A szerkesztő képes az író szemével látni a történetet, és annak ábrázolásának sajátosságai alapján értelmezni az egészet.

Szerkesztés során a beérkező kézirat nélkülözhetetlen részét képezi a szinopszis, esetleg egy rövid vázlat a regényről, ami nem kizárólag annak tartalmát mutatja be, hanem az írói elképzelést is. Ez nagyon fontos, mivel nagyban segíti a szerkesztő munkáját, mert nem vesz el időt, hogy kitalálja, mivel mit akart kifejezni az író. Tehát van egy viszonyítási alap, amihez igazodva könnyebb megállapítani, az írónak sikerült-e a saját elképzelését átültetni a történetbe, értve ezalatt a történet hangulatát, az általa keltendő érzéseket, amit általában a történet atmoszférájaként szoktak emlegetni. Az írónak van egy elképzelése, milyen érzést akar elérni az olvasóban, ezt pedig a szerkesztési folyamat során vizsgáljuk, hogy sikerült-e.

Azt a legtöbb író tapasztalhatja, hogy nem minden kézirat jut el a szerkesztésig, illetve sok kiadótól elutasítást vagy választ sem kap. Ennek hátterében több minden állhat. A legtöbb kiadó gazdaságilag mérlegeli egy könyv kiadásának eredményességét, azaz fontos szempont lehet a kiadást követő megtérülés. Azt is mérlegelheti, szintén a gazdaságosság keretein belül, hogy a szerző egykötetes vagy többkötetes. Ez a szempont azért lehet fontos, mert ilyenkor a megtérüléssel is másként kalkulálnak. Ugyanilyen meghatározó tényező az is, hogy a beküldött kézirat mennyire dolgoz fel olyan témát, amiből a kiadónak már egy tucat áll rendelkezésre, így egy újabbnál már nem látnak reális esélyt a megfelelő mennyiség eladására. Végére maradt a leglényegesebb szempont, hogy az írói készség eléri-e a megfelelő szintet, azaz az író az elképzelését megfelelő módon tudja megfogalmazni, élvezetes történetként leírni. Akkor lehet esély a kézirat kiadására, ha ezeknek a szempontoknak megfelel.

A kézirat befogadása után a szerkesztő elolvassa azt, és a kivitelezésben talált hibákat jelzi az író felé, aki ennek fényében átgondolja és módosítja a történetet. Ebbe a fázisba tartoznak többek közt a logikai ellentmondások, narrációs eltérések, történetvezetés, információ-adagolás, karakter kidolgozottság, párbeszédek ellenőrzése. Ami viszont nem tartozik bele: a nem megfelelő megfogalmazások javítása, az író számára leírni, miként lehet megfelelően megfogalmazni azt, amire gondolt. Az ilyet íráskészség-fejlesztésnek és nem szerkesztésnek nevezzük. Tehát az írónak képesnek kell lennie értelmezni a szerkesztő utasításait, amikor olyanokat ír: „átfogalmazni”, „stílustörés”, „logikai ellentmondás”, „nem kiegyensúlyozott mondatszerkezetek” stb.. Nincs részletezés, nincs magyarázat. Ha ez szükséges, akkor az író még nem áll készen. Ha a jobb hatás érdekében változtatni kell, akkor a szerkesztő nem példát fog írni rá, hanem megbeszéli a szerzővel, hogy mely részeket lenne érdemes módosítani.

Természetesen ezt a folyamatot befolyásolhatja a kiadó elvárása, mivel a szerkesztő és a kiadó vezetése nem mindenben értenek egyet, és olykor olyan kézirat is eljut kiadásig, amire amúgy a szerkesztő szakmailag nemet mondana.

A szerkesztett kézirat nem egyenlő a tökéletes kézirattal. A szerkesztett kézirat pusztán jobbá vált, mint amilyen előtte volt. Tökéletes nem létezik, csak jól, nagyon jól, netán zseniálisan megírt. Ezek mindegyikében talál a szerkesztő valamit, amit korrigálni kell, hogy még jobb legyen. Talán az irodalom az egyetlen művészet, ahol az alkotást nem szokták érintetlenül hagyni, ahogyan a festészetben, szobrászatban. Az irodalomban elfogadott, hogy egy hozzáértő személy – aki az olvasó és az író közti híd szerepét tölti be – módosítási javaslatokat tesz az író számára, amelyeket képes megindokolni, és nem pusztán szubjektív benyomások alapján látja el megjegyzésekkel a kéziratot.

