Az írói blokk megelőzése 1.

Az írói blokk megelőzése 1.

Az írói blokk

nem más, mint olyan pszichés állapot, amiből az író nem tud kilépni. Ez nem minden esetben magával a történettel vagy az írással kapcsolatos, hanem olykor külső tényezők, például magánéleti vagy társadalmi probléma idézi elő.

Ebben a bejegyzésben nem magát az írói blokk kiváltó okait vizsgáljuk, hanem abban próbálunk segíteni, miként tudsz ismételten az írásra figyelni, folytatni a regényírást.

 

Első lépések

Például rendszeres mozgással leküzdheted az írói blokkot. Tudtad, hogy amikor sportolsz vagy olyan tevékenységet végzel, mint például séta, fára mászás stb, az agy kreativitásért felelős része aktívabbá válik? Ezért fordul elő, hogy amikor egy író elmegy csak úgy sétálni (nem a boltba, nem munkába, hanem mint kikapcsolódás), azt követően úgy érzi, sokkal könnyebben megy az írás. Ennek oka többek közt, hogy a test mozgásának hatására endorfin szabadul fel az agyban, a mozgás segít megszabadulni a feszültségtől és ellazítja az izmokat. Mivel a test és az agy közeli kapcsolatban állnak egymással, ha testünk ellazul, úgy mi is megnyugszunk, megszabadulunk a feszültségtől.

Ha a séta ráadásul erdőben történik egy kirándulás kereten belül, a hatás meg erősebb, mivel a természet nyugtatóan hat a pszichére.

 

Jóga, meditáció, tai-chi

A megnevezett módszerek bármelyike segíthet a blokk feloldásában.

Szórakozás

Az írói blokkon szinten segít a más jellegű kikapcsolódás, mint például a zenehallgatás, de még jobb egy koncert, mozi, színház vagy valamilyen szabadtéri program. De sokat segíthet egy kiállítás megtekintése.

Ahogy a közeli ismerősökkel való találkozás egy hangulatos helyen.

Ugyanígy jó megoldás lehet, ha olvasunk. Lehetőleg olyan tematikájú könyvet, ami távol áll attól a zsánertől, amit épp írunk. De ez nem csak szórakoztató könyv lehet, hanem életrajz, szakkönyv, tudományról szóló stb.

 

Írás

Az is megoldás lehet, ha nem azt a regényt írjuk, hanem csak úgy, minden kötöttség nélkül. Bármit. Ami éppen jön. És ahogyan jön. Ne foglalkozzunk formai és technikai szabályokkal. Csak írjunk!

Ha sokáig köt gúzsba az “ihlet” hiánya, tanuljunk. Fejlesszük magunkat, ami nem kizárólag a történetíráshoz kapcsolódhat. A nyelvtanulás például igazoltan pozitív hatással van az agy „frissen” tartására.

De ha egy jó kis írói közösség tagjai vagyunk, akkor csináljunk egy kerekasztal beszélgetést, ahol mindenki arról a történetéről mesél, amit éppen ír. A beszélgetés közben felmerülő kérdések pedig lehet, hogy átbillentenek a holtponton, mert a másik író olyan oldaláról látta a történetedet, amelyikről te nem. És ez rávilágíthat arra, miért akadtál el.

Amennyiben megoldható, rendszeresen tartsatok ilyen összejövetelt, ahol átbeszélitek a történeteiteket.

 

Soha ne add fel, soha ne hátrálj!

Az sose növelje bennünk a félelmet, ha napokig, esetleg hetekig nem írunk egy sort se. A történetírást nem lehet elfelejteni. Viszont csak akkor van értelme, ha örömet okoz.

 

Forrás: A Szerkesztő válaszol blog.

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig | A Szerkesztő válaszol

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig | A Szerkesztő válaszol

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

A bejegyzés kizárólag a szórakoztató irodalmi művek szempontjából mutatja be a kiadási folyamatokat.

A kezdet

A regényírás egy nagyon izgalmas és kreatív folyamat, ahol az írók megoszthatják gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat az olvasókkal.

