Kezdő írói hibák – E/1 narráció

Kezdő írói hibák – E/1 narráció

Kezdő írói hibák

A kezdő írók többsége E/1-es narrációval kezd írni, ami első nekifutásra könnyebbnek tűnik, azonban sokáig nem veszik észre, mennyire bekorlátozza a történetírást. Amíg az író gyakorlatlan, könnyen esik abba a hibába, hogy azonosul a karakterrel, vagyis ő lesz a karakter, ezáltal sem a narratív eszközök, sem pedig a karakter nem lesz az írótól eltérő (igazából a saját személyes narratív eszközeivel meséli el a szereplő történetét – bővebben: A személyes narratíva a regényírásban cikkben; hamarosan). Addig ez nem is probléma, amíg az író személyiségével egyező karakter kerül megjelenítésre, azonban manapság egyre divatosabbak (főleg romantikus zsánerben) a váltott nézőpontkarakteres E/1-es narrációk. Ilyenkor viszont már kimondottan nagy hiba.

A karakterek egymás tükörképei, a dialógusaik nem különülnek el (általában minden szereplő ugyanúgy beszél, ugyanazok a szlengek csípődtek be náluk stb.), folyamatosan az író érzéseit, gondolatait szajkózzák.

Kulcsfogalmak:

  • E/1 narráció
  • E/1 narratív stílus
  • E/1 narratíva

Különböző nézetek, más szemszög

Milyen hátrányai vannak?

Mivel az író a karakterben él, ahogy már írtam, sokszor az író érzései köszönnek vissza, az ő világnézete, viselkedése, szokásai, nyelvhasználata, fogalmazásmódja. Rosszabb esetben igyekszik a környezetében megfigyelt személyek szokásaival felruházni a szereplőt, azonban mivel nem ismeri ezek kialakulásának a hátterét, így idegenül hat, nem tudja E/1-ben átadni, mivel számára ismeretlen annak a viselkedésnek az érzelmi és gondolati töltete. Ez akkor ugrik ki a legjobban, amikor egy karakter jellemzőit egymástól eltérő személyiségű emberekből próbálja felépíteni.

Ugyanígy kezdő írói hiba, amikor adott nézőpontkarater fejezetében nézőpontot váltanak, azaz a történet másik szereplőjének a nézőpontjába váltanak, mert nem tudta másként megoldani az adott cselekmény leírását.

E/1 mint kezdő írói csodafegyver

Az E/1 narrációt sok helyen kimondottan javasolják kezdőknek, miközben egyáltalán nem alkalmas rá, hogy egy kezdő, a technikákban járatlan író megfelelően tudjon így történetet írni.

Leggyakoribb ilyen hiba a már fentebb is írt, hogy az író nem tud magától elvonatkoztatni, ezért a karakterei önmaga klónjai, csak más jelmezbe öltöztetve.

Ugyanígy nehezen oldják meg, hogy E/1-nél nem láthatják a karakterek saját magukat kívülről („Arcomra kiült a döbbenet.”) és nem ismerhetik a másik érzéseit („Jack gyomra az idegességtől görcsbe rándult.”), miközben adott jelenet dramaturgiájához ez szükséges lenne.

Narratív stílus E/1-ben

A narratív stílusnál (elbeszélői magatartás) szintén hibát hibára halmoznak, amikor nem figyelnek a szereplő jellemzőire. Ilyen hiba, amikor egy általánosan képzett, de alacsony iskolázottságú, nem művelt szereplő szépirodalmi tájleírásokat használ, vagy amikor az értelmiségi karakter szókincse alulmúlja az 1 éves gyermekét.

Az is a hibák sorát gyarapítja, amikor nincs egyedi stílusa a karakter szövegének. Márpedig E/1-nél úgy kell felfogni a történet írását, mintha nem az író, hanem az adott karakter mesélné el a rá jellemző egyediséggel. Ezért ki kell alakítani a „mesélőre” jellemző elbeszélési magatartást, és ennek leginkább a leíró részekben kell megjelennie.

