A korrektúráról

A korrektúráról

A korrektúra szűk értelemben a szöveg helyesírási, értelemzavaró nyelvtani hibáit javítja ki.

A fenti egy sor teljesen jól összefoglalja a korrektor feladatát.

Nézzük kicsit bővebben, mik is lehetnek ezek a hibák:

  •  elütések
  • alanytévesztés
  • ragozási hibák
  • igeidők keverése
  • hibás szórend
  • indokolatlan vessző vagy határozott névelő használat
  • és minden olyan hiba, amitől a szöveg nem azt közvetíti az olvasó felé, ami az írói szándék volt.

A korrektor nagy gondot fordít az írói stílusra (figyelembe véve a nyelvi kifejezésmódot[1]), stilisztikára (nyelvi stílus) és stílusértékre (Érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmat kölcsönöznek a szövegnek. Az adott szövegben szereplő szavak és egyéb nyelvi elemek stílushatást keltenek – bár ezt elsődlegesen a szerkesztő [A szerkesztésről] ellenőrzi)[2].

[1] A magyar nyelvtan 10. évfolyamos tananyaga szerint megkülönböztetjük a szövegek stílusát, ami befolyásolja a szavak és kifejezések használatát, a mondatszerkezeteket, a szöveg felépítését (publicisztikai stílus, irodalmi stílus, hivatalos stílus, értekezés vagy esszé stb.).

[2] Veres Péter: Az író és a „helyes” írás (Magyar Nyelvőr – 82. évfolyam – 1958.)

Fontos, hogy a korrektor figyelembe vegye a narratív stílust, az író egyedi szóhasználatát, mondatszerkezetét, illetve az akadémia nyelvhasználattól történő minden olyan eltérést, ami az írói szándék megjelenítéséhez szükséges, tehát végig figyel arra, hogy az író egyedi fogalmazása, nyelvhasználata a mű egészében megmaradjon.

Amikor ilyennel találkozik, és véleménye szerint az távol áll az író eredeti elképzelésétől, esetleg a szövegkörnyezet alapján nem értelmezhető (nyelvújítás = új szavak képzése), akkor képes az írónak elmagyarázni, hogy az miért nem adja vissza az eredeti elképzelést.

Sokszor előfordul, hogy a korrektor nem kizárólag az íróval egyeztet egy-egy nyelvtani megoldáson, hanem a szerkesztő is részt vesz a folyamatban.

„Amikor azt mondják: figyelj csak, ezt többféleképp is ki lehet fejezni; vagy: vigyázz, ennek komikus értelme is van; vagy: ügyelj, hogy művelt, finomkodó környezetben így és így fejezd ki magad; vagy: mondhatod akárhogy, de írni csakis így illik – akkor szívleljük meg tanácsaikat.” – Nádasdy Ádám

Ezt a munkafolyamatot egészíti ki – amennyiben szükséges – a nyelvi lektor, akire anyanyelvi kéziratnál például akkor van szükség, amikor az író régies szöveggel írja meg a történet, vagy csak egyes részeit – pl. párbeszédet.

Szerzői- és magánkiadás során az író természetesen figyelmen kívül hagyhatja a korrektor javaslatait, a korrektornak pedig ilyenkor meg kell elégednie annyival, hogy ő jelezte a problémát, azonban a döntés az író kezében van, hogy hallgat-e a szakmai érvre vagy sem*.

*Évtizedes szakmai tapasztalatunk azt mutatja, hogy a figyelmen kívül hagyott szakmai érvek az elsődleges hibák, amelyeket a vásárlók és az olvasók felrónak a kiadvánnyal kapcsolatban.

Szerkesztői véleményezés, szöveggondozási szolgáltatásaink:

Hogy működik a jó könyvmarketing?

Letehetetlen...                         lenyűgöző stílus...                                                                                                       rabul ejtő...                                                           lebilincselő......

Milyen egy jó könyvborító?

Keresem azt a könyvet... A címére nem emlékszem,… ...csak arra, hogy egy férfi és egy nő ölelkeztek, és talán zöldes színe volt. ...csak arra, hogy az elején egy harcos áll karddal a kezében, és talán barnás színe volt. ...csak arra, hogy űrhajó van az elején, a...