A könyvkiadásnak számos előnye van, például:

  • A fiókon kívül mások is olvashatják a történetet.
  • Az író által írt regény segíthet másoknak a mindennapi életet könnyebbé tenni.
  • Ezek a történetek ösztönzőleg hathatnak az olvasóra.
  • Az olvasott történet segíti az olvasót a mindennapi problémák megoldásában.
  • Segíthet megérteni a körülöttünk lévő világot.
  • Megismerhetünk más gondolkodásmódú embereket, akikkel a való életben ritkán találkozhatunk.
  • Olyan helyekre juthatunk el, ahová soha vagy nagyon kis eséllyel (pl. más bolygók, más korok).

 

1. Szerkesztés

A pozitív döntést követően következik az érdemi munka a kéziraton, maga a szerkesztés.

Több körből áll. Az első körök szerkezeti és technikai hibákra mutat rá (dramaturgia, dramaturgiai ív, karakterábrázolás, párbeszédek, információadagolás, fejezetek sorrendje, jelenetek felépítése). A következő körök ezek ellenőrzéséről szól, mellette a szerkesztő stilisztikai (a szöveg érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmát előidéző fogalmazás) észrevételeket szintén tesz.

Ahogy a történet egyre jobban elnyeri végső formáját, a szerkesztési folyamat egyre inkább a szöveggel kezd el foglalkozni. A szerkesztő figyeli, hogy a történet szövege mennyire igazodik adott zsánerhez, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz adott részek megfelelő átírásához (bár ez utóbbi inkább irodalmi lektori feladat).

Irodalmi lektor, aki az írónak konkrét technikai tanácsokat ad a megfelelő kivitelezéshez, ha szükséges, konkrét példákat is ír a megoldásra, ami alapján az író már képes elvégezni a szükséges módosításokat (tehát nem a szerkesztő vagy a lektor írja meg a szerző helyett, hanem neki kell a felvázolt javaslat vagy példa alapján).

 

2. Korrektúra

Amikor a történet elnyerte végleges formáját, következik a korrektúra, ahol a nyelvtani hibák (elütések, ragozások, szóismétlések, feleslegesen használt kötőszavak stb.) mellett az értelemzavaró fogalmazások szintén jelzésre kerülnek (például: “János felé fordul.” János fordul valaki felé vagy János felé fordul valaki?)

A korrektor munkáját egészítheti ki a nyelvi lektor, amennyiben szükséges (korhű szöveg, fordított szöveg stb).

A korrektor a munkája során végig egyeztet a szerkesztővel, mivel előfordulhat, hogy egy-egy átfogalmazás, vagy akár egy szó is megváltoztathatja egy adott jelenet dramaturgiáját. Ilyenkor megbeszélik, a változtatást hogyan érdemes elvégezni, ezt pedig közlik az íróval, aki az információk alapján átdolgozza a szükséges részt.

Itt szintén igaz, hogy ha a korrektor tesz is konkrét javaslatot az átírásra, a szerzőnek nem azt kell bemásolnia, hanem az alapján elvégeznie a szükséges módosítást (a történetet az író írja, mindenki más csak segít jobbá tenni a történetet és a szöveget).

3. Szakmai lektorálás

A legtöbb szórakoztató irodalmi műnél nem kerül rá sor, vagy nem olyan mélységben, hogy az lektorálásnak legyen nevezhető. Ettől függetlenül, amikor érdemes lehet szakmai lektort felkérni a regény megírása előtt vagy után:

  • történelmi eseményt feldolgozó regény, ahol az író történelmileg hű történetet ír
  • sci-fi történet, amennyiben a tudomány hangsúlyos a történetben
  • krimi, amennyiben nagyon pontosan szeretnénk a nyomozást és az elkövetést ábrázolni
  • dokumentumregény, amikor a könyv alapjául szolgáló történet hiteles dokumentumok alapján kerül megírásra
  • Ezek a legáltalánosabb esetek. Szakmai lektor alkalmazását leginkább az érintett téma mélysége és részletessége határozza meg minden regény esetében.

 

4. Tipográfia, borítóterv

A tipográfia nem csak a betűkkel való tervezést jelenti, hanem a szöveg és a kép együttes elrendezését is, amely segíti az információ megjelenítését és megértését.