Mivel a nyelvhasználat egyedi, mindenkire jellemző tulajdonság, ezért egy kezdő írónak megjeleníteni a történet során azt, hogy egy tudós vagy egy könyvelő milyen szókinccsel, mondatszerkezettel kommunikál – ha csak nem azon a területen dolgozik –, szinte lehetetlen.

Dramaturgia és információadagolás

Tovább nehezíti az író dolgát ilyenkor a dramaturgia és az információadagolás kialakítása, mivel íróként sokkal többet tud, mint maga a karakter, mégis úgy kell megírni a sztorit, hogy az írói elképzelés alapján alakuljon (szerk. megj.: Nem, az nem jó, amikor a karakterek önálló életre kelnek. Az azt jelenti, hogy az író nem gondolta át megfelelően a történetet.). Ilyen esetekben a karakter döntéseit befolyásoló információk behozatalát alaposan át kell gondolni, hogy logikailag a helyén legyen. Ahogyan azt is, hogy egy-egy ábrázolás hogyan jelenjen meg.

Ne felejtsük el, hogy az olvasó mindent csakis a karakter szemén át lát, a karakter gondolkodása és érzései alapján éli át a történetet. Ez egyben nagyon sok lehetőséget ad az úgynevezett „tévútra” terelésben, azonban pont ez a hátránya is, hogy nehéz úgy írni, hogy a karakter nem tudja azt, amit az író.

E/3 esetében van lehetőség a dramaturgia alakítására, hogy a narrátor olyan információkat is az olvasó tudomására hoz, amit a karakter még nem ismerhet, ezáltal növelheti vagy csökkentheti a feszültséget.

(Példa – romantikus zsáner: az olvasó már tudja, hogy mind a két karakter szerelmes a másikba, azonban a körülmények miatt ezt még nem tudták a másiknak elmondani, ezért a karakterek még nem tudják, hogy az érzelmeikkel nincsenek egyedül. Itt az adja a feszültséget, hogy az olvasó a boldog lezárást várja, ezért drukkol a karaktereknek, hogy végre egymásra találjanak.

Példa – krimi zsáner: az olvasó tudja, hogy ki a gyilkos, így a feszültséget az váltja ki, hogy a nyomozó időben rájöjjön és elkapja a tettest. Példa – fantasy zsáner: az olvasó már tudja, hogy a karakternek milyen kihívással kell szembenéznie, itt az izgalmat az adja, hogy mikor jön rá és megtalálja-e a megoldást, mivel olyan feladatot kapott, amit a képességei alapján nem tudna megcsinálni.

Példa – sci-fi zsáner: az olvasó már tudja, hogy mi a küldetés sikeres megoldásának a titka, az izgalmat az adja, hogy a karakterek a tudásuk alapján erre mikor jönnek rá.)

A leírt példákban lévő információk E/1-nél csak akkor kerülhetnek az olvasó tudomására, amikor maga a szereplő is megismeri ezeket*. Azonban maradva annál a technikai megoldásnál, hogy ezek váratlan fordulatként következnek be, csak akkor válhat a karakter számára nyilvánvalóvá, amikor már javában az „akadály” leküzdésén ügyködik és ébred rá, hogy rászedték stb., előtte nem. Tehát itt csak egy folyamat végén látja át az egészet és tudja új megközelítésből szemlélni. Vagy soha nem jön rá, vagy csak a történet végén derül fény minderre. (Vagy a klasszik Deus ex Machina, jön egy ismerős – vagy ismeretlen – karakter és segít a szereplőnek valamilyen módon, de ez 1. borzalmasan klisés, 2. elvész az az izgalom, hogy a főszereplő a maga erejéből éri el a célt. Márpedig kalandregénynél azt szeretik az olvasók, ha a főszereplő felnő a feladathoz és önerejéből válik eredményessé.)

*Természetesen E/1 narrációval írt váltott nézőpontkarakteres regénynél ez megoldható, a példában az egy nézőpontkarakteres E/1-ben írt történeteket vettük alapul.