Szerzői könyvkiadás egyszerűen

Megírtad? Kiadjuk. Ennyire egyszerű. Szerzői könyvkiadás könnyedén. Szerkesztés, korrektúra, mentorálás, tördelés, nyomdai kivitelezés, országos terjesztés, marketing. Az író elment vadászni, a szerkesztő meglőtte, a korrektor hazavitte, a tördelő előkészítette, a...

Hogyan válassz kiadót?

A választásEgyetlen szóval kifejezve: körültekintően. A barátságos hangnemben történő kommunikáció nem elég. Tisztában kell lenni a könyvpiac működésével, a terjesztői hálózattal, a szerzői joggal, a felhasználáshoz fűződő jogokkal, a könyvpiacra jellemző terjesztői-...

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.

A szerkesztésről

A szerkesztésről

A szerkesztő képes az író szemével látni a történetet, és annak ábrázolásának sajátosságai alapján értelmezni az egészet.

Szerkesztés során a beérkező kézirat nélkülözhetetlen részét képezi a szinopszis, esetleg egy rövid vázlat a történetről, ami nem kizárólag annak tartalmát mutatja be, hanem az írói elképzelést is. Ez nagyon fontos, mivel nagyban segíti a szerkesztő munkáját, mert nem vesz el időt, hogy kitalálja, mivel mit akart kifejezni az író. Tehát van egy viszonyítási alap, amihez igazodva könnyebb megállapítani, az írónak sikerült-e a saját elképzelését átültetni a történetbe, értve ezalatt a történet hangulatát, az általa keltendő érzéseket, amit általában a történet atmoszférájaként szoktak emlegetni. Emellett az is kiderül a szerkesztő számára, hogy az író a megfelelő narrációs stílust (elbeszélői magatartást) választotta-e a történet elmeséléséhez.

Az írónak van egy elképzelése, milyen érzést akar kelteni az olvasóban, a szerkesztési folyamat során pedig elemezzük, hogy sikerült-e megvalósítania.

SZERKESZTÉS soha nem egyenlő a korrektúrával, nyelvi lektorálással, vagy az irodalmi lektorálással.

A kézirat befogadása után a szerkesztő elolvassa azt, és a kivitelezésben talált hibákat jelzi az író felé, aki ennek fényében átgondolja és módosítja a történetet. Ebbe a fázisba tartoznak többek közt a logikai ellentmondások, narrációs eltérések, történetvezetés, információ-adagolás, karakter kidolgozottság, karakterek viselkedésének ellenőrzése (mindig úgy viselkedik-e, ahogy adott karaktertől elvárható, azaz nincsenek karakteridegen viselkedések), párbeszédek ellenőrzése (adott szereplő a szociális környezetének, iskolázottságának, és a történet jelenetének megfelelően kommunikál-e; pl. bíró a tárgyalóteremben teljesen másként fog beszélni, mint otthon a párjával vagy a gyerekével, vagy akár a boltban, ha felbosszantja valaki).

Amit a szerkesztő nyelvtani szempontból figyel, az a szöveg stílusértéke, azaz a szöveg érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmát előidéző fogalmazás, és hogy az adott szövegben szereplő szavak és egyéb nyelvi elemek képesek a megfelelő stílushatást kelteni. Minden más nyelvtani javítás, észrevétel a korrektor feladata [A korrektúra].

Az írónak képesnek kell lennie értelmezni a szerkesztő utasításait, amikor olyanokat ír: “átfogalmazni”, “stílustörés”, “logikai ellentmondás”, “nem kiegyensúlyozott mondatszerkezetek” stb. Nincs részletezés, nincs magyarázat. Ha ez szükséges, akkor az író még nem áll készen.

Ha a jobb hatás érdekében változtatni kell, akkor a szerkesztő nem példát fog írni rá, hanem megbeszéli a szerzővel, hogy mely részeket lenne érdemes módosítani. Ennek a folyamatnak a részeként léphet be az irodalmi lektor, amennyiben szükség van a munkájára. Ez akkor fordul elő, ha az író nem tudja, milyen technikákkal, írói eszközökkel tudja megoldani a szerkesztői utasítást, azaz az irodalmi lektor konkrét technikai javaslatokat tesz, akár segít adott rész kidolgozásában is.