Könyvkiadás során a tipográfus feladata, hogy olyan írásképet alakítsanak ki, amely esztétikus, célszerű és összhangban van a könyv tartalmával és célközönségével. Nem kizárólag a szöveg kinézetét befolyásolja, hanem a hangulatát, a jelentését és az olvasási élményt is.

A borítóterv készítése izgalmas folyamat, és sok tényezőtől függ.

A borítóterv nemcsak a könyv tartalmát, hangulatát és műfaját kell, hogy tükrözze, hanem a szerző személyiségét, a célcsoport elvárásait és a piaci trendeket is figyelembe kell vennie. Elkészítése többnyire csapatmunka, amelyben a szerkesztő, a tervező, a grafikus és a szerző is részt vesz.

A borítónak fel kell keltenie az olvasók érdeklődését és kíváncsiságát, hogy meg akarják venni és el akarják olvasni a könyvet.

A borítótervezés során több szempontot is figyelembe kell venni…

 

Olvasd tovább: A Szerkesztő válaszol blog.

Regényíró kurzus | Lépj ki a sémákból!

Regényíró kurzus | Lépj ki a sémákból!

Unod már az elcsépelt klisékből építkező sztorikat?
Se olvasni, se írni nincs már ilyet kedved?
Akkor tanulj meg íróként gondolkozni!

Tanulj a nagyoktól

“Vázlatai árulkodnak hősei sok gondolkodást igénylő megalkotásának folyamatáról, s arról, hogy először egy vezérmotívumot kitalálva aköré építette fel magát a művet. A jó tervet tartotta hozzá a legfontosabbnak.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Vagy tőlünk.

Regényíró kurzusaink során mélyreható ismereteket szerzel a történetírás terén, ami hozzásegít, hogy regényed kiadásra kerüljön.

Tanulj meg íróként gondolkozni!

Regényíró kurzusaink során nem pusztán a karakterábrázolást, az információadagolást vagy a dramaturgiát sajátíthatod el, hanem azt is, hogyan gondolkozik egy író.
A téma az utcán hever – szokták mondani, azonban nem mindenki tud egy adott témával mit kezdeni.
Azonban egy író – vagy bármely más alkotóművész – igen, mivel a gondolkodásmódja hozzásegíti, hogy egy-egy adott témát másként lásson, és így teljesen más megközelítéssel mutassa meg a közönségnek.
Ahogy a regényírást, úgy az íróként való gondolkodást szintén lehet tanulni.

Persze, vannak, akiknek van érzékük, netán tehetségük a történetíráshoz, ezért nekik könnyebb máshonnan megközelíteni a dolgokat.
A jó hír viszont az, hogy ez a készség fejleszthető.

Regényíró kurzusok

Egyedi, személyre szabott, a tanuló tudásszintjének megfelelő feladatokkal dolgozunk. A kurzusokat modulárisan építettük fel, akkor lépünk tovább, ha a résztvevő már sikeresen tudja alkalmazni a tananyagban foglaltakat. Figyelmet fordítunk arra, hogy megtalálja saját írói stílusát, ami alapvetően határozza meg művei hangulatát, sikerességét. A kurzus során az alap technikák mellett a megfelelő ábrázolások eléréséhez szükséges megoldások elsajátítására is hangsúlyt fektetünk.

Regényíró kurzusaink során nem pusztán a karakterábrázolást, az információadagolást vagy a dramaturgiát sajátíthatod el, hanem azt is, hogyan gondolkozik egy író.
Wágner Szilárd

Wágner Szilárd

szerkesztő, meseterapeuta

A képzéseket Wágner Szilárd szerkesztő, meseterapeuta tartja, aki a tanfolyamot az általa ismert mesediagnosztikai, -terapeuta módszerek alapján állította össze. Ezáltal a résztvevő az írástechnika mellett a történetalkotáshoz szükséges látásmódot és gondolkodást szintén elsajátítja, így képessé válik bármely zsánerben alkotni, a zsáneri kliséket megfelelően alkalmazni. Nem lesz többé gondja, hogy miről írjon, ahogy az sem, hogyan írja meg a kitalált történetet. Az ötletét képes lesz egyedi módon, saját narratív stílusában megírni.

Regényíró kurzusainkat itt találod:

Regényíró kurzus kezdő

Regényíró kurzus haladó

Segítség a regényíráshoz

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0