Kezdő írói hibák

Javaslat E/1-es regény írásához

Mielőtt E/1-ben írsz, alaposan dolgozd ki a karaktert. A születési dátumától kezdve a világnézettől a rá jellemző testbeszéden át az általa használt szlengekig és mondatszerkezetig bezárólag (attribútumok és attitűd). Nem elég például csak annyi, hogy transznemű, hanem azt is tudnod kell róla, hogy amikor a szexuális vágy felébred benne, az hogyan ébred fel benne, milyen fokozatai vannak, mik befolyásolják ezt, és azt is, hogy konkrétan mire gerjed, amitől annyira felfokozott nemi izgalomba jön, hogy elveszti a fejét. Ugyanígy tisztában kell lenned az élet többi területén is a viselkedéseivel. Mondhatjuk úgy is, hogy őt jobban fogod ismerni, mint saját magadat.

Vagy…

Alkalmazz archetípust, akinél nem kell bajlódni az előélettel és a többivel, mivel a sztereotip megközelítés miatt azt adja, amit az olvasó elvár adott mesélőtől. Mind szövegben, mind viselkedésben. Az más kérdés, hogy ez is alkalmas eszköz az olvasó figyelmének a felkeltésére, amikor bedobunk a jól ismert (és várt) viselkedésektől, reakcióktól eltérőt, amikor összetörjük a sztereotip elképzeléseit.

A karakter (mesélő) kialakításánál mindig figyelj arra, hogy a jellemzői alkalmasak legyenek a kitalált történet dramaturgiáját maradéktalanul teljesíteni. Amennyiben nem, akkor vagy más dramaturgiát találj ki a kellő hatás eléréséhez, ami passzol a „mesélőhöz”, vagy a karakter jellemzőit módosítsd úgy, hogy megfeleljen az írói elképzelésnek.

Amennyiben felmerült benned, hogy E/1-es nézőpontnál regényt írni olyan, mint amikor kiemelünk egy szereplőt egy történetből és ő mesélné el a sztorit, ahogy ő látja, akkor azt kell mondanom, hogy igazad van. Pontosan így kell E/1-ben regényt írni.

Idővel szót ejtünk még további kezdő írói hibákról, amelyek kerülésére érdemes figyelni.

A következő posztban a narrációról és narratív stílusról írunk.

Regényíró kurzus
Írómentorálás és szerkesztés
Íróképzés – Tanulj meg íróként gondolkozni

Íróképzés – Tanulj meg íróként gondolkozni

Íróképzés – Tanulj meg íróként gondolkozni

Mit jelent írónak lenni?

Van, aki a regényírásra vagy bármilyen történet írására művészetként tekint, más az önkifejezés egyik módjának tartja, míg megint más pusztán le akar írni egy történetet, és reméli, hogy valakinek tetszeni fog.

Megannyi megközelítés, és mégis, hogy lehetne eldönteni, ki író közülük?

Talán egyetlen kapocs van köztük, ami ezt a kérdést segíthet eldönteni:

Mind képesek a gondolataikat történet formájában elmesélni, mégpedig úgy, hogy azt az olvasó élvezze.

Lehet-e belőled író?

Lehet.

Sokan felhozzák ilyenkor, hogy jó író csak abból lehet, aki tud helyesen írni, ismeri a világirodalom klasszikusait, sokat olvas, álmából felverve is tökéletesen felmondja a magyar nyelvtan szabályait. Ezek részben igazak. Azonban elsődlegesen ahhoz, hogy valakiből író lehessen, az szükséges, hogy íróként legyen képes gondolkodni, mert ez az íróként gondolkodás adja meg azt, hogy a képzeletében létrejövő történeteket képes legyen úgy leírni, hogy azt az olvasó élvezettel olvassa.

A helyesírás és a szövegírás fejleszthető, és szerencsére az íróként való gondolkodás is.

Az, hogy milyen író válik belőled, csakis rajtad múlik. Itt nem számít, hogy milyen a testfelépítésed, hogy mennyire voltál jó irodalomból vagy történelemből, egyedül az számít, mennyi munkát vagy képes beleölni abba, hogy fejleszd magadat.