A szerkesztett kézirat nem egyenlő a tökéletes kézirattal. A szerkesztett kézirat pusztán jobbá vált, mint amilyen előtte volt. Tökéletes nem létezik, csak jól, nagyon jól, netán zseniálisan megírt. Ezek mindegyikében talál a szerkesztő valamit, amit korrigálni kell, hogy még jobb legyen. Talán az irodalom az egyetlen művészet, ahol az alkotást nem szokták érintetlenül hagyni, ahogyan például a festészetben, szobrászatban. Az irodalomban elfogadott, hogy egy hozzáértő személy – aki az olvasó és az író közötti híd szerepét tölti be – módosítási javaslatokat tesz az író számára, amelyeket képes megindokolni, és nem pusztán szubjektív benyomások alapján látja el megjegyzésekkel a kéziratot.

Az író és a szerkesztő közös munkájának eredménye egy letisztultabb, olvasmányos történet.

Szerzői- és magánkiadás során az író jobban beleszólhat abba, hogy min hajlandó változtatni, a szerkesztőnek pedig ilyenkor meg kell elégednie annyival, hogy ő jelezte a problémát, azonban a döntés az író kezében van, hogy hallgat-e a szakmai érvre vagy sem*.

*Évtizedes szakmai tapasztalatunk azt mutatja, hogy a figyelmen kívül hagyott szakmai érvek az elsődleges hibák, amelyeket a vásárlók és az olvasók felrónak a kiadvánnyal kapcsolatban.

Szerkesztői véleményezés, szöveggondozási szolgáltatásaink:

Hogy működik a jó könyvmarketing?

Letehetetlen...                         lenyűgöző stílus...                                                                                                       rabul ejtő...                                                           lebilincselő......

Milyen egy jó könyvborító?

Keresem azt a könyvet... A címére nem emlékszem,… ...csak arra, hogy egy férfi és egy nő ölelkeztek, és talán zöldes színe volt. ...csak arra, hogy az elején egy harcos áll karddal a kezében, és talán barnás színe volt. ...csak arra, hogy űrhajó van az elején, a...

Szerzői könyvkiadás egyszerűen

Megírtad? Kiadjuk. Ennyire egyszerű. Szerzői könyvkiadás könnyedén. Szerkesztés, korrektúra, mentorálás, tördelés, nyomdai kivitelezés, országos terjesztés, marketing. Az író elment vadászni, a szerkesztő meglőtte, a korrektor hazavitte, a tördelő előkészítette, a...

Hogyan válassz kiadót?

A választásEgyetlen szóval kifejezve: körültekintően. A barátságos hangnemben történő kommunikáció nem elég. Tisztában kell lenni a könyvpiac működésével, a terjesztői hálózattal, a szerzői joggal, a felhasználáshoz fűződő jogokkal, a könyvpiacra jellemző terjesztői-...

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.

A szerkesztői munkamódszerről

A szerkesztői munkamódszerről

Nincs két egyforma szerkesztő.

Tényleg nincs. 😊

Íróként nehéz megérteni, hogy a szerkesztők is emberek, és mind valamilyen szempont alapján közelítenek meg egy történetet. Például egy kiadó szerkesztője leginkább abból a szempontból nézi át a nyers anyagot, hogy mi a kiadó profilja, és ha kiadhatónak is tartja a kéziratot, a szerkesztési javaslatok mindenképpen az alapján fognak megszületni, hogy a könyv minél jobban illeszkedjen a kiadói portfólióba. Természetesen ezt is kiadója válogatja, mert vannak kiadók, akik mernek 19-re lapot húzni, azaz az irodalommal, mint művészettel foglalkoznak, így a szerkesztés is ez alapján zajlik.

De most inkább arról írunk, a Stílus és Technikánál hogyan csináljuk. 😊

„Az emberek azt akarják olvasni, amit szívesen elképzelnek, és nem szeretik, ha a valóság ellentmond ennek.” – Rejtő Jenő: Vanek úr Párizsban

Először mindig azt nézzük, mi volt az írói szándék, még ha az író nem is volt vele tisztában, mert intuitív módon alkotott. Sok kezdő írónál előfordul, hogy nem dolgozza ki rendesen a történetet, és szinte „egyhúzásra” megír egy regényt. Ez nem lehetetlen, pusztán az esetek nagyon kis százalékában lesz a kész mű kiadásra megfelelő az eredeti formájában.

