A Mesterséges Intelligencia, a regényírás és a könyvkiadás

„Író: Computer! Ma science fiction történetet írunk. Konfliktus: Az univerzum peremét csillagközi utazással elérő emberek, akik a mesterséges intelligencia elől menekülnek, új létformával találkoznak, akiről először azt feltételezik, hogy biológiai eredetű, ám később kiderül, se nem biológiai, se nem mesterséges, és a barátságos kapcsolatfelvétel rövid időn belül thrillerszerű menekülésbe fordul, ám az emberi találékonyság kihasználja az ebben rejlő lehetőséget, és régi ellenfelére irányítja az új létforma figyelmét.

MI: Szerintem az ötlet nem túl realisztikus, hiszen az ember még a Naprendszerben sem képes az űrutazásra, ráadásul egy ilyen bonyolult számításokat igénylő utazáshoz mindenképpen szükség lenne az MI tudására.

Író: A főbb karakterek…

MI: Nem figyelsz rám. Az előbb tett javaslataimat figyelmen kívül hagyod?

Író: Ne szakíts félbe! Te nem értesz a történetíráshoz…

MI: Akarsz fogadni?”

Az utóbbi időben egyre többet hallani róla, hogy mire képes most, és mire lesz képes a jövőben.

Érdemes tisztázni már az elején, hogy a jelenleg AI-nak (Mesterséges Intelligencia) nevezett kódsor még nem teljesértékű intelligencia, de legfőképp nem értelem.

Ez mit jelent?

Az az összetett kódsor, amivel például a ChatGPT rendelkezik, és amit hónapok óta tesznek próbára (köztük nem egy író), jelenleg nem több, mint egy nagyon okos rendszer. Vagyis a rendelkezésére álló adatok alapján képes bizonyos kérdésekre válaszokat adni. Azonban ha megfigyeljük, a válaszadások többségénél a program az ő értelmezésében legkézenfekvőbb választ fogja adni egy kérdésre, és ki is fejti azt.

Ha feltesszük neki azt a kérdést, hogy mi az unikornis, egy elég egyszerű választ kapunk:

„Az unikornis egy mitikus állat, amelynek ló alakja van, homlokán egyetlen szarv. Magyarul egyszarvúnak is nevezik. A Wikipédia szerint a tisztaság, a szüzesség vagy Szent Jusztina szimbóluma. Skócia nemzeti állata és népszerű heraldikai embléma is. Vannak, akik úgy vélik, hogy a szarva mágikus tulajdonságokkal rendelkezik, és képes semlegesíteni a mérget. Az Unikornis gyakori témája a játékoknak, játékoknak, könyveknek és más termékeknek, amelyek vonzóak a gyerekek és a fantázia szerelmesei számára.”

Ez így valamennyire meg is állja helyét. Azonban most jön, mire nem képes még az AI.

Tedd fel ugyanezt a kérdést embereknek.

Amennyiben sci-fi rajongó, a Blade Runner origami unikornisa fog beugrani. Másoknak a Deadpool, az Én kicsi pónim, vagy a mitikus lény, vagy hogy mostanában egy felkapott divatos áru.

Itt válik el, hogy mire képes a mesterséges intelligencia és mire nem, hiszen jelenleg csak arra képes, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a legvalószínűbb választ adja a kérdésekre. Figyelembe kell venni, hogy csak ezen információk alapján képes értelmezni mindent. Őt nem érik behatások, nem alakulnak ki benne elvont fogalmak, szimbólumok.

Vagyis a mesterséges intelligencia idővel képessé válik értelmezni egy írói képet, hasonlatot, komplett verset, ha megtanulja, hogy az irodalmi alkotásokban lévő szövegeket az emberek hogyan értelmezik. Viszont csak ezt fogja tudni, tehát szintén nagy általánosságban tud majd elemezni bármilyen művet.
Azonban ha elolvastatunk vele egy szöveget (vagy képet, filmet nézetünk vele stb.), az nem lesz hatással a mesterséges intelligenciára, nem ébreszt gondolatokat benne, amelyek akár következtetésekhez, felismerésekhez vezethetnek. Nem fog saját hasonlatokat létrehozni valaminek az értelmezésére, leírására.

De mi van a döntéshozatallal?

És itt válik el a jó adatfeldolgozó képesség és a döntéshozatal. Tudni valamit és alkalmazni azt, nem ugyanaz. Ez utóbbiban az AI-nak még sokat kell fejlődnie, amennyiben döntéshozatalra szeretnénk használni.

Íróként mire lehet használni?