Kell-e tehetség az íráshoz?

Mit nevezünk tehetségnek? Természetesen vannak emberek, akiknek könnyedén megy a gondolatok szavakba, mondatokba öntése, azonban nekik szintén szükségük van a képességeik fejlesztésére.

Ahogy Richard Bach mondta: “A profi író az az író, aki nem hagyta abba.”

Vagyis semmit nem ér a tehetség befektetett munka nélkül, ezért ha elég elkötelezett vagy, akkor idővel a tehetség lesz a legkevésbé lényeges dolog az írói életedben.

Hogyan válhatok íróvá?

Az elhatározás mellett szükséged lesz tanulásra. Sok-sok tanulásra és még több gyakorlásra. Fejlesztheted magad autodidakta módon, vagy részt vehetsz valamilyen íróképzésen is. Ez utóbbi előnye, hogy egy tapasztalt író, szerkesztő, irodalmi lektor vagy oktató útmutatásával tanulsz, ahol folyamatosan kapsz visszajelzést, így a hiányosságaidat hamarabb magad mögött hagyhatod.

Íróképzés

Kinek van rá szüksége?

Mindenkinek, aki íróvá szeretne válni, vagy jó történeteket szeretne jól megírni. Ha megnézed az irodalom nagy alakjait, mindnek volt mentora, aki segített nekik a fejlődésben (meg szerkesztőjük).

Manapság már nem egyszerű mentort találni, viszont nagyon sok helyen található íróképzés.

Mit tud adni egy íróképzés?

Ez képzésenként eltérő. Segíthet jobban átlátni a regényírás lépéseit, a történetek szerkezetét, néha pedig megpróbálja megmutatni, hogyan lehet adott zsánert jól írni.

A Stílus és Technika íróképzése annyiban tér el más íróképzéstől, hogy nem egy adott részterületet igyekszünk megtanítani, hanem az írói gondolkodást szeretnénk megmutatni, mégpedig meseterápiás módszereken alapuló képzéssel. Ezáltal a képzésen résztvevő idővel képessé válik bármilyen történetet megírni, legyen szó krimiről vagy romantikusról, regényről vagy novelláról.

Írókurzus

Írókurzusunk során nem pusztán a karakterábrázolást, az információadagolást vagy a dramaturgiát sajátíthatod el, hanem azt is, hogyan gondolkozik egy író.

Egyedi, személyre szabott, a tanuló tudásszintjének megfelelő feladatokkal dolgozunk. A kurzusokat modulárisan építettük fel, akkor lépünk tovább, ha a résztvevő már sikeresen tudja alkalmazni a tananyagban foglaltakat. Figyelmet fordítunk arra, hogy megtalálja saját írói stílusát, ami alapvetően határozza meg művei hangulatát, sikerességét. A kurzus során az alaptechnikák mellett a megfelelő ábrázolások eléréséhez szükséges megoldások elsajátítására is hangsúlyt fektetünk.

A mesék bennünk élnek

Hogy mennyire, azt a kurzus ideje alatt tapasztalni fogod, mivel a történetírás elsajátításához a mesediagnosztikai és -terapeuta módszerek alapján kidolgozott képzésen veszel részt.

A mesék bennünk élnek
Wágner Szilárd

Wágner Szilárd

szerkesztő, meseterapeuta

A képzéseket Wágner Szilárd szerkesztő, meseterapeuta tartja, aki a tanfolyamot az általa ismert mesediagnosztikai, -terapeuta módszerek alapján állította össze. Ezáltal a résztvevő az írástechnika mellett a történetalkotáshoz szükséges látásmódot és gondolkodást szintén elsajátítja, így képessé válik bármely zsánerben alkotni, a zsáneri kliséket megfelelően alkalmazni. Nem lesz többé gondja, hogy miről írjon, ahogy az sem, hogyan írja meg a kitalált történetet. Az ötletét képes lesz egyedi módon, saját narratív stílusában megírni.