A következő lépés, hogy a szándékot összehasonlítjuk a megvalósítással, az írói eszközökkel, és ebből indulunk ki. És természetesen az író aktuális történetírói készségéből. 😊

Minden esetben kérünk szinopszist, és hogy kikergessük az írót a világból, egy cselekményvázlatot is, fejezetekre bontva.[1]

A szinopszis már körvonalakban ábrázolja, mit is szeretett volna le- és megírni, míg a cselekményvázlat ennek a kivitelezésének az elnagyolt bemutatása. Előfordult már olyan, hogy amikor az író a kézirat küldése előtt elkezdte megírni a cselekményvázlatot, több fontos dologra is rájött, amit elrontott, illetve hogy valamit még bele kellett volna írnia. Az is előfordul, hogy míg van, ami a szinopszisban és a cselekményvázlatban megjelenik, aminek bele kellett volna kerülnie a regénybe, a kéziratban még csak említés sincs róla.

Szóval akár megkapjuk ezeket, akár nem, elkezdünk dolgozni a kéziraton. Többnyire kétszer olvassuk el, és csak a második olvasás során fűzünk hozzá észrevételeket, mert ilyenkor már oda-vissza tudunk hivatkozni, hogy mi, hol és miért hibás.

Ha ezzel kész vagyunk, megy is a szerzőnek, aki vagy önállóan, vagy velünk egyeztetve végrehajtja a módosításokat. Amennyiben szükséges, lektorként is közreműködünk[2], azaz konkrét javaslatot teszünk adott ábrázolás megfelelő kivitelezésére, mindig figyelve az író sajátosságaira. Ugyanígy az is előfordulhat, hogy teljesen más struktúrát kell kialakítani, kezdve a dramaturgiától az információ-adagoláson át akár egyes karakterek lecseréléséig. Filmeknél is előfordul, hogy bizonyos színészek nem jók adott szerepre, történetírásnál miért ne fordulhatna elő, hogy egy másik karakterrel adott jelenet, dramaturgia jobb lesz. (Természetesen ezáltal maga a történet is. 🙂 ) De az is előfordulhat, hogy az író számára kedves jelenet ugyan rosszul jelenik meg (netán logikailag még hibás is), de kidolgozzuk, hogy illeszkedjen és a történet része maradjon.[3]

Előfordul az is, hogy az írónak csak az ötlet van meg halvány elképzelés mellett, és teljesen az alapoktól közösen építjük fel a történetet. Nem mindent, mert pl. a szereplőkről, a főbb eseményekről van elképzelése, mi csak abban segédkezünk, hogy hol érdemes és milyen fordulatot, fordulópontot beilleszteni; hogyan jelenjenek meg bizonyos dramaturgiai elemek stb., illetve milyen dramaturgiai elem lehet szükséges adott hatás eléréséhez, de hogy milyen írói eszközökkel éri el, azt ő választja meg[4].

 

Általában a szerkesztési – és lektori[5] – körök egészen addig tartanak, amíg azt nem lehet mondani, ennél többet nem lehet kihozni sem a szövegből, sem az íróból. Hiszen a szerző történetíró készsége – és hozzáállása – alapjaiban határozza meg, mit lehet maximálisan kihozni a történetből.

A korrektori folyamatnál szintén végig jelen van a szerkesztő is. Irodalmi szövegben gyakran fordul elő, hogy egy-egy központozás jelentősen eltér az akadémiai nyelvtan által helyesnek vélttől, viszont adott ábrázolás, írói kép miatt fontos, hogy abban a formában szerepeljen, és ezáltal az írói szándék elérje célját.

[1] Erre külön térnék ki, hogy mit szoktunk kérni: a nyers, bétázók és tesztolvasók javaslatai alapján NEM javított kéziratot.

[2] Amennyiben igényelt irodalmi lektorálást.

[3] Ez sokszor attól függ, hogy az író akar-e ennyi többletmunkát beleölni vagy sem.

[4] Kivéve, amennyiben kért irodalmi lektorálást, mert akkor erre is mutatunk példákat.

[5] Amikor lektorálásról írunk, az esetek többségében irodalmi lektorálást értünk alatta.