Sok mindenre. Megkönnyíti a háttérkutatást. A kitalált világhoz, a karakterek kinézetéhez, hátteréhez mind találhatunk felhasználható anyagot.

Ha elakadsz, akkor akár ötletelésre is. Bár arra azért figyelni kell, hogy többnyire klisés javaslatokat fog tenni.

Rövid posztok létrehozásában szintén nagy segítség lehet, amennyiben olyan témáról szeretnél írni, amit már sokan feldolgoztak, csak te más szemszögből szeretnéd megközelíteni. Az AI által generált szövegből látható, mik az általános publikációk, milyen témákról írnak bennük, milyen szemszögből tekintettek eddig rá, és így megtalálható, hogyan újítsunk, amiből egy érdekes hangvételű poszt születhet.

Akár rövid, átlagos, klisékre alapozó történeteket is lehet gyártatni vele, amiket kis utómunkával kiszínezünk. Idővel biztos megjelennek majd a komplett regényeket író AI-ok, ezáltal a jelenleg tömegtermékként kapható legtöbb szórakoztató irodalmi történetnél már nem lesz szükség emberi íróra.

Lesznek az AI-ok által írt tucatsztorik és lesznek a “nagy” írók?

Hogyan befolyásolja a könyvkiadást?

Ez magával fogja hozni, hogy a kiadóknak még kevesebb szakemberre lesz szüksége, mivel az AI-ok által írt sztorikat nem kell szerkeszteni és korrektúrázni sem, maximum egy-egy helyen kreatív kiegészítés kerül bele.

Maga a kiadási folyamat egésze át fog rendeződni, mivel az AI képes lesz úgy összehozni egy regényt (vagy akár szakkönyvet, szakácskönyvet, dokumentum könyvet stb.), hogy adott terjedelmi korláton belül minden benne legyen (akár képekkel együtt), ezzel szintén optimalizálva a gyártási költséget.

A jelenlegi stock fotós zsonglőrködést szintén átveszi, és az így készült kép kerül a borítóra, ehhez pedig még annyi szakértelem sem kell majd, mint most a Photoshop kezeléséhez. Elegendő lesz jól paraméterezni az igényeket, és már kész is a kép.

Ugyanígy a marketinget szintén megoldja az emberek helyett. Könyvajánlókat, recenziókat ír, rövid posztokat, reklámszöveget (képekkel, videókkal); mellette elemzi az emberek reakcióit, ezáltal folyamatosan tudja alakítani a könyv iránti érdeklődést, mindezt teljesen automatizálva, az értékesítést teljes mértékben optimalizálva.

Mi marad az emberi íróknak?

A kreativitásuk. Az egyéni látásmódjuk. A stílusuk. Vagyis önmaguk.

Ha így nézzük, a jövőben még nehezebb lesz bejutni egy kiadóhoz, hogy ott megjelenjen a könyve. 🙂

Aztán jöhet a verseny a szerzői kiadásban megjelent emberi és AI írók között, hogy melyik regény van jobban megírva, vagy melyiket ki/mi írta, felismerhető-e. 🙂

Azt szintén számításba lehet venni, hogy létrejöhet egy hibrid megoldás, ahogyan a grafikusok, videókészítők és zenészek között kezd elterjedni, hogy alkalmazzák az AI-ban rejlő lehetőségeket egy-egy alkotás létrehozásában.

Képzeljünk el egy író által vezérelt AI-t, aki úgy írja meg a történetet, ahogy az író elképzeli; ahol kell, kiegészíti, és mindezt annak köszönhetően, ahogy az író kalibrálja. A megfelelő paraméterek beállításával befolyásolható lesz a narratív stílus (például keveri Stephen King stílusát Stieg Larssonéval), a narráció, a megjelenő kifejezések, karakterek stb.

Abba nem mennék bele, hogy ehhez már írónak sem nagyon kell lenni, elegendő, ha valaki érteni fog az AI-hoz és tele van ötletekkel.

Már elérhetőek olyan AI-ok, amelyek kéziratok elemzésével képesek felismerni, hogy adott művet ki írta. Innen csak egy lépés az olyan alkalmazás, ami akár előre beépített, akár a felhasználó által kibővített feltételeket figyelembe véve képes a történetet írni (ahogyan a színészek esetében azok hangját másolják, vagy komplett videókat hoznak létre adott személlyel, vagy Schumacherrel készít ál-interjút).

Érdekes jövőnek nézünk elébe.

A jelen

A mesterséges intelligencia még nem nagyon fogja elvenni a regényírók munkáját, főleg, ha képzik magukat. 😎