Segítség a regényíráshoz

Blogunkon több bejegyzést is találsz, ami segíthet téged az íróvá válásban. Tippek, trükkök, gyakorlati tanácsok.

Írómentorálás és szerkesztés egyben

Egyéni tanácsadás és irodalmi szerkesztés

Amennyiben van már kész regényed és szeretnéd eljuttatni a megjelenésig, de úgy érzed, van még mit tanulnod, akkor érdemes a szerkesztéssel egybekötött mentorálást (íróképzést) választanod.

Írómentorálás és szerkesztés

"Örömmel hallom, hogy végre felvállaltad cégszerűen, úgymond hivatalosan is a kezdő írók támogatását. Évekkel ezelőtt, amikor a weboldalad pályázatára jelentkeztem, már akkor is azt hittem, hogy ez a munkád, hiszen állandóan segítettél."

Győrvári József

"Szilárd, benned az a lenyűgöző, hogy bármit is csinálsz, abban olyan aktív vagy, mint senki más. Honnan van ennyi energiád? Mi a titkod? Egyszer majd elárulod, ígérd meg! Írsz, alkotsz és fejleszted magad rendületlenül, megállíthatatlanul – és én esküszöm, nem vagyok erre szuper irigy…"

Andy Sweet

"Egyszer volt, hol nem volt… még talán egy éve sincs, hogy belekezdtem a Stílus és Technika regényíró kurzusába, mégis, olyan, mintha egy másik életben történt volna. A kurzust azóta is csinálom (csak a legelszántabbaknak és a legbátrabbaknak ajánlom!), Szilárd nem enged át erős kettessel, minimum az erős négyes szint."

Emma Zr

A regényírás gyakorlása 3. | A Szerkesztő válaszol

A regényírás gyakorlása 3. | A Szerkesztő válaszol

Regényírás gyakorlása ismert történetek alapján

Mítoszok, mesék

Az egyik legkönnyebb módszer, amikor egy régi, nagyon jól ismert rövid történetet használunk alapnak, és annak elemeit felhasználva átültetjük más környezetbe (szerk. megj.: lásd Star Wars).

Történet

A mítoszok és mesék azért jó választás a történetírás gyakorlásához, mert egyetemes témákat dolgoznak fel, szinte már unalomig ismert szerkezettel, cselekménnyel és fordulatokkal, így kizárólag a leíró részekre és párbeszédek élővé tételére kell koncentrálni.

Karakterek

Még a karaktereket sem kell különösebben megváltoztatni, mivel ezekben a történetekben archetipikus karakterek szerepelnek.

Ez a gyakorlat sokat tud segíteni abban, hogyan kerüljük el a klisés jeleneteket, vagy hogyan alkalmazzuk őket úgy, hogy a történet olvasása ne váljon unalmassá.

Gyakorlás:

  • Üss fel egy mesekönyvet és írd át az első mesét. Helyezd futurisztikus környezetbe, de ne sci-fiként írd meg. Dolgozd át kriminek. Készíts belőle szerelmes történetet.
  • Az általad kedvelt népek mitológiájából válassz ki egy történetet, és a fentebb javasolt módszerekkel írj belőle történetet.
  • Módosítsd úgy ezeket a történeteket, ahogy te döntenél adott helyzetben, vagy más kihívás elé állítsd a karaktert, de a tudása és a jelleme ne változzon.
Az írói blokk megelőzése 1.

Az írói blokk megelőzése 1.

Az írói blokk

nem más, mint olyan pszichés állapot, amiből az író nem tud kilépni. Ez nem minden esetben magával a történettel vagy az írással kapcsolatos, hanem olykor külső tényezők, például magánéleti vagy társadalmi probléma idézi elő.

Ebben a bejegyzésben nem magát az írói blokk kiváltó okait vizsgáljuk, hanem abban próbálunk segíteni, miként tudsz ismételten az írásra figyelni, folytatni a regényírást.