„A valóság egy megegyezésen alapuló illúzió” – Richard Morgan: Altered Carbon

Egy kezdő író regénye esetében nem ritka, hogy mire elkezdődik a tördelés, már tízszer elolvastuk. Ez azért fordul elő, mert a folytonos javítások miatt látni kell, hogy adott módosított részlet tényleg illeszkedik-e a szövegkörnyezetbe, mert szintén kezdő írói hiba, hogy amikor szerkesztünk, már másként ír, mint amikor elkezdte írni a regényt, mivel időközben fejlődött. Ilyenkor az új szövegek stílusban eltérhetnek a régitől, illetve a fogalmazás miatt megváltozhat adott rész jelentése az eredetihez képest.

A szerkesztés során hibás szórendet, vagy egyéb helyesírási hibát (stílusérték[1]) csak akkor szoktunk jelezni, ha amiatt teljesen más értelmet nyer adott írói kép, ábrázolás, mint ami a szövegkörnyezet alapján vélelmezhető.

 

A szerkesztés során figyelembe szoktuk venni, hogy mi az írói cél. A legtöbb esetben egyszerű dolgunk van, mert ez a megjelenésre alkalmas szöveg elérése. Ezt a legkönnyebb teljesíteni. Aztán ott van, hogy olvasott legyen, esetleg elismert stb.

Az is tény, hogy a tévhitekkel ellentétben egy szerkesztő általában csak jelzi a hibát, hogy: “dramaturgiai hiba”, “hibás ábrázolás”, “szórend”, “képzavar”, “stílustörés”, “karakteridegen” stb., és ebből egy kellően jó írónak tudnia kell, min kell változtatnia. Nem szokás részletezni, sem magyarázni. Az is előfordul, hogy a szerkesztő a szövegben csak kiemeli a hibás részeket, és semmit nem fűz hozzá. Többek közt ezért is van az, hogy normál kiadó szerkesztője elutasít egy kéziratot, mert abból már látja, kivel tud úgy dolgozni, hogy a felsorolt utasításokat megérti, vagyis íróként már elérte azt a szintet, így időt, ezáltal pénzt spórolva a kiadónak.

Nálunk ez annyiban működik másként, hogy az író a megrendelő, ezért vele egyeztetve haladunk végig, és igyekszünk úgy megfogalmazni a feltárt hibákat, hogy az a kevesebb tapasztalattal rendelkező, írástechnikailag még hiányos tudással rendelkező írók is értelmezni tudják.

[1] Érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmat kölcsönöz a szövegnek. Az adott szövegben szereplő szavak és egyéb nyelvi elemek stílushatást keltenek.

„Hőseimet egy közös szenvedély hevíti: hogy túljussanak valamin. Ahhoz, hogy megértsék az élet törvényeit, hogy felismerjék önmagukban és környezetükben a jót, mindazt, ami létezésük szépségét és belső igazságát megteremti, hogy hűek maradhassanak önmagukhoz, hőseimnek a gondolatok, keresések és felismerések gyötrelmes útját kell bejárniuk.” – Andrej Tarkovszkij

Amit mindig kerülünk, és soha nem várjuk el, hogy úgy legyen megírva a történet, ahogy mi írnánk meg, vagy amilyet olvasni szeretnénk. Teljes mértékben alkalmazkodunk az író elképzeléséhez, és ezt vesszük alapul a munkafolyamat során.

Mindig igyekszünk az író által írt történet zsáneri jellemzőit szem előtt tartani, és úgy javaslatokat tenni, hogy mit várnak/szeretnek az olvasók, és az író mit és hogyan akart megírni, mert nem minden esetben kell az elvárások szerint megírni egy regényt. Főleg, ha az író egyedi módon alkot adott zsánerben. Ebben az esetben nem fogjuk erőltetni, hogy “de hát ez a trend és olvasói elvárás”. Igyekszünk az íróval közösen úgy megtalálni a megoldást, hogy az olvasó is megkapja, amit elvár, és az író is önmaga maradhat.[1]

[1] Évtizedes szakmai tapasztalatunk azt mutatja, hogy a figyelmen kívül hagyott szakmai érvek az elsődleges hibák, amelyeket a vásárlók és az olvasók felrónak a kiadvánnyal kapcsolatban.

Tehát így szerkesztünk mi.

Szerkesztői véleményezés, szöveggondozási szolgáltatásaink:

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.

