Nézzük számszerűsítve a könyvkiadás költségeit
– szórakoztató irodalmi kiadványt (regényt) alapul véve.
A művünk legyen kerek 600.000 karakter terjedelmű, a legtöbb helyen, ahol tól-ig árak vannak, középáron számolunk. Természetesen a valós vállalási árak a példaszámítástól eltérhetnek, a számok kizárólag tájékoztató jellegűek, hogy aki szeretné magánkiadásban megjelentetni a könyvét, kapjon némi támpontot az árakról.
Általános forgalmi adót és egyebeket szintén nem tüntetünk fel, mivel adott vállalkozás adózói jogviszonyától függ, hogy az árat terheli-e ÁFA. (Nyomdai gyártásnál 5% ÁFA kerül az árra.)
A könyvkiadás költségei:
Szerkesztés: 261.000 Ft
Korrektúra: 210.000 Ft
Tördelés: 45.000-150.000 Ft
Borító: 60.000 Ft
Nyomda: 441.000 Ft
méret A/5, oldalszám 500, belív ofszet 80 gr 1+1 szín, puhatáblás borító 300 gr 4+0 szín, ragasztókötött, 300 példány
A végösszeg így 988.000 és 1.093.000 Ft közötti. Nem semmi, ugye? Főleg, ha kiszámoljuk az 1 példányra jutó gyártási költséget, ami elérheti akár a 3.643,3 Ft-ot is, míg egy ilyen könyvet a bolt polcain maximum 5490 Ft-ért látunk.
Magánkiadás esetén ebből jönnek le a további költségek, amelyeket a szerzőnek ki kell fizetnie. Például ilyen, ha kiadón keresztül forgalmazza vagy bekerül az országos boltok kínálatába. Előfordul, hogy egy könyv árából 60-75% jutalék kerül levonásra, és csak a fennmaradó összeg kerül kifizetésre az író felé, aminél még mindig ott van a befizetendő adó (SZJA stb).
Adózással kapcsolatos tájékoztató az Előadóművészi Jogvédő Iroda weboldalán.
Tehát a magánkiadás inkább költséges hobbi, elhivatottság, mint pénzkereseti lehetőség bizonyos példányszám alatt (nyereség 7-800 eladott darabtól realizálható). Kivéve, ha valaki nagyon jó és nagyon jól csinálja. De lehet azt is választani, hogy az író maga értékesíti az összes könyvét, tőle lehet megrendelni, azonban ez rengeteg időráfordítással jár és meg kell felelni a törvényi előírásokank (például ilyenkor már kötelező a céges forma, mint például az egyéni vállalkozó; aztán a fogyasztóvédelmi előírások, GDPR, ÁSZF, webshopok üzemeltetésének kötelező törvényi megfelelőség stb). Nem lehetetlen, csak nagyon nehéz út. (Olvasd el ehhez kapcsolódó bejegyzésünket: Csináld magad könyvkiadás.)
Reméljük, sikerült segíteni a fenti példákkal és leírásokkal azoknak, akik magánkiadásban gondolkodnak. Ne rettentsenek el a számok! Ahogy egy vállalkozást, egy írói karriert is fel kell építeni, időt és pénzt kell ráfordítani. Éppen ezért azt javasoljuk, ha van egy készülő regényed, vagy már elkészült, nem kell egyből kiadni. Építsd fel az írói karrieredet, hogy mire megjelenik a könyv, már tudják, ki is vagy, mire számíthatnak tőled.
Akkor sincs baj, ha mégis belevágnál a kiadásba, azonban a marketinget akkor sem úszhatod meg. Már ha az eladás a cél. Ha csak az olvasottság, akkor lehet becsületkasszás megoldást is választani. Elküldöd a könyvet sima postaköltséggel, és az olvasóra bízod, neki mennyit ért az élmény, amit a regény nyújtani tudott, ő pedig elküldi neked ezt az összeget (megj.: Amennyiben hatályba lép az új törvényi szabályozás, sajnos ezt csak a megjelenést követő első hónapban teheted meg. 2024. évi törvény a könyvek árkötöttségéről).
Írói marketinggel kapcsolatos posztjaink:
Ki fog engem olvasni? – Marketing tippek 1.
Írói oldal – Marketing tippek 2.
Ki fog engem olvasni? 2. – Marketing tippek 3.
TikTok tippek íróknak – Marketing tippek 4.
Miket posztolj íróként? 1. – Marketing tippek 5.
E-könyv, mint marketingeszköz
Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig
Legutóbbi hozzászólások