 

Első lépések

Például rendszeres mozgással leküzdheted az írói blokkot. Tudtad, hogy amikor sportolsz vagy olyan tevékenységet végzel, mint például séta, fára mászás stb, az agy kreativitásért felelős része aktívabbá válik? Ezért fordul elő, hogy amikor egy író elmegy csak úgy sétálni (nem a boltba, nem munkába, hanem mint kikapcsolódás), azt követően úgy érzi, sokkal könnyebben megy az írás. Ennek oka többek közt, hogy a test mozgásának hatására endorfin szabadul fel az agyban, a mozgás segít megszabadulni a feszültségtől és ellazítja az izmokat. Mivel a test és az agy közeli kapcsolatban állnak egymással, ha testünk ellazul, úgy mi is megnyugszunk, megszabadulunk a feszültségtől.

Ha a séta ráadásul erdőben történik egy kirándulás kereten belül, a hatás meg erősebb, mivel a természet nyugtatóan hat a pszichére.

 

Jóga, meditáció, tai-chi

A megnevezett módszerek bármelyike segíthet a blokk feloldásában.

Egy rövid séta, írói blokk

Szórakozás

Az írói blokkon szintén segít a más jellegű kikapcsolódás, mint például a zenehallgatás, de még jobb egy koncert, mozi, színház vagy valamilyen szabadtéri program. De sokat segíthet egy kiállítás megtekintése.

Ahogy a közeli ismerősökkel való találkozás egy hangulatos helyen.

Ugyanígy jó megoldás lehet, ha olvasunk. Lehetőleg olyan tematikájú könyvet, ami távol áll attól a zsánertől, amit épp írunk. De ez nem csak szórakoztató könyv lehet, hanem életrajz, szakkönyv, tudományról szóló stb.

 

Írás

Az is megoldás lehet, ha nem azt a regényt írjuk, hanem csak úgy, minden kötöttség nélkül. Bármit. Ami éppen jön. És ahogyan jön. Ne foglalkozzunk formai és technikai szabályokkal. Csak írjunk!

Ha sokáig köt gúzsba az “ihlet” hiánya, tanuljunk. Fejlesszük magunkat, ami nem kizárólag a történetíráshoz kapcsolódhat. A nyelvtanulás például igazoltan pozitív hatással van az agy „frissen” tartására.

De ha egy jó kis írói közösség tagjai vagyunk, akkor csináljunk egy kerekasztal beszélgetést, ahol mindenki arról a történetéről mesél, amit éppen ír. A beszélgetés közben felmerülő kérdések pedig lehet, hogy átbillentenek a holtponton, mert a másik író olyan oldaláról látta a történetedet, amelyikről te nem. És ez rávilágíthat arra, miért akadtál el.

Amennyiben megoldható, rendszeresen tartsatok ilyen összejövetelt, ahol átbeszélitek a történeteiteket.

 

Soha ne add fel, soha ne hátrálj!

Az sose növelje bennünk a félelmet, ha napokig, esetleg hetekig nem írunk egy sort se. A történetírást nem lehet elfelejteni. Viszont csak akkor van értelme, ha örömet okoz.

 

Forrás: A Szerkesztő válaszol blog.

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig | A Szerkesztő válaszol

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig | A Szerkesztő válaszol

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

A bejegyzés kizárólag a szórakoztató irodalmi művek szempontjából mutatja be a kiadási folyamatokat.

A kezdet

A regényírás egy nagyon izgalmas és kreatív folyamat, ahol az írók megoszthatják gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat az olvasókkal.

A könyvkiadásnak számos előnye van, például:

  • A fiókon kívül mások is olvashatják a történetet.
  • Az író által írt regény segíthet másoknak a mindennapi életet könnyebbé tenni.
  • Ezek a történetek ösztönzőleg hathatnak az olvasóra.
  • Az olvasott történet segíti az olvasót a mindennapi problémák megoldásában.
  • Segíthet megérteni a körülöttünk lévő világot.
  • Megismerhetünk más gondolkodásmódú embereket, akikkel a való életben ritkán találkozhatunk.
  • Olyan helyekre juthatunk el, ahová soha vagy nagyon kis eséllyel (pl. más bolygók, más korok).