A szerkesztői véleményezésről

A szerkesztői véleményezésről

„Tehetségnek azt nevezzük, aki többet tud, mint amennyit tanult.”

– Osvát Ernő

Adott a kézirat, amit szeretnél kiadni, kiadatni, azonban nem vagy biztos benne, hogy történeted megfelel-e a kiadói vagy az olvasói elvárásoknak. Próbálkoztál már, számtalan kilincset koptattál fényesre, mégse vállalta be egyetlen kiadó sem, és még a pályázatokról is mindenféle visszajelzés nélkül kipergett életed egyik legfontosabb része.

A szerkesztői véleményezés pont arra jó, hogy választ kapj minden olyan kérdésre, amit tudni akartál a kéziratodról, de eddig nem merted senkitől sem megkérdezni. Vagy kérdezted, azonban mégsem sikerült az előrejutás a kapott tanácsok alapján. Vagy amit kaptál, azzal nem sokra mentél.

A Stílus és Technika részletes leírást ad a beérkező kéziratokról, amelyben kitér minden olyan területre, amiben a történetnek vagy az írónak mindenképpen fejlődnie kell, vagy arra, hogy a kézirat alkalmas-e szerzői-, magán- vagy normál kiadói kiadásban történő megjelentetésre.

A vélemény elkészítéséhez a szerkesztő a teljes történetet elolvassa, hogy teljes képet kapjon a kéziratról.

A szerkesztői értékelésben leírásra kerül a történetről alkotott összkép, erősségek, hiányosságok. Itt kerül említésre, mely részek vitték előre a történetet, és melyek akasztották meg. A szerkesztő itt jelzi azt is, hogy mennyire tartotta egyedinek az ötletet, a kivitelezést, a narráció választást stb.

Az író kap egy szerkesztői észrevételt is, amelyben részletesebben kifejtésre kerülnek az említett hibák, és hogy az miért hiba. Módosítási javaslatot a szerkesztő továbbra sem tesz, sem tanácsot a hibák elkerülésére, és nem is tűzdeli tele megjegyzésekkel a dokumentumot, mivel az már a szerkesztési munka része lenne*.

számon tartani az összes tehetséget”

– Osvát Ernő

A szöveget korrektori észrevétellel is ellátjuk az első pár oldal alapján, így az író láthatja, milyen nyelvtani és egyéb központozási hibák fordulnak elő a szövegben, amelyek rontják annak érthetőségét és olvasási élményét.

*Jóváírási lehetőség: A visszaküldött értékeléssel együtt a Megrendelő árajánlatot kap a kézirat komplex szöveggondozására (amely tartalmazza: irodalmi szerkesztés, irodalmi lektorálás, irodalmi korrektúra). Az árajánlat alapján megrendelt komplex szöveggondozás árából a kézirat véleményezésének ára jóváírásra kerül. A kedvezményt 1 éven belüli szolgáltatás megrendelés esetén lehet igénybe venni.

Szerkesztői véleményezés, szöveggondozási szolgáltatásaink:

Hogy működik a jó könyvmarketing?

Letehetetlen...                         lenyűgöző stílus...                                                                                                       rabul ejtő...                                                           lebilincselő......

Milyen egy jó könyvborító?

Keresem azt a könyvet... A címére nem emlékszem,… ...csak arra, hogy egy férfi és egy nő ölelkeztek, és talán zöldes színe volt. ...csak arra, hogy az elején egy harcos áll karddal a kezében, és talán barnás színe volt. ...csak arra, hogy űrhajó van az elején, a...

Szerzői könyvkiadás egyszerűen

Megírtad? Kiadjuk. Ennyire egyszerű. Szerzői könyvkiadás könnyedén. Szerkesztés, korrektúra, mentorálás, tördelés, nyomdai kivitelezés, országos terjesztés, marketing. Az író elment vadászni, a szerkesztő meglőtte, a korrektor hazavitte, a tördelő előkészítette, a...

Hogyan válassz kiadót?

A választásEgyetlen szóval kifejezve: körültekintően. A barátságos hangnemben történő kommunikáció nem elég. Tisztában kell lenni a könyvpiac működésével, a terjesztői hálózattal, a szerzői joggal, a felhasználáshoz fűződő jogokkal, a könyvpiacra jellemző terjesztői-...

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.