Az író és a szerkesztő közös munkájának eredménye egy letisztultabb, olvasmányos regény.

A fent leírtak a hagyományos kiadói folyamatok jellemzői, szerzői kiadás (self-publishing) során a kiadásról az író dönt, aki vagy igénybe veszi szakember segítségét (erősen ajánlott!!!), vagy nem. Természetesen itt is lehetnek eltérések, mivel vannak olyan szerzői kiadással foglalkozó kiadók, amelyek megkövetelik a megfelelő minőségű kéziratot.

Írói brand (énmárka) építése – 2024

Írói brand (énmárka) építése Ebben a rövid összefoglalóban megpróbálunk segítséget nyújtani a marketingben járatlan íróknak…

Magánkiadás – Melyik kiadót válasszuk – 2024

Magánkiadás. Melyik kiadót válasszam? Mennyire foglakozik a kézirattal a kiadó szakembere.

A könyvkiadás költségei – Magánkiadás – 2024

A könyvkiadás költségei: szerkesztés, korrektúra, borító, tördelés, nyomda, terjesztés. Mennyiért adhatom a könyvem?

Könyvkiadás – A kézirat útja a boltig

A könyvkiadás nem egyszerű feladat, de ha megfelelően felkészülsz és kitartó vagy, akkor megvalósíthatod az álmodat. A következő bejegyzésben bemutatom a könyvkiadás alapjait, és tanácsokat adok arra, hogyan kezdj hozzá a saját könyved kiadásához.

Könyvkiadás fix áron | 3.200 Ft / oldal

Könyvkiadás fix áron. A könyv kiadásának ára 3.200 Ft / könyv szerinti oldal. Szerkesztés, korrektúra, tördelés, borítógrafika és nyomda.

Könyvkiadás olcsón! 98.000 Ft-tól

Könyvkiadás olcsón – Nem akarsz milliókat fizetni a könyvkiadásért? Nem kell! Már 98.000 Ft-tól elkészítjük a nyomdakész könyvedet*.

„Elsődleges célunk az írói álmok valóra váltása…” | Kollektív Magazin interjú

Szerettem volna egy kicsit mélyebb betekintést nyújtani egy kiadó munkájába, egy szerkesztő életébe és a könyves világ rejtelmeibe. Ezért nagy öröm számomra, hogy Wágner Szilárddal, a Stílus és Technika kiadó szerkesztőjével beszélgethettem.

Mi lesz a kezdő szerzőkkel az Aranymosás felfüggesztése után? | MNO cikk

A hét elején számos kezdő írót sokkolt a hír, hogy az Aranymosás felfüggesztésre kerül, ami nem kizárólag a regénypályázatot érinti.A cikk írója számos kiadónál érdeklődött (Álomgyár, General Press stb), hogy az így "felszabaduló" íróknak milyen lehetőségei lesznek...

Hogy működik a jó könyvmarketing?

Hogy működik a jó könyvmarketing? Az így felépített könyvmarketing nagyon egyszerűen működik: Belebotlik, megveszi.

Milyen egy jó könyvborító?

Keresem azt a könyvet... A címére nem emlékszem,… ...csak arra, hogy egy férfi és egy nő ölelkeztek, és talán zöldes színe volt. ...csak arra, hogy az elején egy harcos áll karddal a kezében, és talán barnás színe volt. ...csak arra, hogy űrhajó van az elején, a...

További segítség

További írástechnikai ötletekért és tippekért csatlakozz Facebook csoportunkhoz.

Iratkozz fel hírlevelünkre

A feliratkozással biztos lehetsz abban, hogy a Stílus és Technika semmilyen újdonságáról nem maradsz le. Legyen az pályázat, induló kurzus, akció vagy friss tartalom.

Szerző: Wágner Szilárd
Író, szerkesztő, képzett terapeuta. Egy időben sokat foglalkoztatta a mesék, az álmok és a sámáni szertartások közötti hasonlóság, ezért kutatásokat végzett ezen a területen, amelyek kiterjedtek a sámáni szertartások vizsgálatára is a modern pszichológia tükrében. Az így szerzett tapasztalatait történetíróként használta fel. Mivel mind tanulmányai, szakterülete és kutatásai megkövetelték a mesék struktúráink alapos ismeretét, az írás mellett szerkesztéssel is foglalkozni kezdett. Tapasztalatait szívesen megosztotta más írókkal, segítette őket a kezdeti bizonytalanságon túljutni.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Bevásárlókosár0
Nincs termék a kosaradban!
Vásárlás folytatása
0