 

1. Szerkesztés

A pozitív döntést követően következik az érdemi munka a kéziraton, maga a szerkesztés.

Több körből áll. Az első körök szerkezeti és technikai hibákra mutat rá (dramaturgia, dramaturgiai ív, karakterábrázolás, párbeszédek, információadagolás, fejezetek sorrendje, jelenetek felépítése). A következő körök ezek ellenőrzéséről szól, mellette a szerkesztő stilisztikai (a szöveg érzelmi, hangulati vagy egyéb többlettartalmát előidéző fogalmazás) észrevételeket szintén tesz.

Ahogy a történet egyre jobban elnyeri végső formáját, a szerkesztési folyamat egyre inkább a szöveggel kezd el foglalkozni. A szerkesztő figyeli, hogy a történet szövege mennyire igazodik adott zsánerhez, és amennyiben szükséges, javaslatot tesz adott részek megfelelő átírásához (bár ez utóbbi inkább irodalmi lektori feladat).

Irodalmi lektor, aki az írónak konkrét technikai tanácsokat ad a megfelelő kivitelezéshez, ha szükséges, konkrét példákat is ír a megoldásra, ami alapján az író már képes elvégezni a szükséges módosításokat (tehát nem a szerkesztő vagy a lektor írja meg a szerző helyett, hanem neki kell a felvázolt javaslat vagy példa alapján).

 

2. Korrektúra

Amikor a történet elnyerte végleges formáját, következik a korrektúra, ahol a nyelvtani hibák (elütések, ragozások, szóismétlések, feleslegesen használt kötőszavak stb.) mellett az értelemzavaró fogalmazások szintén jelzésre kerülnek (például: “János felé fordul.” János fordul valaki felé vagy János felé fordul valaki?)

A korrektor munkáját egészítheti ki a nyelvi lektor, amennyiben szükséges (korhű szöveg, fordított szöveg stb).

A korrektor a munkája során végig egyeztet a szerkesztővel, mivel előfordulhat, hogy egy-egy átfogalmazás, vagy akár egy szó is megváltoztathatja egy adott jelenet dramaturgiáját. Ilyenkor megbeszélik, a változtatást hogyan érdemes elvégezni, ezt pedig közlik az íróval, aki az információk alapján átdolgozza a szükséges részt.

Itt szintén igaz, hogy ha a korrektor tesz is konkrét javaslatot az átírásra, a szerzőnek nem azt kell bemásolnia, hanem az alapján elvégeznie a szükséges módosítást (a történetet az író írja, mindenki más csak segít jobbá tenni a történetet és a szöveget).

3. Szakmai lektorálás

A legtöbb szórakoztató irodalmi műnél nem kerül rá sor, vagy nem olyan mélységben, hogy az lektorálásnak legyen nevezhető. Ettől függetlenül, amikor érdemes lehet szakmai lektort felkérni a regény megírása előtt vagy után:

  • történelmi eseményt feldolgozó regény, ahol az író történelmileg hű történetet ír
  • sci-fi történet, amennyiben a tudomány hangsúlyos a történetben
  • krimi, amennyiben nagyon pontosan szeretnénk a nyomozást és az elkövetést ábrázolni
  • dokumentumregény, amikor a könyv alapjául szolgáló történet hiteles dokumentumok alapján kerül megírásra
  • Ezek a legáltalánosabb esetek. Szakmai lektor alkalmazását leginkább az érintett téma mélysége és részletessége határozza meg minden regény esetében.

 

4. Tipográfia, borítóterv

A tipográfia nem csak a betűkkel való tervezést jelenti, hanem a szöveg és a kép együttes elrendezését is, amely segíti az információ megjelenítését és megértését.

Könyvkiadás során a tipográfus feladata, hogy olyan írásképet alakítsanak ki, amely esztétikus, célszerű és összhangban van a könyv tartalmával és célközönségével. Nem kizárólag a szöveg kinézetét befolyásolja, hanem a hangulatát, a jelentését és az olvasási élményt is.

