkaptunk: kosztot, kvártélyt, önmegvalósítási lehetőségeket. Énekeltünk, színjátszottunk, zenéltünk, rajzoltunk, kirándultunk, élveztük az életet. De még így is megjelent az elégedetlenség a közösségben. A suli étkezdéje lett a célpont, azon belül is konkrétan az, hogy a rizs meg a krumpli milyen unalmas köretek. Szóval az elégedettség és a körülmények minősége nem feltétlenül mozognak egyenes arányosság szerint. Van, akinek fekszik a multi környezet, másoknak viszont sosem szabad multiban dolgozni. Sokkal nagyobbak a változások, mint egy állami szférában. A bérek sem egy bértábla szerint alakulnak, hanem optimális esetben nagyobb ugrások lehetségesek. Cserébe nagyobbak a változások és az elvárások. Benne van, hogy átszervezéskor megszűnik a pozíciód, még akkor is, ha jól teljesítettél. Viszont ez azt is jelentheti, hogy nem ragadsz benne a székedben. Több olyan történettel találkoztam, hogy egy megszűnt pozíció miatt valaki kikerült a langyos mocsárból, és először sírt, de aztán élete legjobb történésének tekintette, hogy mozdult.

Miért kerül valaki multihoz? A legtöbb álláshirdetést multik adják fel. Jó eséllyel azért, mert tényleg keresnek valakit az álláspiacon, és nincs még meg a kiválasztott. A multik uralják az állásbörzéket is. Nyíltan kint vannak a munkaerőpiacon, a márkanevüknek elvileg ott is van presztízse. Van felvételi folyamat, toborzás, ajánlási rendszer, és így talán kevésbé „urambátyám”, mint máshol. Megvan a rendszere a beilleszkedésnek és betanulásnak. Van gyakornoki lehetőség, vannak pályakezdő munkakörök, amikből van előrelépés. Behatárolható a tevékenységi kör, betaníthatóak a feladatok. Van, aki el se tudja képzelni magát kisvállalkozásnál, csak multinál, mert ott látja az előrelépést, motiválják a regionális, globális munkakörök, hogy egyre több országba elér a keze. Ez főleg pályakezdőkre jellemző.

Az is, hogy a fészekrakást is itt tudja megalapozni, mert bejelentett állása van, a bankok szóba állnak vele, bátran el tud adósodni. A fióka etetéséhez-neveléséhez is igen jól jön a multis háttér. Kimaxolható az állami apanázs, sok helyen extra apaszabi is jár, és a munka világába való visszatérés is biztosított. Mindehhez adott a nagy méret, a sok pozíció, a helyettesíthetőség, betanítható folyamatok, beugrósok határozott szerződéssel. Bár láttunk olyat is, hogy a beugrós annyira a főnöke szívéhez nőtt, hogy bevackolhatott maradóra, aztán egy másik főnöknek kellett megvédenie a mundér becsületét, amikor a kitúrt kolléganő szeretett volna visszatérni.

Aki nem pályakezdő, az már alapnak veszi az anyagi biztonságot, és kicsit feljebb nézelődik a Maslow-piramison. Mondjuk például a neki való emberi közeget keresi. A szakmaiságot és a vele járó bizalmat, ahol nem lesi senki, ki hol van és mit csinál, ahol a home office nem a lógás szinonimája, a főnök meg a csendőré. Ehhez tényleg egy fejlett társadalom munkakultúrája kell, és az tényleg importjószág. Igaz, már felnőtt egy olyan generáció, akik rendesen megjárták külföldöt, nem csak Bécset farmerért meg hűtőért. Tehát elvileg sokan magukba szívták a nyugati nyugalom kultúráját, aztán hazajönnek, hogy a nagyiék ne csak videóhívásban lássák az unokákat, és remélhetőleg a batyujukban nem csak a madárlátta delikáteszek kaptak helyet, hanem a nyitottabb, hatékonyabb munkakultúra lenyomatai is.

Van olyan perverzió is, hogy az embernek nem fekszik a protekció, akkor sem, ha ő a kedvezményezettje, hanem meghallgatta a népszerű, kiabálós pszichiáter tanácsát, és megméretteti magát. Ismeretlenül, semleges közegbe szeretne bekerülni az alapján, amit kitesz a tálcára. Persze így is számít a szimpátia, de mégis vegytisztább, mint az urambátyám-sógorkodás alapú bekerülés. Ez utópisztikusan hangzik, de mégis létezik: „Azért jöttem ide dolgozni, mert már amikor interjúztunk, a főnököm kapucnis pulcsiban jelentkezett be a kocsiból. Pedig az interjú egy hivatalos dolog, amikor két ismeretlen üzleti kapcsolatba lép egymással, és aminek van egy protokollja. Szimpatikus volt, hogy bár nem tudott megoldani minden körülményt, de tisztelettel beszélt, kérdezett, és partnernek tekintett a beszélgetésben. Arra gondoltam, hogy ha a főnök így viselkedik, akkor ebben a szervezetben ez a kultúra »járja«. Be is igazolódott.”

Sokan csak annyit mondanak, hogy bár szidják a céget, de amúgy elvannak. Hallottam olyanról is, aki látott már olyat, aki hasznosnak érzi magát, ritka tudást és tapasztalatot tud felmutatni, űrt tölt be a szervezetben, hozzá fordulnak az emberek. És bizony sima irodistáról van szó, nem sebészről. Egyébként ez a történet nem is annyira a multisággal kapcsolatos, inkább egy nagyon szerencsés egymásra találás. Viszont van, akit kifejezetten a multi kultúra ragad meg: „Az olyan ügyek miatt szeretek ennél a vállalatnál dolgozni, amiknél belelátok piaci sajátosságokba. Nekem ez izgalmas. Például hogy Indiában teljesen más a vevőkultúra, mint Európában, így sok mindent nem lehet ott megvalósítani, amit mi itt kitalálunk. A tipikus, magyaros jelenségektől egyébként mentesülök, mert csak külföldiekkel dolgozom. A magyaroknál a bennfentesség számít, és ha nem ismersz senkit, akkor te is senki vagy. Illetve azt látom, hogy a magyar az egy ego-vezérelt nemzet.”

A „koszt-kvártélyért” cserébe persze le kell nyelni bizonyos dolgokat, mert nincs olyan, hogy ingyen ebéd, ahogy a művelt portugál mondja. Előbb-utóbb mindenki érzi, hogy szeretne kilépni. A pénz egy idő után nem motivál, inkább csak amolyan alap. Kevesen olyan szerencsések, mint a fenti történetben, hogy hasznosnak érzik magukat. Sokan azzal szembesülnek, hogy értelmetlen döntéseket kell végrehajtani, a középvezetőnek szerepet kell játszania, a nevét adni fentről érkező utasításokhoz, hajszolni a kitűzött célokat, mindezek pedig kikövezik a kiégéshez vezető utat.

Akció!

Original price was: 1990,00 Ft.Current price is: 1600,00 Ft.

Molnár Gergely: Multisztika

Szerző: Molnár Gergely
Kiadó: Stílus és Technika
Oldalak száma: 132
Megjelenés: 2024
Kötés: Kartonált
ISBN: 978-615-82244-7-5
Méret: 148 mm x 210 mm x 7,15 mm

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0