A borítóterv készítése izgalmas folyamat, és sok tényezőtől függ.

A borítóterv nemcsak a könyv tartalmát, hangulatát és műfaját kell, hogy tükrözze, hanem a szerző személyiségét, a célcsoport elvárásait és a piaci trendeket is figyelembe kell vennie. Elkészítése többnyire csapatmunka, amelyben a szerkesztő, a tervező, a grafikus és a szerző is részt vesz.

A borítónak fel kell keltenie az olvasók érdeklődését és kíváncsiságát, hogy meg akarják venni és el akarják olvasni a könyvet.

A borítótervezés során több szempontot is figyelembe kell venni…

 

Olvasd tovább: A Szerkesztő válaszol blog.

Regényíró kurzus | Lépj ki a sémákból!

Regényíró kurzus | Lépj ki a sémákból!

Unod már az elcsépelt klisékből építkező sztorikat?
Se olvasni, se írni nincs már ilyet kedved?
Akkor tanulj meg íróként gondolkozni!

Tanulj a nagyoktól

“Vázlatai árulkodnak hősei sok gondolkodást igénylő megalkotásának folyamatáról, s arról, hogy először egy vezérmotívumot kitalálva aköré építette fel magát a művet. A jó tervet tartotta hozzá a legfontosabbnak.”

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Vagy tőlünk.

Regényíró kurzusaink során mélyreható ismereteket szerzel a történetírás terén, ami hozzásegít, hogy regényed kiadásra kerüljön.

Tanulj meg íróként gondolkozni!

Regényíró kurzusaink során nem pusztán a karakterábrázolást, az információadagolást vagy a dramaturgiát sajátíthatod el, hanem azt is, hogyan gondolkozik egy író.
A téma az utcán hever – szokták mondani, azonban nem mindenki tud egy adott témával mit kezdeni.
Azonban egy író – vagy bármely más alkotóművész – igen, mivel a gondolkodásmódja hozzásegíti, hogy egy-egy adott témát másként lásson, és így teljesen más megközelítéssel mutassa meg a közönségnek.
Ahogy a regényírást, úgy az íróként való gondolkodást szintén lehet tanulni.

Persze, vannak, akiknek van érzékük, netán tehetségük a történetíráshoz, ezért nekik könnyebb máshonnan megközelíteni a dolgokat.
A jó hír viszont az, hogy ez a készség fejleszthető.

Regényíró kurzusok

Egyedi, személyre szabott, a tanuló tudásszintjének megfelelő feladatokkal dolgozunk. A kurzusokat modulárisan építettük fel, akkor lépünk tovább, ha a résztvevő már sikeresen tudja alkalmazni a tananyagban foglaltakat. Figyelmet fordítunk arra, hogy megtalálja saját írói stílusát, ami alapvetően határozza meg művei hangulatát, sikerességét. A kurzus során az alap technikák mellett a megfelelő ábrázolások eléréséhez szükséges megoldások elsajátítására is hangsúlyt fektetünk.

Regényíró kurzusaink során nem pusztán a karakterábrázolást, az információadagolást vagy a dramaturgiát sajátíthatod el, hanem azt is, hogyan gondolkozik egy író.
Wágner Szilárd

Wágner Szilárd

szerkesztő, meseterapeuta

A képzéseket Wágner Szilárd szerkesztő, meseterapeuta tartja, aki a tanfolyamot az általa ismert mesediagnosztikai, -terapeuta módszerek alapján állította össze. Ezáltal a résztvevő az írástechnika mellett a történetalkotáshoz szükséges látásmódot és gondolkodást szintén elsajátítja, így képessé válik bármely zsánerben alkotni, a zsáneri kliséket megfelelően alkalmazni. Nem lesz többé gondja, hogy miről írjon, ahogy az sem, hogyan írja meg a kitalált történetet. Az ötletét képes lesz egyedi módon, saját narratív stílusában megírni.

Regényíró kurzusainkat itt találod:

Regényíró kurzus kezdő

Regényíró kurzus 1.

Segítség a regényíráshoz

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0